NFM: a vasúti fejlesztések elsőbbséget élveznek
A vasúti fejlesztések a következő, 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban is elsőbbséget élveznek, a modernizációra költött összeg megduplázódik, összesen ezer milliárd forint lesz - ismertette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára.
Szalóki Flórián a Magyar vasút 2014 konferencián csütörtökön, Budapesten közölte: a közlekedésfejlesztésre érkező uniós források a 2004-es csatlakozás óta folyamatosan nőttek, 2007-2013 között összesen 2700 milliárd forintot fizettek ki a Közlekedés Operatív Programban (KÖZOP).
Az új, 2014-től induló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) kerete a hétéves időszakban 1500 milliárd forint lesz, ebből ezermilliárd forintot, a források 75 százalékát vasúti fejlesztésre szánja a kormány - mondta. Értékelése szerint az elmúlt időszakban a projektek elaprózottsága okozta a legtöbb problémát, a hibák közé sorolta a vállalt határidő és az ár sérülését.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző időszak számláit 2015 végéig kell eljuttatni a kivitelezők, szállítók részére a projektek lezárásához. A fejlesztések szakmai vezetőitől azt kérte, hogy a minőségből ne engedjenek a pályázatok kivitelezése során.
Kiemelten fontosnak nevezte, hogy az unió pénzügyi korrekcióval sújtja a pályázatban megfogalmazott célok nem teljesítését. Példaként említette, hogy a lökösházi vonalon vállalt menetidő-megtakarítás 3 perc híján nem teljesült, ez milliárdos értékű korrekciót okozott.
Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában kiemelte: a cégcsoport átalakítása sikeresen lezajlott, 50 helyett 27 leányvállalatot alakítottak ki. A vállalat 2012-től pozitív eredményt ér el, ez az idei év első hét havi adatai alapján 2014-ben is tovább folytatódik.
A cég finanszírozása kiszámítható, az állammal megfelelő keretrendszerben működik. A legfontosabb feladatnak a szolgáltatási színvonal növelését nevezte. A megoldandó feladatok között kiemelte a spliti nemzetközi gyorsvonat problémáját, ahol a késések és a zsúfoltság mellett a dupla helyjegyeladás is rendszeresen előfordult.
Ez utóbbi oka, hogy a horvát vasúttársaság visszafelé útra kicserélte a kocsikat, ezt nem jelentette be - mondta. Kiemelte: a közös járatüzemeltetés gyakori a társaság életében, más, cseh, szerb vagy német vasúttársaságokkal együtt.
A MÁV Start Zrt. jó minőségben szolgáltat több országon áthaladó vonatok esetén, ebből évi 700 millió forintos nyeresége származik. A helyzetet a horvát vasúttal is kezelni fogják, lehetséges megoldás a menetrend sűrítése, szorosabb együttműködés lehet. A román vasúttal (CFR) szorosabbra fűzték az együttműködést a lökösházi vonal fennakadásai, infrastrukturális beruházásai miatt, külön határirányító munkakört vezettek be.
Molnár Éva, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság közlekedési divíziójának igazgatója beszámolt arról, hogy az Európa-Ázsia között 2030-ig a közúti-vasúti forgalom megháromszorozódik a világkereskedelmi kapcsolatok átalakulása miatt. Felhívta a figyelmet arra: komoly gondot okoz, hogy nem csökkent, hanem nőtt a határátkelő helyek száma a kelet-európai régióban egyes országok dezintegrálódása miatt. Kitért arra, hogy a vasút reneszánszát éli, a fejlesztések új hulláma indult el a világban.
Az egységes vasúti fuvarozási egyezményről szóló megállapodás fontos lenne, mert minden más közlekedési ágazatban - tengerhajózás, légi közlekedés, közúti közlekedés - globálisan egységes fuvarozási szabályok vannak. Egy teljes szerelvény esetében 1100 dollárral nő a költség, és 18-20 óra menetidőtöbblet keletkezik az európai és ázsiai országok közötti eltérő szabályozás, fuvarokmányok miatt. A 2013-as egyezményhez eddig 37 ország csatlakozott, az ENSZ emellett a közúti-vasúti infrastrukturális beruházások globális harmonizálását is célul tűzte ki - mondta.
MTI
Szalóki Flórián a Magyar vasút 2014 konferencián csütörtökön, Budapesten közölte: a közlekedésfejlesztésre érkező uniós források a 2004-es csatlakozás óta folyamatosan nőttek, 2007-2013 között összesen 2700 milliárd forintot fizettek ki a Közlekedés Operatív Programban (KÖZOP).Az új, 2014-től induló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) kerete a hétéves időszakban 1500 milliárd forint lesz, ebből ezermilliárd forintot, a források 75 százalékát vasúti fejlesztésre szánja a kormány - mondta. Értékelése szerint az elmúlt időszakban a projektek elaprózottsága okozta a legtöbb problémát, a hibák közé sorolta a vállalt határidő és az ár sérülését.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző időszak számláit 2015 végéig kell eljuttatni a kivitelezők, szállítók részére a projektek lezárásához. A fejlesztések szakmai vezetőitől azt kérte, hogy a minőségből ne engedjenek a pályázatok kivitelezése során.
Kiemelten fontosnak nevezte, hogy az unió pénzügyi korrekcióval sújtja a pályázatban megfogalmazott célok nem teljesítését. Példaként említette, hogy a lökösházi vonalon vállalt menetidő-megtakarítás 3 perc híján nem teljesült, ez milliárdos értékű korrekciót okozott.
Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában kiemelte: a cégcsoport átalakítása sikeresen lezajlott, 50 helyett 27 leányvállalatot alakítottak ki. A vállalat 2012-től pozitív eredményt ér el, ez az idei év első hét havi adatai alapján 2014-ben is tovább folytatódik.
A cég finanszírozása kiszámítható, az állammal megfelelő keretrendszerben működik. A legfontosabb feladatnak a szolgáltatási színvonal növelését nevezte. A megoldandó feladatok között kiemelte a spliti nemzetközi gyorsvonat problémáját, ahol a késések és a zsúfoltság mellett a dupla helyjegyeladás is rendszeresen előfordult.
Ez utóbbi oka, hogy a horvát vasúttársaság visszafelé útra kicserélte a kocsikat, ezt nem jelentette be - mondta. Kiemelte: a közös járatüzemeltetés gyakori a társaság életében, más, cseh, szerb vagy német vasúttársaságokkal együtt.
A MÁV Start Zrt. jó minőségben szolgáltat több országon áthaladó vonatok esetén, ebből évi 700 millió forintos nyeresége származik. A helyzetet a horvát vasúttal is kezelni fogják, lehetséges megoldás a menetrend sűrítése, szorosabb együttműködés lehet. A román vasúttal (CFR) szorosabbra fűzték az együttműködést a lökösházi vonal fennakadásai, infrastrukturális beruházásai miatt, külön határirányító munkakört vezettek be.
Molnár Éva, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság közlekedési divíziójának igazgatója beszámolt arról, hogy az Európa-Ázsia között 2030-ig a közúti-vasúti forgalom megháromszorozódik a világkereskedelmi kapcsolatok átalakulása miatt. Felhívta a figyelmet arra: komoly gondot okoz, hogy nem csökkent, hanem nőtt a határátkelő helyek száma a kelet-európai régióban egyes országok dezintegrálódása miatt. Kitért arra, hogy a vasút reneszánszát éli, a fejlesztések új hulláma indult el a világban.
Az egységes vasúti fuvarozási egyezményről szóló megállapodás fontos lenne, mert minden más közlekedési ágazatban - tengerhajózás, légi közlekedés, közúti közlekedés - globálisan egységes fuvarozási szabályok vannak. Egy teljes szerelvény esetében 1100 dollárral nő a költség, és 18-20 óra menetidőtöbblet keletkezik az európai és ázsiai országok közötti eltérő szabályozás, fuvarokmányok miatt. A 2013-as egyezményhez eddig 37 ország csatlakozott, az ENSZ emellett a közúti-vasúti infrastrukturális beruházások globális harmonizálását is célul tűzte ki - mondta.
MTI
Hozzászólások