Elemzők: az ipari termelés negatív áprilisi korrekciója nem okozott meglepetést
A kiugróan erős március után az ipari termelés mérsékelt áprilisi teljesítménye nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzőknek, akik arra számítanak hogy hosszú szünet után az ipar idén már hozzá fog járulni a gazdasági (GDP) növekedéshez ahelyett, hogy visszahúzná azt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint áprilisban 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző havihoz képest, és 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a márciusi kiugró növekedés után az áprilisi negatív korrekció nem tekinthető meglepetésnek, sőt az általa vártnál kissé kedvezőbbnek találta az ipari termelés áprilisi mutatóit.
A KSH rövid kommentárja számára azt sejteti, hogy az elmúlt hónapokban már emelkedést mutató akkumulátorgyártás teljesítménye megint kedvezőtlenebbül alakulhatott. Jó hír viszont, hogy a járműgyártás éves teljesítménye áprilisban is megmaradt a növekedési tartományban, amiben valószínűleg döntő szerepe van a debreceni BMW emelkedő termelésének.
Elemzésében kifejtette, hogy az áprilisi gyengébb adat nem meglepő annak fényében, hogy a legfontosabb felvevőpiacok, főleg Németország konjunktúrája továbbra is elég lanyha.
A mostani negatív korrekció mindenesetre nem feltétlenül jelenti az év elején elindult lassú javuló trend megtörését. Az iráni háború miatt a fosszilis energiahordozók kínálatával és árával kapcsolatosan fokozódó aggodalmak növelhetik az elektrifikáció jelentőségét, ami segítheti az akkumulátorgyártást az elkövetkező hónapokban. Az autógyártásban viszont várhatóan megmarad az európai konjunkturális helyzet meghatározó szerepe. S bár a bizonytalanságok jelentősek, az Erste várakozása szerint az ipar az idén már pozitívan járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.
A minimális éves növekedés és a havi alapú visszaesés ellenére a márciusi kiemelkedő adat miatt a trend továbbra is kedvező Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint, aki úgy számol, hogy az elmúlt három hónap átlagában 1,9 százalékkal nőtt a termelés volumene a megelőző háromhónapos időszakkal összevetve.
A KSH az első becslésében a járműgyártást, illetve a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártását emelte ki, ahol növekedett a termelés. Az alacsony bázis mindkét területen szerepet játszott a kedvezőbb adatban - jegyezte meg az elemző és hozzátette, hogy a BMW-gyár termelésének belépését is ki kell emelni. Negatív meglepetést jelent ugyanakkor, hogy visszaesett a villamos berendezések és az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása.
A kilátásokat illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság. Az ipar fellendülése mellett szólnak az emelkedő rendelésállományi adatok, másrészről a belépő termelő kapacitások, bár ezek felfutásához is a külső kereslet lesz a döntő tényező. Az iráni háború és az energiapiac töredezettsége rányomják a bélyegüket az ipar kilátásaira. Az élénkülő belső kereslet is támogathatná az ipar fordulatát, az erősebb forintárfolyam azonban az importot helyezi versenyelőnybe.
Összességében Molnár Dániel arra számít, hogy az ipari termelés a következő hónapokban - részben a bázishatások miatt is - fokozatosan növekedési pályára állhat, érdemi bővülés ellenben csak a külső kereslet rendeződése és a bizonytalanság mérséklődése nyomán várható.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az 1,1 százalékosnál nagyobb havi csökkenést várt, így az adat véleménye szerint kellemes meglepetést jelent. Az éves emelkedés szerinte rámutat arra, hogy az ipar talán már túl van a mélypontján, legkisebb havi értékénél 3,2 százalékkal feljebb van a termelés volumene.
Az ipari termelés szempontjából továbbra is meghatározó a külső kereslet alakulása, de az európai gazdaság növekedése továbbra is alacsony, ezt a jövő hétre várt kamatemelés sem segíti elő. Az iráni háború ezen felül is kockázatot jelent, hiszen a megemelkedő energiaárak rontják a versenyképességet és csökkentik a keresletet.
A következő hónapokban tehát az új ipari kapacitások felfelé, a háború hatásai lefelé húzzák az ipari termelést. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a második negyedévben is pozitív legyen az ipar növekedési hozzájárulása, hasonlóan az első negyedévben tapasztalthoz - vélekedett Regős Gábor.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások