A gazdasági bizottság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolóinak elfogadását javasolta
A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén megtárgyalta és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011. május 31-től 2015. január 31-ig tartó - éves - beszámolóit.
A határozati javaslatot 10 kormánypárti igen és egy ellenzéki nem szavazattal fogadta el a testület.
A bizottság előtt Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól átvett 3 ezer milliárd forint könyv szerinti érték volt, a valós érték ennél 10 százalékkal kevesebbet tett ki, amit azzal indokolt, hogy a magánpénztári vagyon egy része ingatlanban volt, illetve nem likvid értékpapírokban, amelyek 43 devizanemben voltak denominálva.
Ez a probléma azonban csak a 3 ezer milliárdos vagyon egyharmadát érintette, annak kétharmada - 2 ezer milliárd forint - ugyanis magyar állampapírban volt, amely az államadósságot csökkentette, miután bevonták.
Balogh László azzal indokolta a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítását, hogy az ebbe - a nyugdíjrendszer második pillérébe - került a járulék egynegyede, ami pedig az uniós elszámolás szerint a nyugdíjalap adósságát növelte. Amennyiben a járulékok az állami nyugdíjalapba folytak volna, akkor 2010-ben a költségvetés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mért adóssága nem 80 százalék, hanem csak 71 százalék lett volna.
Az állampapírok bevonása és az átértékelés után fennmaradt vagyon tovább csökkent a reálhozam kifizetésével. A pénztári tagok 283 milliárd forintot kaptak ezen a címen. A vagyonkezelés során elért eredménnyel együtt a nemzeti vagyonkezelő 732 milliárd forintot kapott a magánpénztári vagyonból - ismertette az adatokat a helyettes államtitkár.
A gazdasági bizottság saját módosító javaslatot készített a tőkepiaci és biztosítási jogszabályokat módosító törvényjavaslathoz. Ebben szerepel az az új szabály, amely a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon. A szöveget 5 évig kell a honlapon tartani. A határozat indoklását nem kötelező közzétenni, de megtehetik a biztosítók. Ha az érintett biztosító bíróságtól kérte a felügyeleti határozat felülvizsgálatát, a bírósági határozatot is közzéteheti a honlapján.
A bizottság úgy döntött, hogy a múlt évi költségvetés zárszámadásának részletes vitáját a teljes szövegről lefolytatja.
A gazdasági bizottság 14 - ellenzéki képviselők által benyújtott - törvényjavaslat tárgysorozatba vételét utasította el, kormánypárti többséggel.
Az elutasítás nem volt mindig azonos arányú. Például Schmuck Erzsébet (LMP) javaslatát, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek havi juttatása a mindenkori kötelező legkisebb munkabér húszszorosát ne haladhassa meg, a jelen lévő ellenzéki képviselők mellett Bencsik János (Fidesz) is megszavazta.
Szintén Schmuck Erzsébet, továbbá Fodor Gábor (független) nyújtott be két külön törvényjavaslatot az MNB tulajdonosi ellenőrzésének megteremtésére. Mint Fodor Gábor kifejtette, nonszensz az, hogy a jegybank igazgatósága - az elnök és a helyettesei - döntik el, hogy az MNB beszámolója helyes volt-e és mi legyen az osztalék sorsa. Ezekről csak a részvényesek - az állam - dönthetne, akiket a nemzetgazdasági miniszter képvisel. Volner János (Jobbik) a vitában támogatta a javaslatot, amit különös helyzetnek nevezett, miután pártja nem szokta támogatni a liberálisokat.
A bizottság nem támogatta azt sem, hogy az üdülőterületeken vasárnap nyitva tarthassanak az üzletek. Szél Bernadett és Sallai R. Benedek LMP-s képviselők pedig azt kezdeményezték törvényjavaslatukban, hogy - miután nyilvánosságra került, hogy az oroszok nem veszik vissza a paksi kiégett fűtőelemeket - azok Pécs környéki elhelyezéséről szavazhassanak a helyi lakosok.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik), a bizottság alelnöke a lakásépítési áfa-kulcs 5 százalékra történő csökkentését javasolta. Mint a vitában kifejtette, a jelenlegi 27 százalékos áfát csak 300 ezer forint feletti négyzetméter áraknál lehet kigazdálkodni, ilyet pedig csak a főváros a vidéki nagyvárosok frekventált területein lehet elérni. Ezért esett történelmi mélypontra a lakásépítés. Az 5 százalékos áfa-kulcs legalább évi 5 ezerrel emelné az új lakások számát, és minden új lakás 4 új munkahelyet teremtene - tette hozzá a képviselő, de az ő törvényjavaslatát is leszavazták a kormánypárti képviselők.
MTI
A határozati javaslatot 10 kormánypárti igen és egy ellenzéki nem szavazattal fogadta el a testület.
A bizottság előtt Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól átvett 3 ezer milliárd forint könyv szerinti érték volt, a valós érték ennél 10 százalékkal kevesebbet tett ki, amit azzal indokolt, hogy a magánpénztári vagyon egy része ingatlanban volt, illetve nem likvid értékpapírokban, amelyek 43 devizanemben voltak denominálva.
Ez a probléma azonban csak a 3 ezer milliárdos vagyon egyharmadát érintette, annak kétharmada - 2 ezer milliárd forint - ugyanis magyar állampapírban volt, amely az államadósságot csökkentette, miután bevonták.
Balogh László azzal indokolta a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítását, hogy az ebbe - a nyugdíjrendszer második pillérébe - került a járulék egynegyede, ami pedig az uniós elszámolás szerint a nyugdíjalap adósságát növelte. Amennyiben a járulékok az állami nyugdíjalapba folytak volna, akkor 2010-ben a költségvetés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mért adóssága nem 80 százalék, hanem csak 71 százalék lett volna.
Az állampapírok bevonása és az átértékelés után fennmaradt vagyon tovább csökkent a reálhozam kifizetésével. A pénztári tagok 283 milliárd forintot kaptak ezen a címen. A vagyonkezelés során elért eredménnyel együtt a nemzeti vagyonkezelő 732 milliárd forintot kapott a magánpénztári vagyonból - ismertette az adatokat a helyettes államtitkár.
A gazdasági bizottság saját módosító javaslatot készített a tőkepiaci és biztosítási jogszabályokat módosító törvényjavaslathoz. Ebben szerepel az az új szabály, amely a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon. A szöveget 5 évig kell a honlapon tartani. A határozat indoklását nem kötelező közzétenni, de megtehetik a biztosítók. Ha az érintett biztosító bíróságtól kérte a felügyeleti határozat felülvizsgálatát, a bírósági határozatot is közzéteheti a honlapján.
A bizottság úgy döntött, hogy a múlt évi költségvetés zárszámadásának részletes vitáját a teljes szövegről lefolytatja.
A gazdasági bizottság 14 - ellenzéki képviselők által benyújtott - törvényjavaslat tárgysorozatba vételét utasította el, kormánypárti többséggel.
Az elutasítás nem volt mindig azonos arányú. Például Schmuck Erzsébet (LMP) javaslatát, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek havi juttatása a mindenkori kötelező legkisebb munkabér húszszorosát ne haladhassa meg, a jelen lévő ellenzéki képviselők mellett Bencsik János (Fidesz) is megszavazta.
Szintén Schmuck Erzsébet, továbbá Fodor Gábor (független) nyújtott be két külön törvényjavaslatot az MNB tulajdonosi ellenőrzésének megteremtésére. Mint Fodor Gábor kifejtette, nonszensz az, hogy a jegybank igazgatósága - az elnök és a helyettesei - döntik el, hogy az MNB beszámolója helyes volt-e és mi legyen az osztalék sorsa. Ezekről csak a részvényesek - az állam - dönthetne, akiket a nemzetgazdasági miniszter képvisel. Volner János (Jobbik) a vitában támogatta a javaslatot, amit különös helyzetnek nevezett, miután pártja nem szokta támogatni a liberálisokat.
A bizottság nem támogatta azt sem, hogy az üdülőterületeken vasárnap nyitva tarthassanak az üzletek. Szél Bernadett és Sallai R. Benedek LMP-s képviselők pedig azt kezdeményezték törvényjavaslatukban, hogy - miután nyilvánosságra került, hogy az oroszok nem veszik vissza a paksi kiégett fűtőelemeket - azok Pécs környéki elhelyezéséről szavazhassanak a helyi lakosok.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik), a bizottság alelnöke a lakásépítési áfa-kulcs 5 százalékra történő csökkentését javasolta. Mint a vitában kifejtette, a jelenlegi 27 százalékos áfát csak 300 ezer forint feletti négyzetméter áraknál lehet kigazdálkodni, ilyet pedig csak a főváros a vidéki nagyvárosok frekventált területein lehet elérni. Ezért esett történelmi mélypontra a lakásépítés. Az 5 százalékos áfa-kulcs legalább évi 5 ezerrel emelné az új lakások számát, és minden új lakás 4 új munkahelyet teremtene - tette hozzá a képviselő, de az ő törvényjavaslatát is leszavazták a kormánypárti képviselők.
MTI
Hozzászólások