Az Antall-kormány euroatlanti és nemzeti elkötelezettségét emelték ki a közszolgálati egyetemen tartott konferencia előadói
Az Antall-kormány euroatlanti, demokratikus és nemzeti elkötelezettségét emelték ki Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencia előadói pénteken.
Az első szabadon választott kormány megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából tartott rendezvényen előadást tartott Tölgyessy Péter alkotmányjogász, Pokol Béla alkotmánybíró, Bod Péter Ákos közgazdász, Jeszenszky Géza volt diplomata és Forrai István, Antall József egykori közeli munkatársa.
Tölgyessy Péter, aki az Antall-kormány időszakában az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ egyik vezető politikusa, országgyűlési képviselője volt, előadásában úgy vélekedett: Antall József számára a legfontosabb az ország Nyugathoz visszatérése, a nemzeti hagyományok és a modernizáció összhangja volt.
Vallotta, hogy Magyarország számára nincs harmadik út a szocializmus és a kapitalizmus között, csak a liberális, jóléti piacgazdaság, a parlamentáris demokrácia, a hatalommegosztás és a jogállam útja járható - mondta.
Tölgyessy Péter szerint Antall József a rendszerváltás idején a térségben szinte egyedül meglátta, hogy jobboldalra is szükség van.
Számára a második világháború utáni sikeres német újjáépítést, gazdasági csodát elindító Konrad Adenauer rajnai modellje volt a követendő példa. A magyar társadalom többsége azonban ambivalens érzésekkel, szorongva, többnyire tévén figyelte a rendszerváltást, az első szabad választásokon csupán 65 százalékos volt a résztétel, miközben több posztkommunista országban 80, sőt, 90 százalék feletti - emlékeztetett Tölgyessy Péter.
Antall József politikai gyakorlatára a pártján belül és a parlamenti pártok között is az egyensúlyozás volt jellemző, stílusa a tömegek számára idegen volt, a súlyos gazdasági visszaesés nyomán pedig elfordultak tőle az emberek - idézte fel az egykori politikus.
A médiaháborúról szólva a társadalomtudós arról beszélt: a Kádár-rendszerben felnőtt reformértelmiség a politika helyére a szaktudást helyezte, a rendszerváltás idején pedig úgy vélte, végre eljött az ő ideje.
Ám azt kellett megélnie, hogy egy addig nem ismeretlen politikai erő került kormányra és a politikában a politikusok, a piacon pedig a tulajdonosok döntenek. Miután a rendszerváltást követően még egy ideig a média nagyrészt megőrizte pártállami szerkezetét, összetételét, itt találhatott utat a magát háttérbe szorítottnak érző értelmiség új kormány elleni dühe.
A médiaháborúval kezdődő és máig tartó heves kultúrharc kihúzta a talajt az Antall-féle kompromisszumos politizálás alól, pedig "ha Magyarország sikeres akar lenni, akkor valahol középen és nem a radikális szembenállásban kell keresnie jövőjét" - fejtette ki Tölgyessy Péter.
Pokol Béla alkotmánybíró előadásában szólt arról, hogy az MDF-nek nem voltak társadalmi erőforrásai: a szellemi hatalmat, a médiát az SZDSZ, a gazdasági pozíciókat az MSZP birtokolta, így az MDF 1990-es választási győzelme után kettős hatalom alakult ki.
Az előadó szerint Antall József emlékezetes kijelentése arról, hogy "Tetszettek volna forradalmat csinálni!", elsősorban saját pártjának radikálisait figyelmeztette: lezajlott a jogállami átmenet és forradalmi megoldásokra már nincs lehetőség.
A társadalomtudós szerint talán eredményesebb lett volna, ha előbb a társadalmi pluralizmus alakul ki, és csak azután, annak talaján a többpártrendszer. Az alkotmánybíró szóvá tette azt is, hogy az Antall-kormány idején kialakult kettős hatalomhoz asszisztált a Sólyom László vezette első Alkotmánybíróság, amikor egyik 1990-es döntésében a hatalommegosztást a magyar közjogi rendszer alapelvévé tette, holott az akkor nem is szerepelt az alkotmányban.
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere szerint akkor a külpolitika legfontosabb célja a nyugati rendszerhez visszatérés, a szomszédos országokkal való jó viszony és a határon túli magyar kisebbségek védelme volt. A volt külügyminiszter szerint olykor hiányzott a belpolitikai konszenzus, ellenzéki támogatás az Antall-kormány külpolitikája mögül, pedig erre szüksége van a külpolitikának.
A Bős-Nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban pedig voltak hibák, egy túlzó, zöld megoldás kerekedett felül, amely nem engedett teret a józan kompromisszumnak, de Antall József e miatt nem akarta kockára tenni a kormány bukását - tette hozzá. Jeszenszky Géza leszögezte: Magyarország számára a nyugati orientációnak nincs alternatívája, nem lehet antidemokratikus, agresszív nagyhatalmak támogatásában bízni.
Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, volt jegybankelnök elmondta: a kormány célja a szociális piacgazdaság kialakítása volt, ami fél sikernek tekinthető, de mint modell, ma is aktuális.
Kell egy modell, melyet adaptál az ország. Ahogy a térségben a balti országok az északi modell felé haladnak, Lengyelország, Csehország a német berendezkedést követi, és Románia, Szerbia, Bulgária is megpróbálja a saját útját járni, úgy Magyarországnak is el kéne döntenie, melyik európai utat választja, "európait, mert mást nem választhat" - szögezte le Bod Péter Ákos.
Forrai István arról beszélt, hogy Antall József politikai gondolkodásának legfontosabb eleme a nemzeti függetlenség, az európaiság, az alapvető szabadságelvekhez és demokratikus jogállamhoz való ragaszkodás volt.
Antall József politikai gondolkodásában a kereszténység nem elsősorban vallási, egyházi, hanem kulturális, erkölcsi alap volt, amely kiegyenlíti a szélsőségeket - mondta.
"Európában az ateista is keresztény" - idézte Antall József szavait az előadó. Közölte: a volt kormányfő határozottan elutasította a korrupciót, halála után családja ugyanabba a társasházba költözött vissza, ahol miniszterelnöksége előtt évtizedekig laktak.
MTI
Az első szabadon választott kormány megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából tartott rendezvényen előadást tartott Tölgyessy Péter alkotmányjogász, Pokol Béla alkotmánybíró, Bod Péter Ákos közgazdász, Jeszenszky Géza volt diplomata és Forrai István, Antall József egykori közeli munkatársa.
Tölgyessy Péter, aki az Antall-kormány időszakában az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ egyik vezető politikusa, országgyűlési képviselője volt, előadásában úgy vélekedett: Antall József számára a legfontosabb az ország Nyugathoz visszatérése, a nemzeti hagyományok és a modernizáció összhangja volt.
Vallotta, hogy Magyarország számára nincs harmadik út a szocializmus és a kapitalizmus között, csak a liberális, jóléti piacgazdaság, a parlamentáris demokrácia, a hatalommegosztás és a jogállam útja járható - mondta.
Tölgyessy Péter szerint Antall József a rendszerváltás idején a térségben szinte egyedül meglátta, hogy jobboldalra is szükség van.
Számára a második világháború utáni sikeres német újjáépítést, gazdasági csodát elindító Konrad Adenauer rajnai modellje volt a követendő példa. A magyar társadalom többsége azonban ambivalens érzésekkel, szorongva, többnyire tévén figyelte a rendszerváltást, az első szabad választásokon csupán 65 százalékos volt a résztétel, miközben több posztkommunista országban 80, sőt, 90 százalék feletti - emlékeztetett Tölgyessy Péter.
Antall József politikai gyakorlatára a pártján belül és a parlamenti pártok között is az egyensúlyozás volt jellemző, stílusa a tömegek számára idegen volt, a súlyos gazdasági visszaesés nyomán pedig elfordultak tőle az emberek - idézte fel az egykori politikus.
A médiaháborúról szólva a társadalomtudós arról beszélt: a Kádár-rendszerben felnőtt reformértelmiség a politika helyére a szaktudást helyezte, a rendszerváltás idején pedig úgy vélte, végre eljött az ő ideje.
