Az amerikai külügyminisztérium jelentést tett közzé az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről
A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint.
A tárca immár negyvenedik éve készíti el az emberi jogokkal foglalkozó világjelentését.
Magyarországnak bő ötven oldalt szenteltek hét fejezetben a jelentés készítői, felsorolva a szerintük említésre érdemes történéseket. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.
A jelentés felrója azt is, hogy a 2014-ben, kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz-KDNP koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait, nagyrészt a társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben.
Idéz meg nem nevezett nemzetközi szervezeteket és emberi jogokkal foglalkozó, nem kormányzati szerveket (NGO-kat), amelyek kritikával éltek, mert szerintük szisztematikusan rombolták a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a demokratikus intézményeket, az átláthatóságot. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, a társadalomban felbukkanó független hangadókat.
A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt. Rögzíti, hogy Magyarországon 2015-ben előfordult családon belüli erőszak, nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, nők szexuális zaklatása, mentális betegségekkel küszködőkkel szembeni embertelen bánásmód, homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek szóbeli zaklatása.
A szólás- és sajtószabadság helyzetéről szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd, és példát is hoz egy esetre, amely tavaly novemberben történt: a pesti központi kerületi bíróság egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit, mert inzultálta a budapesti utcán gyermekével sétáló izraeli konzult.
A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még "részben szabad" a magyar sajtó.
A külügyminisztériumi összeállításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetének magyarországi kezelésével. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel.
"Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az" - így az idézet. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország nem küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket a konfliktusok színhelyére, de Szerbiába viszont visszaküldte őket.
Az emberi jogi jelentés alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.
Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.
A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megszentségtelenítéséről, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről, és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád megyei kormányhivatal vezetője volt, ezek után a miniszterelnöki hivatal utasítására le is váltották. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.
MTI
A tárca immár negyvenedik éve készíti el az emberi jogokkal foglalkozó világjelentését.
Magyarországnak bő ötven oldalt szenteltek hét fejezetben a jelentés készítői, felsorolva a szerintük említésre érdemes történéseket. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.
A jelentés felrója azt is, hogy a 2014-ben, kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz-KDNP koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait, nagyrészt a társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben.
Idéz meg nem nevezett nemzetközi szervezeteket és emberi jogokkal foglalkozó, nem kormányzati szerveket (NGO-kat), amelyek kritikával éltek, mert szerintük szisztematikusan rombolták a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a demokratikus intézményeket, az átláthatóságot. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, a társadalomban felbukkanó független hangadókat.
A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt. Rögzíti, hogy Magyarországon 2015-ben előfordult családon belüli erőszak, nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, nők szexuális zaklatása, mentális betegségekkel küszködőkkel szembeni embertelen bánásmód, homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek szóbeli zaklatása.
A szólás- és sajtószabadság helyzetéről szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd, és példát is hoz egy esetre, amely tavaly novemberben történt: a pesti központi kerületi bíróság egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit, mert inzultálta a budapesti utcán gyermekével sétáló izraeli konzult.
A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még "részben szabad" a magyar sajtó.
A külügyminisztériumi összeállításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetének magyarországi kezelésével. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel.
"Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az" - így az idézet. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország nem küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket a konfliktusok színhelyére, de Szerbiába viszont visszaküldte őket.
Az emberi jogi jelentés alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.
Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.
A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megszentségtelenítéséről, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről, és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád megyei kormányhivatal vezetője volt, ezek után a miniszterelnöki hivatal utasítására le is váltották. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.
MTI
Hozzászólások