OGY - Krónika 3. rész (a költségvetést megalapozó törvény)
A kormány gazdaságpolitikájáról és az ország gazdasági teljesítményéről vitáztak a képviselők szombaton az Országgyűlésben, a költségvetést megalapozó törvényjavaslatról folytatott vitában.
MSZP: a kormány semmit nem tett az elmúlt öt évben azért, hogy az emberek jobban éljenek
Gúr Nándor (MSZP) azt mondta: a kormány az elmúlt öt évben semmit nem tett azért, hogy az emberek akár egy kicsivel is jobban éljenek. Nem adósságcsökkentés történt a kormány eddigi öt éve alatt, hanem nőtt az adósság, holott 2010-ben a választás előtt a Fidesz ennek ellenkezőjét ígérte - közölte. Úgy vélte, nem került sor az ígért radikális adócsökkentésre, hanem új adónemeket vezettek be, és nem jöttek létre valós, új adóforintokat termelő munkahelyek sem.
A szocialista képviselő kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök öt év után beszél arról, hogy "most majd akkor az emberek". Holott már előző ciklusban 400 ezer új adófizető munkahelyet kellett volna létrehoznia, bérnövekedést kellett volna elérnie a kormánynak - mondta. Közölte: ma több mint 2,2 millióan vannak, akik ugyan dolgoznak, de a létminimum összegét el nem érő keresethez jutnak.
Gúr Nándor hangsúlyozta: a kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy a tények alapján az emberek nagy többsége nem haszonélvezője, hanem kárvallottja a folyamatoknak.
Fidesz: változnak az előadó-művészeti szervezetek támogatási szabályai
Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy változnak a minősített, önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetek támogatásának szabályai, ugyanis az előrehozott költségvetés miatt nem lehet a támogatásokról a korábbi szabályoknak megfelelően dönteni, mivel az ehhez szükséges adatok még nem állnak rendelkezésre.
Ezért a keretösszeget rögzítik, és a támogatásnak a szervezetek közti felosztásáról majd a miniszter határoz.
MSZP: nagyobb átláthatóság kell
Józsa István (MSZP) azt hangoztatta, hogy az átláthatóságot nem csökkentenie kellene a kormánynak, hanem növelnie, mert a befektetői környezet javításának alapja a befektetői bizalom megteremtése, és ehhez átláthatóságra van szükség.
Azzal kapcsolatban, hogy az államadósság-mutató csökkenésének évente legalább 0,1 százalékot kell elérnie, a szocialista képviselő kijelentette: ez nevetséges, és ellentmond a kormány korábbi ígéreteinek, "vallomás értékű önleleplezés", hogy nem látnak több lehetőséget a 0,1 százalékos csökkenésnél.
A stabilitási megtakarítási számlát illetően Józsa István úgy vélte: az új szabályozás az adóparadicsom szintjére degradálja Magyarországot.
Fidesz: a kormány számos gazdasági sikert ért el
Witzmann Mihály (Fidesz) a kormány által elért gazdasági sikereket sorolta. Mint mondta, ha Burány Sándornak (MSZP) lenne igaza, miszerint a Fidesznek évek óta nincs konzisztens és megalapozott gazdaságpolitikája, akkor csak a szerencsének tudható be egyebek mellett a három százalék feletti gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság növekedése, a rezsicsökkentés, a személyi jövedelemadó csökkentése, a családtámogatás és a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés. Az inflációs adatokat is érdemes lenne összehasonlítani a Fidesz- és az MSZP-kormányok ideje között - jegyezte meg.
A fideszes képviselő arra is kitért, hogy az államadósság 2002-ben 8 ezer milliárd forint körüli volt, 2010-re viszont már 22 ezer milliárd lett, vagyis az MSZP-nek nem kellene az államadósság növekedéséről beszélnie. Számszakilag, nominálisan valóban nőtt az államadósság, és addig így is lesz, amíg nem lesz olyan költségvetés, amely legalább nullás egyenlegű - mondta.
Witzmann Mihály végül kijelentette: az emberek többsége a szocialista kormányzás nyolc évét szenvedte meg, és erről 2010-ben egyértelműen állást foglaltak.
Jobbik: a kormány ellehetetleníti a reklámügynökségeket
Novák Előd (Jobbik) kifejtette: a kormány a reklámügynökségeket - közöttük is elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat - akarja ellehetetleníteni az új szabályozással. E cégek meggyengítése elfogadhatatlan politikai előnyökkel járna a kormánynak, mert a médiumok közül sokaknak közvetlenül a kormánynál kellene kilincselniük a megrendelésekért.
A kormány "még kormánybarátabbá" akarja tenni a médiát, ezért erőszakosan nyúl bele a piaci folyamatokba, ami újabb hatalomkoncentrációval jár - vélekedett. Hozzáfűzte: el kellene gondolkodni a kormányzati reklámkiadások törvényi tiltásán, bőven elég lenne, ha a közmédiában tennék közzé üzeneteiket.
Zárszó - NGM: az ország érdekeivel ellentétes lebecsülni a gazdaság teljesítményét
Glattfelder Béla zárszavában jelezte, hogy a törvényjavaslat jogi stabilitást ad a költségvetésben, az adósságszabályozásra vonatkozóan pedig megfelel az alaptörvény követelményeinek. Szólt arról is, hogy a transzparencia nem sérül a költségvetési folyamatokban.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a magyar gazdasági adatok folyamatosan javulnak, s nem tartja helyesnek, hogy ezt valaki politikai megfontolásból lebecsülje vagy letagadja a nyilvánosság előtt. Ha valaki önös politikai szándékból sötétebbre festi a kilátásokat, az a gazdaság és a vállalkozások érdekeit sérti - hangoztatta, hozzátéve, hogy több szerénységet és önmérsékletet vár azoktól, akiknek kormányzása alatt 52-ről 84 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság.
A parlament ezután lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.
(Forrás: MTI)
MSZP: a kormány semmit nem tett az elmúlt öt évben azért, hogy az emberek jobban éljenekGúr Nándor (MSZP) azt mondta: a kormány az elmúlt öt évben semmit nem tett azért, hogy az emberek akár egy kicsivel is jobban éljenek. Nem adósságcsökkentés történt a kormány eddigi öt éve alatt, hanem nőtt az adósság, holott 2010-ben a választás előtt a Fidesz ennek ellenkezőjét ígérte - közölte. Úgy vélte, nem került sor az ígért radikális adócsökkentésre, hanem új adónemeket vezettek be, és nem jöttek létre valós, új adóforintokat termelő munkahelyek sem.
A szocialista képviselő kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök öt év után beszél arról, hogy "most majd akkor az emberek". Holott már előző ciklusban 400 ezer új adófizető munkahelyet kellett volna létrehoznia, bérnövekedést kellett volna elérnie a kormánynak - mondta. Közölte: ma több mint 2,2 millióan vannak, akik ugyan dolgoznak, de a létminimum összegét el nem érő keresethez jutnak.
Gúr Nándor hangsúlyozta: a kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy a tények alapján az emberek nagy többsége nem haszonélvezője, hanem kárvallottja a folyamatoknak.
Fidesz: változnak az előadó-művészeti szervezetek támogatási szabályai
Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy változnak a minősített, önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetek támogatásának szabályai, ugyanis az előrehozott költségvetés miatt nem lehet a támogatásokról a korábbi szabályoknak megfelelően dönteni, mivel az ehhez szükséges adatok még nem állnak rendelkezésre.
Ezért a keretösszeget rögzítik, és a támogatásnak a szervezetek közti felosztásáról majd a miniszter határoz.
Változnak egyes szabályozások a megyei hatáskörű városi múzeumok és megyei könyvtárak esetében is - tette hozzá.
MSZP: nagyobb átláthatóság kell
Józsa István (MSZP) azt hangoztatta, hogy az átláthatóságot nem csökkentenie kellene a kormánynak, hanem növelnie, mert a befektetői környezet javításának alapja a befektetői bizalom megteremtése, és ehhez átláthatóságra van szükség.
Azzal kapcsolatban, hogy az államadósság-mutató csökkenésének évente legalább 0,1 százalékot kell elérnie, a szocialista képviselő kijelentette: ez nevetséges, és ellentmond a kormány korábbi ígéreteinek, "vallomás értékű önleleplezés", hogy nem látnak több lehetőséget a 0,1 százalékos csökkenésnél.
A stabilitási megtakarítási számlát illetően Józsa István úgy vélte: az új szabályozás az adóparadicsom szintjére degradálja Magyarországot.
Fidesz: a kormány számos gazdasági sikert ért el
Witzmann Mihály (Fidesz) a kormány által elért gazdasági sikereket sorolta. Mint mondta, ha Burány Sándornak (MSZP) lenne igaza, miszerint a Fidesznek évek óta nincs konzisztens és megalapozott gazdaságpolitikája, akkor csak a szerencsének tudható be egyebek mellett a három százalék feletti gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság növekedése, a rezsicsökkentés, a személyi jövedelemadó csökkentése, a családtámogatás és a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés. Az inflációs adatokat is érdemes lenne összehasonlítani a Fidesz- és az MSZP-kormányok ideje között - jegyezte meg.
A fideszes képviselő arra is kitért, hogy az államadósság 2002-ben 8 ezer milliárd forint körüli volt, 2010-re viszont már 22 ezer milliárd lett, vagyis az MSZP-nek nem kellene az államadósság növekedéséről beszélnie. Számszakilag, nominálisan valóban nőtt az államadósság, és addig így is lesz, amíg nem lesz olyan költségvetés, amely legalább nullás egyenlegű - mondta.
Witzmann Mihály végül kijelentette: az emberek többsége a szocialista kormányzás nyolc évét szenvedte meg, és erről 2010-ben egyértelműen állást foglaltak.
Jobbik: a kormány ellehetetleníti a reklámügynökségeket
Novák Előd (Jobbik) kifejtette: a kormány a reklámügynökségeket - közöttük is elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat - akarja ellehetetleníteni az új szabályozással. E cégek meggyengítése elfogadhatatlan politikai előnyökkel járna a kormánynak, mert a médiumok közül sokaknak közvetlenül a kormánynál kellene kilincselniük a megrendelésekért.
A kormány "még kormánybarátabbá" akarja tenni a médiát, ezért erőszakosan nyúl bele a piaci folyamatokba, ami újabb hatalomkoncentrációval jár - vélekedett. Hozzáfűzte: el kellene gondolkodni a kormányzati reklámkiadások törvényi tiltásán, bőven elég lenne, ha a közmédiában tennék közzé üzeneteiket.
Zárszó - NGM: az ország érdekeivel ellentétes lebecsülni a gazdaság teljesítményét
Glattfelder Béla zárszavában jelezte, hogy a törvényjavaslat jogi stabilitást ad a költségvetésben, az adósságszabályozásra vonatkozóan pedig megfelel az alaptörvény követelményeinek. Szólt arról is, hogy a transzparencia nem sérül a költségvetési folyamatokban.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a magyar gazdasági adatok folyamatosan javulnak, s nem tartja helyesnek, hogy ezt valaki politikai megfontolásból lebecsülje vagy letagadja a nyilvánosság előtt. Ha valaki önös politikai szándékból sötétebbre festi a kilátásokat, az a gazdaság és a vállalkozások érdekeit sérti - hangoztatta, hozzátéve, hogy több szerénységet és önmérsékletet vár azoktól, akiknek kormányzása alatt 52-ről 84 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság.
A parlament ezután lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások