Novák Katalin: jövőre jogi szervezetté válhat a Magyar Ifjúsági Konferencia
Jövőre jogi szervezetté válhat a Magyar Ifjúsági Konferencia, a kormányzat már dolgozik az ezt lehetővé tevő törvénymódosításon - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő szervezet szombati ülésén a Parlamentben.
A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) a határon belüli és túli magyar ifjúsági szervezetek ernyőszervezeteként működött az elmúlt másfél évtizedben. Novák Katalin elmondta, a MIK tagszervezeteinek régi igénye, hogy az "informális létből" szervezett jogi formában működhessenek. Szavai szerint ez javaslattételi, véleményezési, tanácsadási, esetenként egyetértési jogot és pályázási lehetőséget is biztosítana a MIK-nek.
Jogosnak nevezte ez az igényt, és közölte, a tárcánál már dolgoznak azon a törvénymódosításon, amely lehetővé tenné, hogy a MIK jogi személlyé váljon. Bízik abban - mondta -, hogy a jövő év elején benyújtják az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot, és a MIK legkésőbb 2015 őszén már jogi szervezeti formában tarthatja meg ülését. Emlékeztetett arra, hogy a MIK-et az első Orbán-kormány hívta életre 1999 novemberében azzal a céllal, hogy a Magyarország határain belül és kívül élő fiatalokat és szervezeteik képviselői együtt gondolkodhassanak a jövőjükről.
Novák Katalin kitért arra is, hogy a 2014 és 2020 közötti finanszírozási ciklus uniós programjai a magyar fiataloknak is nagy lehetőséget kínálnak. A Brüsszellel folytatott egyeztetéseken sikerült elérniük, hogy a magyar kormány által kidolgozott programok forrásaiból a keret tíz százalékáig határon túli projekteket is támogathassanak.
A kormányzat támogatja a fiatalokat abban, hogy akár az egyetemi éveik alatt, akár később kipróbálják magukat külföldön, tapasztalatot szerezzenek, nyelveket tanuljanak, megismerjenek más kultúrákat és barátságokat építsenek - emelte ki, hozzátéve, mindez csak akkor válik igazán a nemzet hasznára, ha a fiatalok hazatérnek, és a szülőföldjükön kamatoztatják a megszerzett tudásukat.
A szombati jubileumi ülésen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt hangsúlyozta, hogy a valódi közösségeknek nincs alternatívájuk, a kormány ezért fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyar ifjúsági közösségek megerősítését.
(Forrás: MTI)
A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) a határon belüli és túli magyar ifjúsági szervezetek ernyőszervezeteként működött az elmúlt másfél évtizedben.
Jogosnak nevezte ez az igényt, és közölte, a tárcánál már dolgoznak azon a törvénymódosításon, amely lehetővé tenné, hogy a MIK jogi személlyé váljon. Bízik abban - mondta -, hogy a jövő év elején benyújtják az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot, és a MIK legkésőbb 2015 őszén már jogi szervezeti formában tarthatja meg ülését. Emlékeztetett arra, hogy a MIK-et az első Orbán-kormány hívta életre 1999 novemberében azzal a céllal, hogy a Magyarország határain belül és kívül élő fiatalokat és szervezeteik képviselői együtt gondolkodhassanak a jövőjükről.
Novák Katalin kitért arra is, hogy a 2014 és 2020 közötti finanszírozási ciklus uniós programjai a magyar fiataloknak is nagy lehetőséget kínálnak. A Brüsszellel folytatott egyeztetéseken sikerült elérniük, hogy a magyar kormány által kidolgozott programok forrásaiból a keret tíz százalékáig határon túli projekteket is támogathassanak.
A kormányzat támogatja a fiatalokat abban, hogy akár az egyetemi éveik alatt, akár később kipróbálják magukat külföldön, tapasztalatot szerezzenek, nyelveket tanuljanak, megismerjenek más kultúrákat és barátságokat építsenek - emelte ki, hozzátéve, mindez csak akkor válik igazán a nemzet hasznára, ha a fiatalok hazatérnek, és a szülőföldjükön kamatoztatják a megszerzett tudásukat.
A szombati jubileumi ülésen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt hangsúlyozta, hogy a valódi közösségeknek nincs alternatívájuk, a kormány ezért fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyar ifjúsági közösségek megerősítését.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások