Orbán: jobb külön cselekedni, mint együtt tétlenkedni
Jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlennek maradni - fogalmazott az illegális bevándorlás európai uniós kezeléséről szólva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő - akit "a nemzeti különutakat" bíráló Angela Merkel német kancellár szavairól kérdeztek - hangsúlyozta: Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyarország a legvédettebb állama az EU-nak, amely viszont tétlen.
Szerinte egyébként a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszélyezteti. Megjegyezte azt is, hogy a migránsokkal szembeni hazai védekezés teljes költségét Magyarország állja, az EU nem segít.
Nyomatékosította: Magyarország nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül. "Itt nem lesznek kerítésáttörések, bevándorlózendülések, felgyújtott menekülttáborok, és nem fognak vadászni mindenfajta bandák magyar nőkre, a feleségeinkre meg a lányainkra" - fogalmazott Orbán Viktor.
Közölte, arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha ilyesminek akárcsak a jelét látják, akkor azt csírájában el kell fojtani, meg kell torolni. "Ebből a szempontból nem csinálunk Európát Magyarországból, ez egy biztonságos hely marad" - mondta.
A magyar határzárról szólva a jelenlegi fizikai akadályokat eredményesnek minősítette, de jelezte: "fizikailag" meg kell erősíteni a kerítésrendszert, hogy szélesebb szakaszokban is védhető legyen.
A miniszterelnök az interjúban érthetetlennek nevezte, hogy Görögország miért tűrte el, hogy Törökország felől milliószám lépjenek át a területére ellenőrzés nélkül, és hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért szállították tovább államilag a szárazföldre.
Úgy összegzett: Görögország megsértette a schengeni megállapodást, "beengedte és a nyakunkra küldte a menekülteket", mégis "valakik" - például a németek, de "vannak a függöny mögött mások is" - állandóan megvédték. Kitért Törökország és az EU viszonyára is, így például a törökök vízummentes utazásának kérdésére. Erre a magyar kormány azt mondja: "ha bárkinek meg fogjuk adni a jövőben (...) mi, magyarok a vízummentes belépést, első Ukrajna kell, hogy legyen".
A magyar külpolitika támogatja, hogy az EU megállapodjon Törökországgal, de ez önmagában kevés, nem váltja ki a saját védekezést - közölte. Arra a felvetésre, hogy a NATO európai erőinek főparancsnoka szerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai menekültválságot, Orbán Viktor úgy reagált: Oroszország szíriai bombázása előtt is özönlöttek a migránsok Európa felé, ezért "ezt az oroszok nyakába varrni a logika egyszerű szabályai szerint sem tűnik értelmes álláspontnak".
A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról szólva, Martin Schulz európai parlamenti elnök kritikus szavaira reagálva a kormányfő úgy fogalmazott: "Schulz úr is úgy tesz, mintha nem tudná, amit egyébként mindenhol elmondtunk", hogy Magyarország a betelepítési kvótáról - a 120 ezer ember szétosztásáról - szóló korábbi döntés ellen bírósághoz fordult.
A népszavazás a jövőről szól - magyarázta -, a március közepi EU-csúcson ugyanis egy folyamatos, állandó, kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak előterjeszteni. Ezért nem a jövő hétfői, hanem a hónap közepi csúcstalálkozót tartja az igazi nagy kihívásnak.
"Nem írtam alá semmit, és nem is fogok aláírni semmit, ami kötelező kvótára vonatkozik, legyen az állandó vagy egyszeri" - tette egyértelművé. A miniszterelnök arról az elképzelésről is beszélt, amely szerint az eurózónához tartozó államok egy csak rájuk vonatkozó közös politikát alakítanának is.
Ez szerinte nem a holnap problémája, de még az idén komoly döntések várhatók, amelyek a közös pénzt nem használó tagállamok, így Magyarország elé is megválaszolandó kérdéseket állítanak. Jelezte, az euróövezeti csatlakozáshoz Magyarországon az alkotmány értelmében kétharmados parlamenti támogatás kellene.
A rádióinterjúban szóba került a hétvégi szlovákiai parlamenti választás is, amelyről Orbán Viktor - kérve a felvidéki magyarokat a választási részvételre - úgy foglalt állást: egy stabil, kiegyensúlyozott Szlovákia, amellyel Magyarország szövetségben lehet - mint az elmúlt években -, az európai színtéren való közös fellépés lehetőségét adhatja meg.
Megjegyezte, az elmúlt hónapokban tartott más európai választások "nem vidítanak fel", mert instabil helyzetek alakultak ki. Szerinte mindez Európát is gyengítette.
Végül az Oscar-díjas Saul fia című filmről beszélt, felidézve: a kormány 2010-ben "teljes jogi és pénzügyi káoszt" vett át a filmfinanszírozás területén. Nehéz volt rendet tenni, "Andy Vajna nevét nem tudjuk megkerülni, aki az egyik legbátrabb magyar, aki vállalta azt a munkát, hogy ebben a darázsfészekben megpróbál békét, igazságosságot és alkotó légkört teremteni" - fogalmazott, majd közölte: az új rendszerben készült magyar filmek az elmúlt években 130 elismerést kaptak a világban.
"Ezeknek kiemelkedő, nagy hegycsúcsa a Saul fia" - mondta Orbán Viktor, aki gratulált a film rendezőjének és a teljes stábnak.
(Forrás: MTI)
A kormányfő - akit "a nemzeti különutakat" bíráló Angela Merkel német kancellár szavairól kérdeztek - hangsúlyozta: Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyarország a legvédettebb állama az EU-nak, amely viszont tétlen.Szerinte egyébként a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszélyezteti. Megjegyezte azt is, hogy a migránsokkal szembeni hazai védekezés teljes költségét Magyarország állja, az EU nem segít.
Nyomatékosította: Magyarország nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül. "Itt nem lesznek kerítésáttörések, bevándorlózendülések, felgyújtott menekülttáborok, és nem fognak vadászni mindenfajta bandák magyar nőkre, a feleségeinkre meg a lányainkra" - fogalmazott Orbán Viktor.
Közölte, arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha ilyesminek akárcsak a jelét látják, akkor azt csírájában el kell fojtani, meg kell torolni. "Ebből a szempontból nem csinálunk Európát Magyarországból, ez egy biztonságos hely marad" - mondta.
A magyar határzárról szólva a jelenlegi fizikai akadályokat eredményesnek minősítette, de jelezte: "fizikailag" meg kell erősíteni a kerítésrendszert, hogy szélesebb szakaszokban is védhető legyen.
Arra is fel kell készülni, hogy ha a magyar-román határszakaszon baj van, akkor 2-3 hét alatt a teljes magyar-román határt "fizikailag meg kell tudnunk védeni" - tette hozzá.
A miniszterelnök az interjúban érthetetlennek nevezte, hogy Görögország miért tűrte el, hogy Törökország felől milliószám lépjenek át a területére ellenőrzés nélkül, és hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért szállították tovább államilag a szárazföldre.
Úgy összegzett: Görögország megsértette a schengeni megállapodást, "beengedte és a nyakunkra küldte a menekülteket", mégis "valakik" - például a németek, de "vannak a függöny mögött mások is" - állandóan megvédték. Kitért Törökország és az EU viszonyára is, így például a törökök vízummentes utazásának kérdésére. Erre a magyar kormány azt mondja: "ha bárkinek meg fogjuk adni a jövőben (...) mi, magyarok a vízummentes belépést, első Ukrajna kell, hogy legyen".
A magyar külpolitika támogatja, hogy az EU megállapodjon Törökországgal, de ez önmagában kevés, nem váltja ki a saját védekezést - közölte. Arra a felvetésre, hogy a NATO európai erőinek főparancsnoka szerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai menekültválságot, Orbán Viktor úgy reagált: Oroszország szíriai bombázása előtt is özönlöttek a migránsok Európa felé, ezért "ezt az oroszok nyakába varrni a logika egyszerű szabályai szerint sem tűnik értelmes álláspontnak".
A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról szólva, Martin Schulz európai parlamenti elnök kritikus szavaira reagálva a kormányfő úgy fogalmazott: "Schulz úr is úgy tesz, mintha nem tudná, amit egyébként mindenhol elmondtunk", hogy Magyarország a betelepítési kvótáról - a 120 ezer ember szétosztásáról - szóló korábbi döntés ellen bírósághoz fordult.
A népszavazás a jövőről szól - magyarázta -, a március közepi EU-csúcson ugyanis egy folyamatos, állandó, kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak előterjeszteni. Ezért nem a jövő hétfői, hanem a hónap közepi csúcstalálkozót tartja az igazi nagy kihívásnak.
"Nem írtam alá semmit, és nem is fogok aláírni semmit, ami kötelező kvótára vonatkozik, legyen az állandó vagy egyszeri" - tette egyértelművé. A miniszterelnök arról az elképzelésről is beszélt, amely szerint az eurózónához tartozó államok egy csak rájuk vonatkozó közös politikát alakítanának is.
Ez szerinte nem a holnap problémája, de még az idén komoly döntések várhatók, amelyek a közös pénzt nem használó tagállamok, így Magyarország elé is megválaszolandó kérdéseket állítanak. Jelezte, az euróövezeti csatlakozáshoz Magyarországon az alkotmány értelmében kétharmados parlamenti támogatás kellene.
A rádióinterjúban szóba került a hétvégi szlovákiai parlamenti választás is, amelyről Orbán Viktor - kérve a felvidéki magyarokat a választási részvételre - úgy foglalt állást: egy stabil, kiegyensúlyozott Szlovákia, amellyel Magyarország szövetségben lehet - mint az elmúlt években -, az európai színtéren való közös fellépés lehetőségét adhatja meg.
Megjegyezte, az elmúlt hónapokban tartott más európai választások "nem vidítanak fel", mert instabil helyzetek alakultak ki. Szerinte mindez Európát is gyengítette.
Végül az Oscar-díjas Saul fia című filmről beszélt, felidézve: a kormány 2010-ben "teljes jogi és pénzügyi káoszt" vett át a filmfinanszírozás területén. Nehéz volt rendet tenni, "Andy Vajna nevét nem tudjuk megkerülni, aki az egyik legbátrabb magyar, aki vállalta azt a munkát, hogy ebben a darázsfészekben megpróbál békét, igazságosságot és alkotó légkört teremteni" - fogalmazott, majd közölte: az új rendszerben készült magyar filmek az elmúlt években 130 elismerést kaptak a világban.
"Ezeknek kiemelkedő, nagy hegycsúcsa a Saul fia" - mondta Orbán Viktor, aki gratulált a film rendezőjének és a teljes stábnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások