Patyi András: az új választási eljárási törvény alkalmas volt a tiszta választás lebonyolítására
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke szerint jól vizsgázott a 2013-ban elfogadott új választási eljárási törvény, alkalmas volt arra, hogy a jogszabály alapján tiszta választásokat bonyolítsanak le.
Patyi András az MTI-nek adott évértékelő interjújában azt mondta, a 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több párt indulhatott a választáson, a pártok tizennyolc országos listát tudtak állítani.
A választáson indulás pedig lehetővé tette a pártoknak, hogy megfogalmazzák érveiket, kritikájukat, bevihettek a közbeszédbe új témákat, ezzel a politikai véleménycsere részévé váltak, márpedig a politikai pluralizmus a jogállam fontos eszköze - jegyezte meg.
Hozzátette: a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként ugyanakkor úgy látja, indokolt a választási eljárási törvénybe bizonyos technikai, eljárási szabályokat utólag beépíteni, egyes szabályokat pedig korrigálni kell. Az NVB elnökeként kötelessége, hogy a választások után megfogalmazza a jogalkalmazási tapasztalatokat, és ezzel visszajelzést adjon a jogalkotónak.
Emlékeztetett rá, hogy az országgyűlési választási kampány idején két hétig szinte naponta ülésezett az NVB, és bírálta el másodfokon az üres vagy vissza nem vitt ajánlóívek miatt kiszabott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. Az NVB-nek 1060 másodfokú döntést kellett meghoznia, azaz választókerületenként átlagosan tízet.
Mint mondta, szakmai álláspontja szerint a jogorvoslati rendszert meg kellene bontani, és annak ellenére, hogy nincs megyei, illetve fővárosi lista, azaz ezen a szinten nem állapítanak meg eredményt, ezek a választási bizottságok is eljárhatnának, hiszen a választott tagokkal a testületek működőképesek.
A területi szintű választási bizottságok járhatnának el például az ajánlóívek miatt kiszabott bírságok ügyében másodfokon, tehermentesítve ezzel az NVB-t, végső soron úgyis a bíróság mondja ki, jogszerű döntések születtek-e az előző eljárásokban.
Azzal kapcsolatban, hogy az NVB tavaly több iránymutatást is kiadott, azt mondta: azoknak a jogalkalmazást segítő szerepük volt, és a választási rendszer új elemeihez képest nem tartja kiugrónak az iránymutatások számát. Emlékeztetett rá: a jogszabályok tipikus, általános helyzetekre készülnek, a választási törvény és a jogrendszer általános elvei alapján pedig a nem várt, előre nem látható helyzeteket is kezelni lehet, ahogyan azt az NVB is tette az iránymutatásaival.
Például a relatív területi kampánytilalomra vonatkozó iránymutatásukkal - amely szerint a választás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos kampánytevékenységet folytatni - sikerült majdnem nullára csökkenteni a szavazásnapi kampánytevékenységgel összefüggő beadványok számát. A bizottsági tagok is a józan mérlegelést és az ésszerű jogértelmezést tartották szem előtt az iránymutatás megfogalmazásakor - mondta.
Patyi András azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben az NVB-nek tíz népszavazási kérdésben kellett döntést hoznia, míg a korábbi években ennek többszörösében, azt mondta: egyetért azzal, hogy a jogalkotó minimális mértékben megszigorította az országos népszavazási kezdeményezések feltételeit, és a hitelesítéshez előírta a 20 támogató aláírást, valamint a bejelentkezést az adatvédelmi hivatal nyilvántartásába.
"A népszavazás nem játék" - mondta, hozzátéve, nem gondolja, hogy a népszavazáshoz való alkotmányos jog magában foglalná országos üggyel kapcsolatba nem hozható álkérdések vagy akár trágár megfogalmazású kezdeményezések lehetőségét.
Az NVB elnöke elmondta, arra számít, hogy a következő években a választópolgárok és szervezetek elsajátítják a népszavazás új szabályait, és nő a testülethez benyújtott kérdések száma.
Hozzátette: várhatóan, hacsak nem tartanak egy vagy több országos népszavazást, nem lesz olyan sok feladata az NVB-nek, mint 2014-ben volt. Várhatóan több, a választópolgárok számára alig látható, de a választási rendszer működtetéséből fakadó feladatot kell a testületnek idén elvégeznie, az országos nemzetiségi önkormányzatoknál ki kell adnia például a lemondások miatt megüresedő mandátumokat, az időközi országgyűlési választásokon pedig a testület másodfokú hatóságként jár el.
MTI
Patyi András az MTI-nek adott évértékelő interjújában azt mondta, a 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több párt indulhatott a választáson, a pártok tizennyolc országos listát tudtak állítani.A választáson indulás pedig lehetővé tette a pártoknak, hogy megfogalmazzák érveiket, kritikájukat, bevihettek a közbeszédbe új témákat, ezzel a politikai véleménycsere részévé váltak, márpedig a politikai pluralizmus a jogállam fontos eszköze - jegyezte meg.
Hozzátette: a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként ugyanakkor úgy látja, indokolt a választási eljárási törvénybe bizonyos technikai, eljárási szabályokat utólag beépíteni, egyes szabályokat pedig korrigálni kell.
Emlékeztetett rá, hogy az országgyűlési választási kampány idején két hétig szinte naponta ülésezett az NVB, és bírálta el másodfokon az üres vagy vissza nem vitt ajánlóívek miatt kiszabott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. Az NVB-nek 1060 másodfokú döntést kellett meghoznia, azaz választókerületenként átlagosan tízet.
Mint mondta, szakmai álláspontja szerint a jogorvoslati rendszert meg kellene bontani, és annak ellenére, hogy nincs megyei, illetve fővárosi lista, azaz ezen a szinten nem állapítanak meg eredményt, ezek a választási bizottságok is eljárhatnának, hiszen a választott tagokkal a testületek működőképesek.
A területi szintű választási bizottságok járhatnának el például az ajánlóívek miatt kiszabott bírságok ügyében másodfokon, tehermentesítve ezzel az NVB-t, végső soron úgyis a bíróság mondja ki, jogszerű döntések születtek-e az előző eljárásokban.
Azzal kapcsolatban, hogy az NVB tavaly több iránymutatást is kiadott, azt mondta: azoknak a jogalkalmazást segítő szerepük volt, és a választási rendszer új elemeihez képest nem tartja kiugrónak az iránymutatások számát. Emlékeztetett rá: a jogszabályok tipikus, általános helyzetekre készülnek, a választási törvény és a jogrendszer általános elvei alapján pedig a nem várt, előre nem látható helyzeteket is kezelni lehet, ahogyan azt az NVB is tette az iránymutatásaival.
Például a relatív területi kampánytilalomra vonatkozó iránymutatásukkal - amely szerint a választás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos kampánytevékenységet folytatni - sikerült majdnem nullára csökkenteni a szavazásnapi kampánytevékenységgel összefüggő beadványok számát. A bizottsági tagok is a józan mérlegelést és az ésszerű jogértelmezést tartották szem előtt az iránymutatás megfogalmazásakor - mondta.
Patyi András azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben az NVB-nek tíz népszavazási kérdésben kellett döntést hoznia, míg a korábbi években ennek többszörösében, azt mondta: egyetért azzal, hogy a jogalkotó minimális mértékben megszigorította az országos népszavazási kezdeményezések feltételeit, és a hitelesítéshez előírta a 20 támogató aláírást, valamint a bejelentkezést az adatvédelmi hivatal nyilvántartásába.
"A népszavazás nem játék" - mondta, hozzátéve, nem gondolja, hogy a népszavazáshoz való alkotmányos jog magában foglalná országos üggyel kapcsolatba nem hozható álkérdések vagy akár trágár megfogalmazású kezdeményezések lehetőségét.
Az NVB elnöke elmondta, arra számít, hogy a következő években a választópolgárok és szervezetek elsajátítják a népszavazás új szabályait, és nő a testülethez benyújtott kérdések száma.
Hozzátette: várhatóan, hacsak nem tartanak egy vagy több országos népszavazást, nem lesz olyan sok feladata az NVB-nek, mint 2014-ben volt. Várhatóan több, a választópolgárok számára alig látható, de a választási rendszer működtetéséből fakadó feladatot kell a testületnek idén elvégeznie, az országos nemzetiségi önkormányzatoknál ki kell adnia például a lemondások miatt megüresedő mandátumokat, az időközi országgyűlési választásokon pedig a testület másodfokú hatóságként jár el.
MTI
Hozzászólások