Alapjogokért Központ: ideiglenessége miatt nem kellene végrehajtani a kvótahatározatot
Elmondta: az Európai Bizottság (EB) szerint hiába jár le a kvótahatározatban megállapított kétéves időszak szeptember 26-án, azokon a tagállamokon, amelyek azt nem hajtották végre, számon lehet kérni a határozatot, és végre kell velük hajtatni.
Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában viszont azt írta: a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik, amiből az következik, hogy utána az nem végrehajtható - ismertette. Szánthó Miklós kitért arra: a főtanácsnok állásfoglalása abból a szempontból is érdekes, hogy ezt Magyarország és Szlovákia kvótaperben előadott érvelésének cáfolataként írta.
Magyarország és Szlovákia egyik érve ugyanis, hogy nem megfelelő eljárási folyamatban hozták a határozatot. A főtanácsnok szerint azonban mivel ideiglenes a hatálya, nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, tehát megfelelő eljárásban hozta meg az Európai Tanács a határozatot. A stratégiai igazgató úgy értékelte: az uniós szervek kelepcébe kerültek. Ugyanis ha a kvótahatározat ideiglenesnek minősül, akkor szeptember 26. után nem kell végrehajtani, "bármit is mondjon a bíróság". Ha az EB véleménye igaz, és mégis végre kell hajtani, akkor nem ideiglenes döntés, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani - összegzett.
A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket.
Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság szeptember 6-án hirdet ítéletet.
MTI
Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában viszont azt írta: a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik, amiből az következik, hogy utána az nem végrehajtható - ismertette. Szánthó Miklós kitért arra: a főtanácsnok állásfoglalása abból a szempontból is érdekes, hogy ezt Magyarország és Szlovákia kvótaperben előadott érvelésének cáfolataként írta.
Magyarország és Szlovákia egyik érve ugyanis, hogy nem megfelelő eljárási folyamatban hozták a határozatot. A főtanácsnok szerint azonban mivel ideiglenes a hatálya, nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, tehát megfelelő eljárásban hozta meg az Európai Tanács a határozatot. A stratégiai igazgató úgy értékelte: az uniós szervek kelepcébe kerültek. Ugyanis ha a kvótahatározat ideiglenesnek minősül, akkor szeptember 26. után nem kell végrehajtani, "bármit is mondjon a bíróság". Ha az EB véleménye igaz, és mégis végre kell hajtani, akkor nem ideiglenes döntés, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani - összegzett.
A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket.
Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság szeptember 6-án hirdet ítéletet.
MTI
Hozzászólások