Orbán: a magyarországi németek elhurcolása a nemzet pótolhatatlan vesztesége
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolása.
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján, vasárnap kiadott kormányfői üzenetet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez.
A levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország kétszer tapasztalta meg a diktatúra iszonyatát, ez éppen kettővel több annál, mint amennyit egy országnak valaha is el kellene viselnie. A történelem szégyenének nevezte, hogy "két diktatúra között, az előző árnyékában, az utóbbi hajnalán sem érezhették magyarok és nemzettársaik a haza által nyújtott biztonságot".
A miniszterelnök a magyarországi németek elhurcolását az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének tartja. Felidézte, amikor hatvannyolc éve, 1946. január 19-én elindultak a marhavagonok Németországba, a magyarországi németek kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyre azt írták: "Isten veled, hazánk!".
Még akkor is, abban az utolsó pillanatban, amikor már mindannyian tudatában voltak az elkerülhetetlennek, akkor is a hazától vettek utolsóként búcsút. Mert a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el - azt csak ember teheti - írta Orbán Viktor.
Minden ember saját maga felel bűneiért. Egy bűnös rendszer képviselőinek bűneiért nem felelhetnek azok, akiknek "bűnük" annyi, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Mégis vannak, akik még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat. Bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem - hangsúlyozta.
A kormányfő szerint az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hatvannyolc évvel a magyarországi németek elhurcolása után, ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője - fejtette ki.
Orbán Viktor a levelét azzal zárta, hogy Magyarország osztozik az emlékezésben, és "közösen fogjuk építeni az emlékezés kultúráját, s közösen, összefogásban építjük tovább Magyarország jövőjét".
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. A parlament határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
MTI
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján, vasárnap kiadott kormányfői üzenetet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez.A levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország kétszer tapasztalta meg a diktatúra iszonyatát, ez éppen kettővel több annál, mint amennyit egy országnak valaha is el kellene viselnie. A történelem szégyenének nevezte, hogy "két diktatúra között, az előző árnyékában, az utóbbi hajnalán sem érezhették magyarok és nemzettársaik a haza által nyújtott biztonságot".
A miniszterelnök a magyarországi németek elhurcolását az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének tartja. Felidézte, amikor hatvannyolc éve, 1946. január 19-én elindultak a marhavagonok Németországba, a magyarországi németek kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyre azt írták: "Isten veled, hazánk!".
Még akkor is, abban az utolsó pillanatban, amikor már mindannyian tudatában voltak az elkerülhetetlennek, akkor is a hazától vettek utolsóként búcsút. Mert a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el - azt csak ember teheti - írta Orbán Viktor.
Minden ember saját maga felel bűneiért. Egy bűnös rendszer képviselőinek bűneiért nem felelhetnek azok, akiknek "bűnük" annyi, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Mégis vannak, akik még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat. Bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem - hangsúlyozta.
A kormányfő szerint az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hatvannyolc évvel a magyarországi németek elhurcolása után, ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője - fejtette ki.
Orbán Viktor a levelét azzal zárta, hogy Magyarország osztozik az emlékezésben, és "közösen fogjuk építeni az emlékezés kultúráját, s közösen, összefogásban építjük tovább Magyarország jövőjét".
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. A parlament határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
MTI
Hozzászólások