OGY - Krónika 6. rész (adótörvények)
A kereskedelmi mutatókról, a keresetek mértékéről vagy a közteherviselés arányosságáról is ütköztették érveiket a képviselők a jövő évi adóváltoztatások általános vitájában, az Országgyűlés szombati ülésén.
Fidesz: cél, hogy több pénz maradjon a családoknál
Németh Szilárd (Fidesz) az MSZP felszólalásaira reagálva úgy fogalmazott: "évtizedek óta tudjuk - és Szolzsenyicin óta le is van írva -, hogy nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja". Hozzátette: meglepte, hogy a Jobbik és az LMP is csatlakozott a "hazugságcunamihoz".
Összehasonlításként elmondta, hogy az MSZP idején -2, -3 százalékos kiskereskedelmi mutatók voltak, míg 2013 óta folyamatosan 5-6 százalékos a növekmény. Az MSZP alatt 5,8 százalék volt a legkisebb infláció, miközben most fintorognak a 1,5 százalékon - tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy szemben a 2010-es 3,6 millió foglalkoztatottal, ma 4,2 millió ember dolgozik.
A kormánypárti politikus szerint az "áfamantra", mint valami bűvös történet kerül rendre elő, miközben az állam második legnagyobb bevételi tételéről van szó. Visszautasította, hogy a kormány adópolitikája a gazdagokat segítené. Kifejtette, hogy egy egyedül élő 50-es tanítónő évi 28 ezer 200 forinttal, egy egykeresős, kétgyermekes család évi 72 ezer 600 forinttal, egy kétgyerekes kétkeresős család pedig évi 116 ezer 400 forinttal több pénzt kap, csak a személyi jövedelemadó csökkentése miatt.
Németh Szilárd arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentéssel 125-165 ezer forint marad évente az embereknél, a családi adókedvezmény emelése pedig 300 ezer forint pluszt jelent évente; s "oltári nagy hazugságnak" minősítette, hogy a kormány elveszi az emberek pénzét. Kiemelte: egy két gyermekből és két átlagbért kereső felnőttből álló családnál jövőre 581 ezer 400 forint többlet marad.
MSZP: több alázatra lenne szükség
Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy a bruttó 105 ezer forintot keresők pénze pont arra elég, hogy válogatják, melyik csekket fizessék be. Szóvá tette, hogy az érintettek tízszer kevesebbet keresnek, mint egy államtitkár, miközben munkájuk többet ér. Az ellenzéki politikus a minimálbér adómentességét nevezte megoldásnak.
Kifogásolta azt is, hogy a jegybank tavalyi első féléves, 422 milliárdos árfolyamnyereségét nem kellett volna "elherdálni", hanem az emberekre kellett volna fordítani.
Fidesz: cél, hogy a munkabéreket terhelő adók a legalacsonyabbak legyenek
Dunai Mónika (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy a szocialistáknak csak ellenzékben jut eszükbe, hogy adót kellene csökkenteni. Kiemelte, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, növeli a kétgyermekesek kedvezményeit és néhány éven belül egy számjegyű lesz az szja.
Utalt arra, hogy a jövedelemarányosan legalacsonyabb energiaárak Magyarországon vannak Európában, s célként jelölte meg, hogy a magyar munkavállalók fizessék Európa legalacsonyabb adókulcsát. A kormánypárti politikus az adónemeket sokalló képviselőknek címezve azt mondta: nem az a lényeg, hogy hány adó van, mert a több kisebb, elviselhető adó kedvezőbb és lehetővé teszi, hogy mindenki kivegye a részét az arányos közteherviselésből.
MSZP: továbbra is magas az adókoncentráció
Gúr Nándor (MSZP) a közfoglalkoztatottakat ért hátrányokat tette szóvá, a többi közt azt, hogy pótszabadságot nem tudnak érvényesíteni. Leszögezte: az előterjesztés az adórendszer "fonákját" erősíti, példaként hozta, hogy továbbra is magas marad az adókoncentráció.
A 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, de szóvá tette azt is: a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért a gazdaságban, ebből azonban semmi nem teljesült.
Fidesz: az adórendszer már bizonyított
Az adórendszer már bizonyított - jelentette ki Riz Gábor (Fidesz) -, képes pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést teremteni, de a gazdaság kifehéredését is ösztönzi. A Fidesz gazdaságpolitikája egyik alapjának nevezte, hogy a kis- és közepes vállalkozások segítésével idézze elő munkahelyek létrejöttét. Úgy ítélte meg: idén a gazdasági növekedés elsődleges motorja már a belső fogyasztás lehet.
A társasági adó terén bevezetendő újdonságról, a növekedési adóhitelről is beszámolt, amely úgy élénkítheti a fejlesztéseket, hogy közben nem rontja a költségvetés pozícióját - értékelte -, a vállalkozásokat ugyanis azzal segíti, hogy adófizetési kötelezettségüknek később, több kisebb tételben kell eleget tenniük.
Beszámolt a bankadó mérsékléséről is, valamint arról, hogy a hitelintézetek az adóalapot már nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszegük alapján kell számolniuk. Jelképesen szólva úgy fogalmazott, ha egy százszeletes torta osztható ki, az ellenzék abból százharminc szeletet venne ki.
Jobbik: az áfa mértéke európai szintű probléma
Volner János (Jobbik) az áfa kérdéséről kiemelten beszélt, az adó ugyanis szerinte európai szintű problémahalmazzá vált. Ez a szegényeket sújtó adó - szögezte le, majd az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolta.
Azt elismerte, hogy az online pénztárgépek bevezetése fehérítette a gazdaságot, de szerinte az ilyen intézkedéseket nem a vállalkozások rovására kell bevezetni.
Hiányolta annak garanciáit, hogy a bankok a terheiket ne háríthassák át a gazdaságra. Bírálta, hogy a magyar vállalkozásokat jobban adóztatják, mint a külföldieket, bizonyos adókedvezményeket ugyanis a hazaiak kevésbé tudják igénybe venni.
(Forrás: MTI)
Fidesz: cél, hogy több pénz maradjon a családoknálNémeth Szilárd (Fidesz) az MSZP felszólalásaira reagálva úgy fogalmazott: "évtizedek óta tudjuk - és Szolzsenyicin óta le is van írva -, hogy nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja". Hozzátette: meglepte, hogy a Jobbik és az LMP is csatlakozott a "hazugságcunamihoz".
Összehasonlításként elmondta, hogy az MSZP idején -2, -3 százalékos kiskereskedelmi mutatók voltak, míg 2013 óta folyamatosan 5-6 százalékos a növekmény. Az MSZP alatt 5,8 százalék volt a legkisebb infláció, miközben most fintorognak a 1,5 százalékon - tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy szemben a 2010-es 3,6 millió foglalkoztatottal, ma 4,2 millió ember dolgozik.
A kormánypárti politikus szerint az "áfamantra", mint valami bűvös történet kerül rendre elő, miközben az állam második legnagyobb bevételi tételéről van szó. Visszautasította, hogy a kormány adópolitikája a gazdagokat segítené. Kifejtette, hogy egy egyedül élő 50-es tanítónő évi 28 ezer 200 forinttal, egy egykeresős, kétgyermekes család évi 72 ezer 600 forinttal, egy kétgyerekes kétkeresős család pedig évi 116 ezer 400 forinttal több pénzt kap, csak a személyi jövedelemadó csökkentése miatt.
Németh Szilárd arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentéssel 125-165 ezer forint marad évente az embereknél, a családi adókedvezmény emelése pedig 300 ezer forint pluszt jelent évente; s "oltári nagy hazugságnak" minősítette, hogy a kormány elveszi az emberek pénzét. Kiemelte: egy két gyermekből és két átlagbért kereső felnőttből álló családnál jövőre 581 ezer 400 forint többlet marad.
MSZP: több alázatra lenne szükség
Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy a bruttó 105 ezer forintot keresők pénze pont arra elég, hogy válogatják, melyik csekket fizessék be. Szóvá tette, hogy az érintettek tízszer kevesebbet keresnek, mint egy államtitkár, miközben munkájuk többet ér. Az ellenzéki politikus a minimálbér adómentességét nevezte megoldásnak.
Kifogásolta azt is, hogy a jegybank tavalyi első féléves, 422 milliárdos árfolyamnyereségét nem kellett volna "elherdálni", hanem az emberekre kellett volna fordítani.
Fidesz: cél, hogy a munkabéreket terhelő adók a legalacsonyabbak legyenek
Dunai Mónika (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy a szocialistáknak csak ellenzékben jut eszükbe, hogy adót kellene csökkenteni. Kiemelte, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, növeli a kétgyermekesek kedvezményeit és néhány éven belül egy számjegyű lesz az szja.
Utalt arra, hogy a jövedelemarányosan legalacsonyabb energiaárak Magyarországon vannak Európában, s célként jelölte meg, hogy a magyar munkavállalók fizessék Európa legalacsonyabb adókulcsát. A kormánypárti politikus az adónemeket sokalló képviselőknek címezve azt mondta: nem az a lényeg, hogy hány adó van, mert a több kisebb, elviselhető adó kedvezőbb és lehetővé teszi, hogy mindenki kivegye a részét az arányos közteherviselésből.
MSZP: továbbra is magas az adókoncentráció
Gúr Nándor (MSZP) a közfoglalkoztatottakat ért hátrányokat tette szóvá, a többi közt azt, hogy pótszabadságot nem tudnak érvényesíteni. Leszögezte: az előterjesztés az adórendszer "fonákját" erősíti, példaként hozta, hogy továbbra is magas marad az adókoncentráció.
A 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, de szóvá tette azt is: a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért a gazdaságban, ebből azonban semmi nem teljesült.
Fidesz: az adórendszer már bizonyított
Az adórendszer már bizonyított - jelentette ki Riz Gábor (Fidesz) -, képes pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést teremteni, de a gazdaság kifehéredését is ösztönzi. A Fidesz gazdaságpolitikája egyik alapjának nevezte, hogy a kis- és közepes vállalkozások segítésével idézze elő munkahelyek létrejöttét. Úgy ítélte meg: idén a gazdasági növekedés elsődleges motorja már a belső fogyasztás lehet.
A társasági adó terén bevezetendő újdonságról, a növekedési adóhitelről is beszámolt, amely úgy élénkítheti a fejlesztéseket, hogy közben nem rontja a költségvetés pozícióját - értékelte -, a vállalkozásokat ugyanis azzal segíti, hogy adófizetési kötelezettségüknek később, több kisebb tételben kell eleget tenniük.
Beszámolt a bankadó mérsékléséről is, valamint arról, hogy a hitelintézetek az adóalapot már nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszegük alapján kell számolniuk. Jelképesen szólva úgy fogalmazott, ha egy százszeletes torta osztható ki, az ellenzék abból százharminc szeletet venne ki.
Jobbik: az áfa mértéke európai szintű probléma
Volner János (Jobbik) az áfa kérdéséről kiemelten beszélt, az adó ugyanis szerinte európai szintű problémahalmazzá vált. Ez a szegényeket sújtó adó - szögezte le, majd az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolta.
Azt elismerte, hogy az online pénztárgépek bevezetése fehérítette a gazdaságot, de szerinte az ilyen intézkedéseket nem a vállalkozások rovására kell bevezetni.
Hiányolta annak garanciáit, hogy a bankok a terheiket ne háríthassák át a gazdaságra. Bírálta, hogy a magyar vállalkozásokat jobban adóztatják, mint a külföldieket, bizonyos adókedvezményeket ugyanis a hazaiak kevésbé tudják igénybe venni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások