Orbán: Miskolc újra ipari és gazdasági központ lesz
A miskolci Takata-beruházás példa arra, hogy a város újra ipari és gazdasági központ lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a japán központú autóipari beszállító vállalat új gyárának alapkőletételén, a borsodi megyeszékhelyen.
A kormányfő hangsúlyozta: az autóbiztonsági berendezéseket, elsősorban légzsákokat gyártó vállalat a kecskeméti Mercedes gyár fejlesztése óta az elmúlt három év legjelentősebb beruházását hozza létre az országban, és mintegy ezer embernek ad majd munkát.
Hozzátette: Miskolc ismét fontos város lett, ez abból is tudható, hogy a kormány "elvitt" a városból 36 milliárd forintnyi adósságot, "küldtünk helyette 2 milliárd forintnyi működési támogatást és 92 milliárd forintnyi fejlesztési forrást".
A miniszterelnök az ünnepélyes alapkőletétel alkalmából elmondott beszédében második rendszerváltásként értékelte a 2010-es évet, amelyet gazdasági rendszerváltásnak nevezett. Azt mondta: új ipari forradalom kezd kibontakozni, már nemcsak összeszerelő üzemek, hanem innováción alapuló, magas hozzáadott értéket jelentő hi-tech központok létesülnek.
Az év legnagyobb és legértékesebb beruházásnak nevezve a miskolcit, és remélte, hogy a gyár képes lesz mély kapcsolatot kiépíteni a Miskolci Egyetemmel, és még magasabb színvonalú kutatások is érkezhetnek a városba.
Európában egyedülálló népnek nevezve a magyart azt mondta, "meg kell becsülni a barátokat, nincs sok belőlük".
A kormányfő sikeres és jó döntésnek ítélte, hogy hangsúlyt helyeztek a járműiparra, amely 2012 és 2013 decembere között a teljes magyar termékexport 18 százalékát adta, az exportból származó árbevétele pedig majdnem 17 milliárd euró volt. Az iparágban 717 cég működik, amely 115 ezer magyar család megélhetését biztosítja – tette hozzá.
Orbán Viktor felidézte, hogy Borsod-Abaúj-Zemlén megye és a "büszke acélváros" a rendszerváltás egyik vesztese lett, a munkanélküliség által leginkább sújtott térségek egyike. Eközben az országban az a gondolkodásmód vált általánossá, amely az ipari termelés helyett pénzügyi spekulációkból, munka helyett segélyből kívánt élni.
Néhány országban azonban nem így gondolkodtak – fűzte hozzá -, Japánban is ragaszkodnak a régi, bevált értékekhez. A miniszterelnök hangsúlyozta: Japán szembenézett a modern kor kihívásaival, és egy gazdasági forradalmat megvalósítva, hetven évvel ezelőtt egy emberöltő alatt a romokból épült újjá ipari és innovációs központtá. Mint mondta, ez Magyarországnak is reményt adhat.
A kormányfő megismételte: szükség van a külföldi befektetőkre, azokra, akik munkahelyet és technológiát hoznak az országba. Őket nem érdemes bírálni – jelentette ki -, azok a politikai erők, akik ellenük keltenek hangulatot, szerinte nem barátai az országának.
"Nem elég rámutatni egyes embercsoportokra, hogy milyen problémákat okoznak, nem elég megnevezni a bajt, azt is meg kell mondanunk, hogy mit fogunk tenni" - fűzte tovább, és kijelentette azt is: csak dühből, indulatból, érzelmekre alapozott politikából nem lesz jövő Magyarországon.
Utalva a közelgő választásra, azt mondta: nem érdemes visszafordulni abba a múltba, amely majdnem csődbe rántotta az országot. Mindenkit arra biztatott, vegye figyelembe az újjászületett magyar ipart, a növekvő foglalkoztatást, a rezsicsökkentést.
Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármestere szerint hosszú út vezetett odáig, hogy 2014-ben már a számok is bizonyítsák: megvalósult az áttörés. Miskolc az egyik legdinamikusabban fejlődő várossá vált, köszönhetően a szakképzett munkaerőnek, a fejlett infrastruktúrának és a vállalkozásbarát környezetnek – vélekedett. Ismertette: a Takata cég 80 százalékban kétkezi munkából élőknek, 20 százalékban diplomás fiataloknak nyújt majd munkát.
Takada Sigehisza a vállalat elnök-vezérigazgatója szerint beruházásukkal Miskolc is felkerül a csúcstechnológiás gyártókapacitásukat megjelenítő térképükre. Célnak nevezte a halálos közúti balesetek megelőzését, ezért szerinte a gépjárműiparban még szükség van a biztonsági rendszerek fejlesztésére. Cége elkötelezett ez iránt, első magyarországi gyáruk megalapításával pedig elsősorban a megnövekedett igényt kívánják kielégíteni – hangsúlyozta.
Elismerően szólt Miskolc fejlett acél- és gépipari tradíciójáról, színvonalas műszaki egyeteméről, mint mondta, ezek egyaránt szerepet játszottak a 68,3 millió eurós beruházás idetelepítésében.
Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő mindkét fél számára fontosnak nevezte a létesítményt, amely szerinte illeszkedik a kormány szándékába: a munka alapú társadalom építésébe.
Az alapkőletételen részt vett többek között Yamamoto Tadamicsi, Japán magyarországi nagykövete, valamint Szijjártó Péter, Lázár János és Tállai András államtitkárok, Sebestyén László országgyűlési képviselő és Demeter Ervin Borsod megyei kormánymegbízott.
MTI
A kormányfő hangsúlyozta: az autóbiztonsági berendezéseket, elsősorban légzsákokat gyártó vállalat a kecskeméti Mercedes gyár fejlesztése óta az elmúlt három év legjelentősebb beruházását hozza létre az országban, és mintegy ezer embernek ad majd munkát.
Hozzátette: Miskolc ismét fontos város lett, ez abból is tudható, hogy a kormány "elvitt" a városból 36 milliárd forintnyi adósságot, "küldtünk helyette 2 milliárd forintnyi működési támogatást és 92 milliárd forintnyi fejlesztési forrást".
A miniszterelnök az ünnepélyes alapkőletétel alkalmából elmondott beszédében második rendszerváltásként értékelte a 2010-es évet, amelyet gazdasági rendszerváltásnak nevezett. Azt mondta: új ipari forradalom kezd kibontakozni, már nemcsak összeszerelő üzemek, hanem innováción alapuló, magas hozzáadott értéket jelentő hi-tech központok létesülnek.
Az év legnagyobb és legértékesebb beruházásnak nevezve a miskolcit, és remélte, hogy a gyár képes lesz mély kapcsolatot kiépíteni a Miskolci Egyetemmel, és még magasabb színvonalú kutatások is érkezhetnek a városba.
Európában egyedülálló népnek nevezve a magyart azt mondta, "meg kell becsülni a barátokat, nincs sok belőlük".
Emlékeztetett, hogy a japán vállalatok a rendszerváltás időszakában jelentek meg az országban, akkor, "amikor sok ország egy lyukas garast sem adott volna Magyarország jövőjéért". Hozzátette, hogy a japán vállalkozók a válság idején sem hagyták itt az országot.
A kormányfő sikeres és jó döntésnek ítélte, hogy hangsúlyt helyeztek a járműiparra, amely 2012 és 2013 decembere között a teljes magyar termékexport 18 százalékát adta, az exportból származó árbevétele pedig majdnem 17 milliárd euró volt. Az iparágban 717 cég működik, amely 115 ezer magyar család megélhetését biztosítja – tette hozzá.
Orbán Viktor felidézte, hogy Borsod-Abaúj-Zemlén megye és a "büszke acélváros" a rendszerváltás egyik vesztese lett, a munkanélküliség által leginkább sújtott térségek egyike. Eközben az országban az a gondolkodásmód vált általánossá, amely az ipari termelés helyett pénzügyi spekulációkból, munka helyett segélyből kívánt élni.
Néhány országban azonban nem így gondolkodtak – fűzte hozzá -, Japánban is ragaszkodnak a régi, bevált értékekhez. A miniszterelnök hangsúlyozta: Japán szembenézett a modern kor kihívásaival, és egy gazdasági forradalmat megvalósítva, hetven évvel ezelőtt egy emberöltő alatt a romokból épült újjá ipari és innovációs központtá. Mint mondta, ez Magyarországnak is reményt adhat.
A kormányfő megismételte: szükség van a külföldi befektetőkre, azokra, akik munkahelyet és technológiát hoznak az országba. Őket nem érdemes bírálni – jelentette ki -, azok a politikai erők, akik ellenük keltenek hangulatot, szerinte nem barátai az országának.
"Nem elég rámutatni egyes embercsoportokra, hogy milyen problémákat okoznak, nem elég megnevezni a bajt, azt is meg kell mondanunk, hogy mit fogunk tenni" - fűzte tovább, és kijelentette azt is: csak dühből, indulatból, érzelmekre alapozott politikából nem lesz jövő Magyarországon.
Utalva a közelgő választásra, azt mondta: nem érdemes visszafordulni abba a múltba, amely majdnem csődbe rántotta az országot. Mindenkit arra biztatott, vegye figyelembe az újjászületett magyar ipart, a növekvő foglalkoztatást, a rezsicsökkentést.
Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármestere szerint hosszú út vezetett odáig, hogy 2014-ben már a számok is bizonyítsák: megvalósult az áttörés. Miskolc az egyik legdinamikusabban fejlődő várossá vált, köszönhetően a szakképzett munkaerőnek, a fejlett infrastruktúrának és a vállalkozásbarát környezetnek – vélekedett. Ismertette: a Takata cég 80 százalékban kétkezi munkából élőknek, 20 százalékban diplomás fiataloknak nyújt majd munkát.
Takada Sigehisza a vállalat elnök-vezérigazgatója szerint beruházásukkal Miskolc is felkerül a csúcstechnológiás gyártókapacitásukat megjelenítő térképükre. Célnak nevezte a halálos közúti balesetek megelőzését, ezért szerinte a gépjárműiparban még szükség van a biztonsági rendszerek fejlesztésére. Cége elkötelezett ez iránt, első magyarországi gyáruk megalapításával pedig elsősorban a megnövekedett igényt kívánják kielégíteni – hangsúlyozta.
Elismerően szólt Miskolc fejlett acél- és gépipari tradíciójáról, színvonalas műszaki egyeteméről, mint mondta, ezek egyaránt szerepet játszottak a 68,3 millió eurós beruházás idetelepítésében.
Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő mindkét fél számára fontosnak nevezte a létesítményt, amely szerinte illeszkedik a kormány szándékába: a munka alapú társadalom építésébe.
Az alapkőletételen részt vett többek között Yamamoto Tadamicsi, Japán magyarországi nagykövete, valamint Szijjártó Péter, Lázár János és Tállai András államtitkárok, Sebestyén László országgyűlési képviselő és Demeter Ervin Borsod megyei kormánymegbízott.
MTI
Hozzászólások