Orbán: Európának versenyképes árú energia kell
Orbán Viktor szerint Európa jövendő energiapolitikájának kulcskérdése az, hogy képes lesz-e az iparosítandó európai gazdaságot versenyképes áron ellátni energiával. A magyar miniszterelnök ezt szerdán Budapesten mondta, miután megbeszélést folytatott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.
A magyar kormányfő sajtótájékoztatón elmondta, lengyel partnerével egyetértettek abban, hogy a gazdaság számára elérhető energia árát olcsóbbá kell tenni, és hogy az erőfeszítéseiket arra kell fordítani, hogy az ehhez szükséges eszközöket Európa is megtalálja.
Szerinte ha ez nem sikerül, akkor Európa nem fogja tudni tartani a versenyt se az oroszokkal, se az amerikaiakkal, de ha így megy, a kínaiakkal sem, ha ott a gazdaság jelentősen alacsonyabb áron jut energiához, mint az Európai Unióban.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az Európai Unió most adta ki energiapolitikai jelentését, és az EU a következő hónapokban ezzel a témával fog foglalkozni. Mint mondta, ez most egy meleg téma, "forró krumpli".
A miniszterelnök közölte, a magyar emberek számára a rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kérdés, dacára annak, hogy az ezzel kapcsolatos ellenérzéseknek nyíltan hangot adnak Brüsszelből. Hangsúlyozta, Brüsszellel szemben is megvédik a rezsicsökkentés politikáját.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, a találkozón is megerősítették, hogy a nukleáris energiát "tiszta energiának" tekintik, és azt gondolják, minden tagállamnak joga van kellő súllyal azt is szerepeltetnie az energiarendszerében.
Elmondta, nem gondolja, hogy az EU minden tagállama képes arra, amire Magyarország, vagyis hogy állami árszabályozással teszi olcsóbbá az energia árát a háztartásoknak, később majd az ipar, a gazdaság számára is.
"Nem is azt akarjuk, hogy mindenki fogadja el a mi álláspontunkat.
Megerősítette, hogy a leghatározottabban kiállnak a magyar álláspont mellett, és az energia árának állami szabályozási eszközeiről, a rezsicsökkentésről nem mondanak le azért, mert "egyszer majd valamikor talán lesz Európában egy olyan egységes energiapiac, ami talán egyszer majd magával hozza az árak csökkenését". "Mire ez bekövetkezik, én a nyugdíjamat is kézhez fogom kapni" - fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy növelni szeretnék a két ország kereskedelmi forgalmát, a két ország export-import finanszírozással foglalkozó bankjainak vezetőit arra kérik, hogy a megállapodás közelébe jutott tárgyalásaikat 200-300 millió eurónyi hitelkeretről, minél hamarabb sikeresen zárják le.
A legfrissebb magyar foglalkoztatási adatokat értékelve közölte, jól látható az a növekedés, amely egy év alatt több mint százezer új munkahelyet eredményezett; emellett jól látható a munkanélküliség csökkenését mutató tendencia is: immáron kilenc százalék körül van a munkanélküliségi ráta.
Orbán Viktor elmondta, a tavasszal újranyitják a 2009-ben bezárt krakkói főkonzulátust. Létkérdésnek nevezte az észak-déli összeköttetési rendszerek létrehozását, legyen szó közlekedésről vagy energiáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország Szlovákiával építi a gázvezetéket, és szeretnék azt minél hamarabb összekötni a lengyel gázvezetékrendszerrel is.
Sürgetik azokat a beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarországról Lengyelországba - az országhatár különböző pontjain átlépve - magas rendű utakon lehessen eljutni - fűzte hozzá.
Orbán Viktor megköszönte Donald Tusknak azt a támogatást, amit szerinte a magyar ügyeknek mindig megadott a lengyel politikus.
Az elmúlt években megszerzett tapasztalatait Orbán Viktor úgy összegezte: "Magyarország csak akkor lehet sikeres az unión belül is, hogy ha merünk új utakat törni, új megoldásokat alkalmazni és mást csinálni, mint amely lépések végül is hazánkat és az egész Európai Uniót gazdasági válságba vitték".
Donald Tusk lengyel kormányfő azt mondta, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy maga válassza meg az általa követett energiapolitikát. Úgy nyilatkozott: el kell érni, hogy az energia sose képezhesse politikai nyomásgyakorlás tárgyát. Az ukrajnai helyzet is azt bizonyítja, hogy az energiát meg kell szabadítani a politikai kockázattól - vélte. Európának meg kell találnia a megfelelő energiaforrásait, és ennek során Lengyelország szerint a palagázt is figyelembe kell venni.
Megjegyezte: Magyarország és Lengyelország hatékonyan működik együtt az energetikai kérdésekben is. A lengyel miniszterelnök egyúttal megköszönte Magyarország támogatását a palagázzal kapcsolatos európai vitákban.
A kibocsátás-csökkentés perspektívájának és a klímacsomag kérdéséről azt mondta: sikerült közös álláspontot kialakítaniuk, és feltehetően cseh és szlovák kollégáik is együttműködnek majd velük.
A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta: a hagyományos magyar-lengyel barátság felelősséget is jelent. Ez a kapcsolat a történelem során most van a legjobb helyzetben, hiszen közös erőfeszítéssel építik államaik előtt az európai jövőt - fogalmazott.
Úgy látja, a magyar-lengyel kapcsolatokban gyakorlatilag nincsenek problémák, hiszen azonos módon gondolkodnak, a két ország között érdekközösség van, és jól együttműködnek a visegrádi csoportban, valamint az EU-ban is. Hozzátette: az unióban számíthat egymásra a két ország, nagyon lojálisak egymáshoz.
A sajtótájékoztató elején két megállapodást is aláírtak. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Tomasz Siemoniak nemzetvédelmi miniszter kézjegyével látta el a kormányközi titokvédelmi megállapodást, míg Martonyi János külügyminiszter és Piotr Serafin lengyel EU-ügyi államtitkár a két külügyminisztérium közötti civil együttműködési programról szóló szándéknyilatkozatot írta alá.
MTI
A magyar kormányfő sajtótájékoztatón elmondta, lengyel partnerével egyetértettek abban, hogy a gazdaság számára elérhető energia árát olcsóbbá kell tenni, és hogy az erőfeszítéseiket arra kell fordítani, hogy az ehhez szükséges eszközöket Európa is megtalálja.Szerinte ha ez nem sikerül, akkor Európa nem fogja tudni tartani a versenyt se az oroszokkal, se az amerikaiakkal, de ha így megy, a kínaiakkal sem, ha ott a gazdaság jelentősen alacsonyabb áron jut energiához, mint az Európai Unióban.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az Európai Unió most adta ki energiapolitikai jelentését, és az EU a következő hónapokban ezzel a témával fog foglalkozni. Mint mondta, ez most egy meleg téma, "forró krumpli".
A miniszterelnök közölte, a magyar emberek számára a rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kérdés, dacára annak, hogy az ezzel kapcsolatos ellenérzéseknek nyíltan hangot adnak Brüsszelből. Hangsúlyozta, Brüsszellel szemben is megvédik a rezsicsökkentés politikáját.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, a találkozón is megerősítették, hogy a nukleáris energiát "tiszta energiának" tekintik, és azt gondolják, minden tagállamnak joga van kellő súllyal azt is szerepeltetnie az energiarendszerében.
Elmondta, nem gondolja, hogy az EU minden tagállama képes arra, amire Magyarország, vagyis hogy állami árszabályozással teszi olcsóbbá az energia árát a háztartásoknak, később majd az ipar, a gazdaság számára is.
"Nem is azt akarjuk, hogy mindenki fogadja el a mi álláspontunkat.
Mi csak azt szeretnénk, ha senki nem akarná elvenni tőlünk azokat az eszközöket, amelyekkel ma eredményeket tudunk elérni" - fogalmazott.
Megerősítette, hogy a leghatározottabban kiállnak a magyar álláspont mellett, és az energia árának állami szabályozási eszközeiről, a rezsicsökkentésről nem mondanak le azért, mert "egyszer majd valamikor talán lesz Európában egy olyan egységes energiapiac, ami talán egyszer majd magával hozza az árak csökkenését". "Mire ez bekövetkezik, én a nyugdíjamat is kézhez fogom kapni" - fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy növelni szeretnék a két ország kereskedelmi forgalmát, a két ország export-import finanszírozással foglalkozó bankjainak vezetőit arra kérik, hogy a megállapodás közelébe jutott tárgyalásaikat 200-300 millió eurónyi hitelkeretről, minél hamarabb sikeresen zárják le.
A legfrissebb magyar foglalkoztatási adatokat értékelve közölte, jól látható az a növekedés, amely egy év alatt több mint százezer új munkahelyet eredményezett; emellett jól látható a munkanélküliség csökkenését mutató tendencia is: immáron kilenc százalék körül van a munkanélküliségi ráta.
Orbán Viktor elmondta, a tavasszal újranyitják a 2009-ben bezárt krakkói főkonzulátust. Létkérdésnek nevezte az észak-déli összeköttetési rendszerek létrehozását, legyen szó közlekedésről vagy energiáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország Szlovákiával építi a gázvezetéket, és szeretnék azt minél hamarabb összekötni a lengyel gázvezetékrendszerrel is.
Sürgetik azokat a beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarországról Lengyelországba - az országhatár különböző pontjain átlépve - magas rendű utakon lehessen eljutni - fűzte hozzá.
Orbán Viktor megköszönte Donald Tusknak azt a támogatást, amit szerinte a magyar ügyeknek mindig megadott a lengyel politikus.
Az elmúlt években megszerzett tapasztalatait Orbán Viktor úgy összegezte: "Magyarország csak akkor lehet sikeres az unión belül is, hogy ha merünk új utakat törni, új megoldásokat alkalmazni és mást csinálni, mint amely lépések végül is hazánkat és az egész Európai Uniót gazdasági válságba vitték".
Donald Tusk lengyel kormányfő azt mondta, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy maga válassza meg az általa követett energiapolitikát. Úgy nyilatkozott: el kell érni, hogy az energia sose képezhesse politikai nyomásgyakorlás tárgyát. Az ukrajnai helyzet is azt bizonyítja, hogy az energiát meg kell szabadítani a politikai kockázattól - vélte. Európának meg kell találnia a megfelelő energiaforrásait, és ennek során Lengyelország szerint a palagázt is figyelembe kell venni.
Megjegyezte: Magyarország és Lengyelország hatékonyan működik együtt az energetikai kérdésekben is. A lengyel miniszterelnök egyúttal megköszönte Magyarország támogatását a palagázzal kapcsolatos európai vitákban.
A kibocsátás-csökkentés perspektívájának és a klímacsomag kérdéséről azt mondta: sikerült közös álláspontot kialakítaniuk, és feltehetően cseh és szlovák kollégáik is együttműködnek majd velük.
A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta: a hagyományos magyar-lengyel barátság felelősséget is jelent. Ez a kapcsolat a történelem során most van a legjobb helyzetben, hiszen közös erőfeszítéssel építik államaik előtt az európai jövőt - fogalmazott.
Úgy látja, a magyar-lengyel kapcsolatokban gyakorlatilag nincsenek problémák, hiszen azonos módon gondolkodnak, a két ország között érdekközösség van, és jól együttműködnek a visegrádi csoportban, valamint az EU-ban is. Hozzátette: az unióban számíthat egymásra a két ország, nagyon lojálisak egymáshoz.
A sajtótájékoztató elején két megállapodást is aláírtak. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Tomasz Siemoniak nemzetvédelmi miniszter kézjegyével látta el a kormányközi titokvédelmi megállapodást, míg Martonyi János külügyminiszter és Piotr Serafin lengyel EU-ügyi államtitkár a két külügyminisztérium közötti civil együttműködési programról szóló szándéknyilatkozatot írta alá.
MTI
Hozzászólások