OGY - Krónika 1. rész (a költségvetést megalapozó törvény)
A munkahelyteremtést, a családok támogatását és az átláthatóság növelését emelték ki a kormánypárti szónokok a Magyarország 2016-os központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés szombati parlamenti vitájában. Az MSZP vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot.
Glattfelder: cél a munkahelyteremtés, a családok támogatása, a gazdaságélénkítés
A kormány célja a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés - hangoztatta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.
Közölte, az előterjesztésben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot.
Fidesz: cél a középrétegek megerősítése
Tuzson Bence (Fidesz) az előterjesztés és a költségvetési törvényjavaslat közös céljai között említette az államtitkárhoz hasonlóan a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két előterjesztés lehetővé teszi azt, hogy 170 milliárd forint jövőre visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez.
A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet.
Tuzson Bence üdvözölte az ezzel kapcsolatos új szabályozást, és azt is, hogy olyan megbízási díjat határoznak meg, amellyel az ügynökség a tevékenységét becsülettel el tudja látni.
Kiemelte még az adóhitel intézményét: azok a társaságok, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra jelentősen emelkedik, kedvezményt kapnak, két éven keresztül, negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez a mintegy 20 ezer társaság beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthatja így a megtermelt összegeket - mutatott rá.
MSZP: elfogadhatatlan a javaslat
Burány Sándor (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja.
A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat. A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba.
Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani. Burány Sándor azt kérdezte, hogyan lehet az átláthatóság növekedéséről beszélni, amikor a törvényjavaslat a titkosításba bevont adatsorok, elemzések kiterjesztését, nem pedig azok csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet titkosítani.
Szerinte "szórakoztató volt hallani" a Fideszt arról is, hogy a javaslat adócsökkentést tartalmaz, miközben elhalasztják a kedvezőbb, egykulcsos társasági adó bevezetését. Az adóamnesztiával kapcsolatban emlékeztetett: ha valaki öt évre állampapírokba fekteti a pénzét, akkor az adóhatóság nem firtatja annak eredetét. Az öt év egy évre csökken, és ezt követően a pénzmosás sikeresen megtörtént - tette hozzá.
KDNP: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat
Aradszki András (KDNP) a szocialista politikusnak válaszolva elmondta, a költségvetést megalapozó javaslat annak tükrében kerül a Ház elé, hogy a költségvetést már megvitatták, és a módosító javaslatokat is figyelembe véve igazíthatják a hatályos törvényeket a jövő évi büdzséhez. Úgy értékelt: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat.
Beszélt arról, hogy 2012-től kezdődően következetes, a gazdasági válságot leküzdő politikát folytat a kormány. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az államadósság GDP-arányosan 80 százalék volt, ez köszönhető volt "8 év áldásos, következetes, vízióval teli szocialista kormányzásnak".
A kormánypárti vezérszónok elmondta, most 3 százalékos a gazdasági növekedés, az infláció nem éri el az 1 százalékot, az államadósság GDP-arányosan fokozatosan csökken, a keresetek reálértéke nő, a nyugdíjak értékállóságát megteremtették.
Aradszki András az államadósság-képlet módosítását azzal magyarázta, hogy "makrogazdasági szempontból túl jól állunk", míg a társasági adó mértékét igen alacsonynak nevezte. Jelezte, titkosítások összhangban vannak az adatvédelmi törvénnyel.
(Forrás: MTI)
Glattfelder: cél a munkahelyteremtés, a családok támogatása, a gazdaságélénkítésA kormány célja a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés - hangoztatta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.
Közölte, az előterjesztésben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot.
Fidesz: cél a középrétegek megerősítése
Tuzson Bence (Fidesz) az előterjesztés és a költségvetési törvényjavaslat közös céljai között említette az államtitkárhoz hasonlóan a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két előterjesztés lehetővé teszi azt, hogy 170 milliárd forint jövőre visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez.
A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet.
Tuzson Bence üdvözölte az ezzel kapcsolatos új szabályozást, és azt is, hogy olyan megbízási díjat határoznak meg, amellyel az ügynökség a tevékenységét becsülettel el tudja látni.
Kiemelte még az adóhitel intézményét: azok a társaságok, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra jelentősen emelkedik, kedvezményt kapnak, két éven keresztül, negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez a mintegy 20 ezer társaság beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthatja így a megtermelt összegeket - mutatott rá.
MSZP: elfogadhatatlan a javaslat
Burány Sándor (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja.
A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat. A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba.
Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani. Burány Sándor azt kérdezte, hogyan lehet az átláthatóság növekedéséről beszélni, amikor a törvényjavaslat a titkosításba bevont adatsorok, elemzések kiterjesztését, nem pedig azok csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet titkosítani.
Szerinte "szórakoztató volt hallani" a Fideszt arról is, hogy a javaslat adócsökkentést tartalmaz, miközben elhalasztják a kedvezőbb, egykulcsos társasági adó bevezetését. Az adóamnesztiával kapcsolatban emlékeztetett: ha valaki öt évre állampapírokba fekteti a pénzét, akkor az adóhatóság nem firtatja annak eredetét. Az öt év egy évre csökken, és ezt követően a pénzmosás sikeresen megtörtént - tette hozzá.
KDNP: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat
Aradszki András (KDNP) a szocialista politikusnak válaszolva elmondta, a költségvetést megalapozó javaslat annak tükrében kerül a Ház elé, hogy a költségvetést már megvitatták, és a módosító javaslatokat is figyelembe véve igazíthatják a hatályos törvényeket a jövő évi büdzséhez. Úgy értékelt: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat.
Beszélt arról, hogy 2012-től kezdődően következetes, a gazdasági válságot leküzdő politikát folytat a kormány. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az államadósság GDP-arányosan 80 százalék volt, ez köszönhető volt "8 év áldásos, következetes, vízióval teli szocialista kormányzásnak".
A kormánypárti vezérszónok elmondta, most 3 százalékos a gazdasági növekedés, az infláció nem éri el az 1 százalékot, az államadósság GDP-arányosan fokozatosan csökken, a keresetek reálértéke nő, a nyugdíjak értékállóságát megteremtették.
Aradszki András az államadósság-képlet módosítását azzal magyarázta, hogy "makrogazdasági szempontból túl jól állunk", míg a társasági adó mértékét igen alacsonynak nevezte. Jelezte, titkosítások összhangban vannak az adatvédelmi törvénnyel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások