Alapjogokért Központ: Juncker frusztrált, mert működnek a nemzetállami megoldások
Kovács István a műsorban azt mondta: nehéz bármiféle logikát találni a bizottság kijelentéseiben a migrációs politika területén.
Hozzátette: onnan, hogy az illegális migrációnak semmiféle biztonságpolitikai vonatkozás nincs és ez egy humanitárius probléma, eljutottak odáig, hogy most már a külső határok védelmét hangsúlyozzák. Jelezte: nem lehet tudni, kire gondolt Juncker, amikor az üldözöttek befogadásáról beszélt, ugyanis üldözöttek már nemigen érkeznek Európába. Szegény országokból jönnek, mint Afganisztán, Banglades, Pakisztán, ahol egyébként szegénység van, de háború nincs - jegyezte meg. Hozzátette: szírek már nem jönnek Európába, és ha jönnének is üldözöttek, az első biztonságos országban kellene őket befogadni, nem pedig Európában. Ebben a tekintetben még nagyon sok a tennivaló van, elmaradt a valódi paradigmaváltás - mondta.
Arra a felvetésre, hogy a bizottság elnöke évértékelőjében nem említette a tagállamok egyéni törekvéseit az illegális migráció ellen - mint például a balkáni útvonal lezárását, a magyarországi kerítést, Olaszország és Spanyolország határvédelmi akcióit -, Kovács István azt mondta, Juncker mindig is közös európai megoldásról beszélt. Azért lett az elmúlt időszakban "egyre frusztráltabb és azért ágált egyre hangosabban Magyarország ellen", mert a bizottságban kitalált megoldás, a migránsok szétosztása Európa-szerte nem működött, a nemzetállami megoldások viszont igen.
Kovács István szerint az rajzolódott ki Juncker beszédéből, mintha nyolc-kilenc évvel a válság után helyreállt volna az európai gazdaság. De Juncker Európa egészéről beszélt, és elhallgatta azt a tényt - jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója - , hogy két dolognak köszönhető az, hogy Európa gazdasága jól teljesít, mégpedig annak, hogy az eurózónában Németország, az eurózónán kívül pedig a visegrádi országok és Románia gazdasági fejlődése "húzza fel" a számokat.
MTI
Hozzátette: onnan, hogy az illegális migrációnak semmiféle biztonságpolitikai vonatkozás nincs és ez egy humanitárius probléma, eljutottak odáig, hogy most már a külső határok védelmét hangsúlyozzák. Jelezte: nem lehet tudni, kire gondolt Juncker, amikor az üldözöttek befogadásáról beszélt, ugyanis üldözöttek már nemigen érkeznek Európába. Szegény országokból jönnek, mint Afganisztán, Banglades, Pakisztán, ahol egyébként szegénység van, de háború nincs - jegyezte meg. Hozzátette: szírek már nem jönnek Európába, és ha jönnének is üldözöttek, az első biztonságos országban kellene őket befogadni, nem pedig Európában. Ebben a tekintetben még nagyon sok a tennivaló van, elmaradt a valódi paradigmaváltás - mondta.
Arra a felvetésre, hogy a bizottság elnöke évértékelőjében nem említette a tagállamok egyéni törekvéseit az illegális migráció ellen - mint például a balkáni útvonal lezárását, a magyarországi kerítést, Olaszország és Spanyolország határvédelmi akcióit -, Kovács István azt mondta, Juncker mindig is közös európai megoldásról beszélt. Azért lett az elmúlt időszakban "egyre frusztráltabb és azért ágált egyre hangosabban Magyarország ellen", mert a bizottságban kitalált megoldás, a migránsok szétosztása Európa-szerte nem működött, a nemzetállami megoldások viszont igen.
Kovács István szerint az rajzolódott ki Juncker beszédéből, mintha nyolc-kilenc évvel a válság után helyreállt volna az európai gazdaság. De Juncker Európa egészéről beszélt, és elhallgatta azt a tényt - jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója - , hogy két dolognak köszönhető az, hogy Európa gazdasága jól teljesít, mégpedig annak, hogy az eurózónában Németország, az eurózónán kívül pedig a visegrádi országok és Románia gazdasági fejlődése "húzza fel" a számokat.
MTI
Hozzászólások