Ám azt kellett megélnie, hogy egy addig nem ismeretlen politikai erő került kormányra és a politikában a politikusok, a piacon pedig a tulajdonosok döntenek. Miután a rendszerváltást követően még egy ideig a média nagyrészt megőrizte pártállami szerkezetét, összetételét, itt találhatott utat a magát háttérbe szorítottnak érző értelmiség új kormány elleni dühe.
A médiaháborúval kezdődő és máig tartó heves kultúrharc kihúzta a talajt az Antall-féle kompromisszumos politizálás alól, pedig "ha Magyarország sikeres akar lenni, akkor valahol középen és nem a radikális szembenállásban kell keresnie jövőjét" - fejtette ki Tölgyessy Péter.
Pokol Béla alkotmánybíró előadásában szólt arról, hogy az MDF-nek nem voltak társadalmi erőforrásai: a szellemi hatalmat, a médiát az SZDSZ, a gazdasági pozíciókat az MSZP birtokolta, így az MDF 1990-es választási győzelme után kettős hatalom alakult ki.
Az előadó szerint Antall József emlékezetes kijelentése arról, hogy "Tetszettek volna forradalmat csinálni!", elsősorban saját pártjának radikálisait figyelmeztette: lezajlott a jogállami átmenet és forradalmi megoldásokra már nincs lehetőség.
A társadalomtudós szerint talán eredményesebb lett volna, ha előbb a társadalmi pluralizmus alakul ki, és csak azután, annak talaján a többpártrendszer. Az alkotmánybíró szóvá tette azt is, hogy az Antall-kormány idején kialakult kettős hatalomhoz asszisztált a Sólyom László vezette első Alkotmánybíróság, amikor egyik 1990-es döntésében a hatalommegosztást a magyar közjogi rendszer alapelvévé tette, holott az akkor nem is szerepelt az alkotmányban.
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere szerint akkor a külpolitika legfontosabb célja a nyugati rendszerhez visszatérés, a szomszédos országokkal való jó viszony és a határon túli magyar kisebbségek védelme volt. A volt külügyminiszter szerint olykor hiányzott a belpolitikai konszenzus, ellenzéki támogatás az Antall-kormány külpolitikája mögül, pedig erre szüksége van a külpolitikának.
A Bős-Nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban pedig voltak hibák, egy túlzó, zöld megoldás kerekedett felül, amely nem engedett teret a józan kompromisszumnak, de Antall József e miatt nem akarta kockára tenni a kormány bukását - tette hozzá. Jeszenszky Géza leszögezte: Magyarország számára a nyugati orientációnak nincs alternatívája, nem lehet antidemokratikus, agresszív nagyhatalmak támogatásában bízni.
Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, volt jegybankelnök elmondta: a kormány célja a szociális piacgazdaság kialakítása volt, ami fél sikernek tekinthető, de mint modell, ma is aktuális.
Kell egy modell, melyet adaptál az ország. Ahogy a térségben a balti országok az északi modell felé haladnak, Lengyelország, Csehország a német berendezkedést követi, és Románia, Szerbia, Bulgária is megpróbálja a saját útját járni, úgy Magyarországnak is el kéne döntenie, melyik európai utat választja, "európait, mert mást nem választhat" - szögezte le Bod Péter Ákos.
Forrai István arról beszélt, hogy Antall József politikai gondolkodásának legfontosabb eleme a nemzeti függetlenség, az európaiság, az alapvető szabadságelvekhez és demokratikus jogállamhoz való ragaszkodás volt.
Antall József politikai gondolkodásában a kereszténység nem elsősorban vallási, egyházi, hanem kulturális, erkölcsi alap volt, amely kiegyenlíti a szélsőségeket - mondta.
"Európában az ateista is keresztény" - idézte Antall József szavait az előadó. Közölte: a volt kormányfő határozottan elutasította a korrupciót, halála után családja ugyanabba a társasházba költözött vissza, ahol miniszterelnöksége előtt évtizedekig laktak.
MTI
Hozzászólások