Nyolc pártlistát vett nyilvántartásba az NVB szerdán
Mindez azt jelenti, hogy eddig 13 országos pártlistát és 13 nemzetiségi listát vettek nyilvántartásba. Az NVB határozatai nem jogerősek, három napon belül lehet jogorvoslattal élni ellenük a Kúriánál. Az országos pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz maximálisan 279. Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki.
Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben győztes jelölt minden olyan szavazata, amely már nem volt szükséges mandátuma megszerzéséhez. Töredékszavazat továbbá minden olyan szavazat, amit olyan jelöltre adtak le egyéni választókerületben, aki nem szerzett mandátumot. Csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz az országos listáról, amelyek a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5 százalékát elérték. Közös lista esetén a küszöb 10 százalék.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok jogosultak arra, hogy országos nemzetiségi listát állítsanak. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legalább három jelöltet kell bejelenteniük.
Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek - szavazati joggal nem rendelkező - szószólót az Országgyűlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot pedig akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.
A már nyilvántartásba vett pártok és nemzetiségi önkormányzatok jogosulttá válnak arra, hogy egy-egy tagot delegáljanak az NVB-be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások