Alapjogokért Központ: fordulat állhat be Magyarország nemzetközi megítélésében
Az Alapjogokért Központ szerint úgy tűnik, hogy fordulat állhat be a magyarországi közjogi változások nemzetközi megítélésében.
A központ az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében kiemelte: míg az Európai Parlament és az Európa Tanács szakbizottságai továbbra is politikai alapon vonnak le helytelen következtetéseket, az utóbbi időszakban más nemzetközi fórumok már jóval kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelebb álló véleményeket fogalmaznak meg Magyarországról.
Felidézték, hogy nemrégiben az amerikai kongresszus egyik albizottságának tagjai méltatták az alaptörvényt, illetve annak adósságfékkel kapcsolatos szabályait, most pedig a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) adott ki egy, a magyar közjogi változásokat, törvénymódosításokat tényszerűen értékelő jelentést.
Utóbbival összefüggésben rámutatnak: a DGAP elemzésének "újítása", hogy - a más, hasonló szervezetek által megfogalmazottaktól eltérően - "egyszerűen" helytállóan idézi és értelmezi a vonatkozó jogszabályhelyeket. Így például a nemzetközi szervezetek közül talán elsőként az Alkotmánybíróság "hatáskör-korlátozásával" kapcsolatban kiemelik, hogy a testület az új, átmeneti szabályok ellenére milyen esetekben járhat el teljes körűen, vagy azt, hogy az alkotmányos szabályok tartalmi felülvizsgálatára eddig sem volt lehetősége.
A testülettel összefüggésben azt is helyesen állapítják meg, hogy a bárki által kezdeményezhető alkotmányjogi panasz eltörlésével az alkotmányozó a jogi szakma - így például az Alkotmánybíróság - kérésének tett eleget - olvasható az elemzésben.
Kitértek arra is, hogy az eddigi kritikus országjelentésekben rendszeresen visszatérő elem volt az alkotmányozási folyamat illegitim volta és a kétharmados törvények aktuális kormányhatalmat "bebetonozó" túlsúlya is. Ezzel szemben a DGAP végre helyesen mutat rá arra, hogy az alaptörvény elfogadásához a legitimációt a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme szolgáltatta - írták.
Azt is kiemelik, hogy a korábbiakhoz hasonló számú sarkalatos törvények a rendszerváltás óta részét képezik a magyar közjogi rendszernek és hosszabb távon valójában korlátozzák a végrehajtó hatalmat - ezzel éppen erősítve a demokratikus rendszert.
Az is újdonságnak számít a hasonló jelentésekhez képest, hogy a DGAP kitér az új választási rendszer megalkotásához vezető valós okokra: így arra, hogy az új választókerületek megalkotása 2005 óta váratott magára, melyre az akkori kormánytöbbségnek egyszerűen nem volt meg a megfelelő felhatalmazása, de azt is hangsúlyozzák, hogy a bevezetett "győzteskompenzáció" külföldi példák alapján összhangban van a demokratikus alapelvekkel.
Az egyik legtöbb vitát kavaró szabályozási tárgykör, az új médiatörvény okán kevés helyen írták le azt, amit a DGAP friss jelentésében: azt az egyébként a jogszabályok által világosan deklarált tényt, hogy a Médiatanács tagjait az ORTT-hez hasonlóan az Országgyűlés választja.
A kisebbségek védelme kapcsán a dokumentum idézi az alaptörvény egyik, a magyarországi gyűlöletbeszéd szankcionálatlanságát gyakran emlegetők által "elfelejtett" passzusát, mely előírja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.
MTI
A központ az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében kiemelte: míg az Európai Parlament és az Európa Tanács szakbizottságai továbbra is politikai alapon vonnak le helytelen következtetéseket, az utóbbi időszakban más nemzetközi fórumok már jóval kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelebb álló véleményeket fogalmaznak meg Magyarországról.
Felidézték, hogy nemrégiben az amerikai kongresszus egyik albizottságának tagjai méltatták az alaptörvényt, illetve annak adósságfékkel kapcsolatos szabályait, most pedig a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) adott ki egy, a magyar közjogi változásokat, törvénymódosításokat tényszerűen értékelő jelentést.
Utóbbival összefüggésben rámutatnak: a DGAP elemzésének "újítása", hogy - a más, hasonló szervezetek által megfogalmazottaktól eltérően - "egyszerűen" helytállóan idézi és értelmezi a vonatkozó jogszabályhelyeket. Így például a nemzetközi szervezetek közül talán elsőként az Alkotmánybíróság "hatáskör-korlátozásával" kapcsolatban kiemelik, hogy a testület az új, átmeneti szabályok ellenére milyen esetekben járhat el teljes körűen, vagy azt, hogy az alkotmányos szabályok tartalmi felülvizsgálatára eddig sem volt lehetősége.
A testülettel összefüggésben azt is helyesen állapítják meg, hogy a bárki által kezdeményezhető alkotmányjogi panasz eltörlésével az alkotmányozó a jogi szakma - így például az Alkotmánybíróság - kérésének tett eleget - olvasható az elemzésben.
Kitértek arra is, hogy az eddigi kritikus országjelentésekben rendszeresen visszatérő elem volt az alkotmányozási folyamat illegitim volta és a kétharmados törvények aktuális kormányhatalmat "bebetonozó" túlsúlya is. Ezzel szemben a DGAP végre helyesen mutat rá arra, hogy az alaptörvény elfogadásához a legitimációt a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme szolgáltatta - írták.
Azt is kiemelik, hogy a korábbiakhoz hasonló számú sarkalatos törvények a rendszerváltás óta részét képezik a magyar közjogi rendszernek és hosszabb távon valójában korlátozzák a végrehajtó hatalmat - ezzel éppen erősítve a demokratikus rendszert.
Az is újdonságnak számít a hasonló jelentésekhez képest, hogy a DGAP kitér az új választási rendszer megalkotásához vezető valós okokra: így arra, hogy az új választókerületek megalkotása 2005 óta váratott magára, melyre az akkori kormánytöbbségnek egyszerűen nem volt meg a megfelelő felhatalmazása, de azt is hangsúlyozzák, hogy a bevezetett "győzteskompenzáció" külföldi példák alapján összhangban van a demokratikus alapelvekkel.
Az egyik legtöbb vitát kavaró szabályozási tárgykör, az új médiatörvény okán kevés helyen írták le azt, amit a DGAP friss jelentésében: azt az egyébként a jogszabályok által világosan deklarált tényt, hogy a Médiatanács tagjait az ORTT-hez hasonlóan az Országgyűlés választja.
A kisebbségek védelme kapcsán a dokumentum idézi az alaptörvény egyik, a magyarországi gyűlöletbeszéd szankcionálatlanságát gyakran emlegetők által "elfelejtett" passzusát, mely előírja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.
MTI
Hozzászólások