Az ellenzék szerint jogi nonszensz a mezőhegyesi árverés
Jogi nonszensznek nevezte a mezőhegyesi állami földek árverését Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese kedden Békéscsabán, ahol ellenzéki pártok közös tiltakozást szerveztek a mezőhegyesi földárverések kezdetére.
Gőgös Zoltán a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, per alatt álló állami földeket kezdenek elárverezni, ami alapvető jogi normákat sért. Hozzátette: próbálta megtudakolni az igazságügy-minisztertől, hogy mi lesz azokkal az előhaszonbérleti jogokkal, amelyeket szerződéssel alapítottak és nem töröltek el, mert még nem hatályos az erről szóló törvény, de Trócsányi Lászlónak "fogalma sem volt" erről.
Az MSZP politikusa arról is beszélt, hogy hibás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének törvénymódosító javaslata is, amely szerint új szerződést lehet kötni a régi bérlőkkel. Közölte, a hatályos jogi szabályozás szerint 1800 hektár fölött nem lehet szerződést kötni, így tisztázatlan, mi történik a már megkötött szerződéssel, ha például egy nyolcezer hektáros föld felét eladják, a másik felén marad a régi bérlő.
Gőgös Zoltán azt mondta, egy államtitkártól a múlt héten hallotta, hogy azokat a földeket, amelyek az árverésen nem kelnek el, tízhektáros parcellákra darabolják. A szocialista politikus szerint "ez a szakmának az alja". További tömbösödésre volna szükség a kataszteri rendszerben, mert mi lesz akkor, ha a területen mondjuk egy öntözőrendszer van kiépítve, amelyet nem lehet szétdarabolni - vetette fel.
Gőgös Zoltán szerint az is nonszensz, amit a kormánypárt ígér, hogy 400 embernek lesz munkája a létrejövő mezőhegyesi mintagazdaságban. Úgy fogalmazott: ennyi embert csak akkor tudnak ott alkalmazni, ha kézzel kaszálnak.
Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője - aki a közös tüntetésen nem kívánt felszólalni, csak az azt megelőző sajtótájékoztatón - hangsúlyozta: a Fidesz agrárpolitikája zsákutcába vezet, megbuktak a termőföld-privatizációs törekvések. Szerinte a kormánypárt a vidéki foglalkoztatást teszi tönkre, miközben uniós tagállami állampolgárok "minden további nélkül" tudnak földet vásárolni, tehát nem igaz, hogy a földárverések a kisgazdákat szolgálják.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a meghirdetett demonstráció előtt a sajtó képviselőinek azt mondta: kétezer hektáron nem lehet működőképes mintagazdaságot fenntartani, egy-két éven belül "nyomor lesz" Mezőhegyesen és környékén, és az önkormányzat is elesik 50-100 millió forint adóbevételtől, amelyet valamilyen módon pótolni kell, különben összeomlik ott az oktatás és a szociális ellátórendszer.
Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja szerint a birtokrendszer évszázadok alatt bizonyította működőképességét, azt "felelőtlenül, jogtalanul és erkölcstelenül" szét akarják verni. Hangsúlyozta: kormányváltás után a földeket vissza kell majd venni, és a PM megtette a szükséges jogi lépéseket.
Bodnár Zoltán, a Liberálisok ügyvivője szerint "bűnben fogantak" már a földhaszonbérleti pályázatok is, és a 2010 óta zajló intézkedések egyetlen célja a vagyon újraelosztása.
Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke szerint "itt nem áll meg a Fidesz", az állami földek után az egymillió hektárnyi állami erdőt fogják majd eladni.
Kiss János, a Munkáspárt választókerületi elnöke szerint az árverés nagy munkanélküliséget hoz az amúgy is gondokkal küszködő Békés megyében, Mezőhegyes és vonzáskörzete halálát jelenti az intézkedés.
Felszólalt Hrabovszki Mihály, a Földművelők, Gazdálkodók és az Új Élet Rendszerváltó Pártja megyei elnöke is a demonstráció előtt. Azt mondta, Mezőhegyesen nem önmagában a gazdálkodás, hanem a hibrid kukorica és a vetőmagtermesztés a fő tevékenység, amelyet kis parcellákban képtelenség művelni, ugyanis a hibrid kukorica esetén bizonyos vetőtávolságokat be kell tartani, azaz a szomszédos területek tulajdonosainak össze kellene dolgozniuk a gazdálkodás során a jövőben.
A tüntetés közben megérkezett az árverés helyszínére Mitykó Zsolt (független), Mezőhegyes polgármestere is, aki a szervezők kérésének eleget téve felszólalt a körülbelül ötven tüntető előtt. Elmondta: október végéig 145 millió forint adóbevételt tudtak a településen begyűjteni, ebből 80 milliót a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. fizetett be.
Hozzátette: Mezőhegyesen 50 vállalkozás tud adót fizetni, 490 csak a túlélésért küzd. Hogy miből lesz a ménesbirtok feldarabolása után a településnek bevétele, arra nem kapott választ a politikusoktól - mondta. A beszédek után a résztvevők egy percig tartó dudálással próbálták megzavarni az árverést. Ezután néhányan bementek a licitre; rendbontás nem történt.
MTI
Gőgös Zoltán a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, per alatt álló állami földeket kezdenek elárverezni, ami alapvető jogi normákat sért. Hozzátette: próbálta megtudakolni az igazságügy-minisztertől, hogy mi lesz azokkal az előhaszonbérleti jogokkal, amelyeket szerződéssel alapítottak és nem töröltek el, mert még nem hatályos az erről szóló törvény, de Trócsányi Lászlónak "fogalma sem volt" erről.
Az MSZP politikusa arról is beszélt, hogy hibás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének törvénymódosító javaslata is, amely szerint új szerződést lehet kötni a régi bérlőkkel. Közölte, a hatályos jogi szabályozás szerint 1800 hektár fölött nem lehet szerződést kötni, így tisztázatlan, mi történik a már megkötött szerződéssel, ha például egy nyolcezer hektáros föld felét eladják, a másik felén marad a régi bérlő.
Gőgös Zoltán azt mondta, egy államtitkártól a múlt héten hallotta, hogy azokat a földeket, amelyek az árverésen nem kelnek el, tízhektáros parcellákra darabolják.
Gőgös Zoltán szerint az is nonszensz, amit a kormánypárt ígér, hogy 400 embernek lesz munkája a létrejövő mezőhegyesi mintagazdaságban. Úgy fogalmazott: ennyi embert csak akkor tudnak ott alkalmazni, ha kézzel kaszálnak.
Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője - aki a közös tüntetésen nem kívánt felszólalni, csak az azt megelőző sajtótájékoztatón - hangsúlyozta: a Fidesz agrárpolitikája zsákutcába vezet, megbuktak a termőföld-privatizációs törekvések. Szerinte a kormánypárt a vidéki foglalkoztatást teszi tönkre, miközben uniós tagállami állampolgárok "minden további nélkül" tudnak földet vásárolni, tehát nem igaz, hogy a földárverések a kisgazdákat szolgálják.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a meghirdetett demonstráció előtt a sajtó képviselőinek azt mondta: kétezer hektáron nem lehet működőképes mintagazdaságot fenntartani, egy-két éven belül "nyomor lesz" Mezőhegyesen és környékén, és az önkormányzat is elesik 50-100 millió forint adóbevételtől, amelyet valamilyen módon pótolni kell, különben összeomlik ott az oktatás és a szociális ellátórendszer.
Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja szerint a birtokrendszer évszázadok alatt bizonyította működőképességét, azt "felelőtlenül, jogtalanul és erkölcstelenül" szét akarják verni. Hangsúlyozta: kormányváltás után a földeket vissza kell majd venni, és a PM megtette a szükséges jogi lépéseket.
Bodnár Zoltán, a Liberálisok ügyvivője szerint "bűnben fogantak" már a földhaszonbérleti pályázatok is, és a 2010 óta zajló intézkedések egyetlen célja a vagyon újraelosztása.
Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke szerint "itt nem áll meg a Fidesz", az állami földek után az egymillió hektárnyi állami erdőt fogják majd eladni.
Kiss János, a Munkáspárt választókerületi elnöke szerint az árverés nagy munkanélküliséget hoz az amúgy is gondokkal küszködő Békés megyében, Mezőhegyes és vonzáskörzete halálát jelenti az intézkedés.
Felszólalt Hrabovszki Mihály, a Földművelők, Gazdálkodók és az Új Élet Rendszerváltó Pártja megyei elnöke is a demonstráció előtt. Azt mondta, Mezőhegyesen nem önmagában a gazdálkodás, hanem a hibrid kukorica és a vetőmagtermesztés a fő tevékenység, amelyet kis parcellákban képtelenség művelni, ugyanis a hibrid kukorica esetén bizonyos vetőtávolságokat be kell tartani, azaz a szomszédos területek tulajdonosainak össze kellene dolgozniuk a gazdálkodás során a jövőben.
A tüntetés közben megérkezett az árverés helyszínére Mitykó Zsolt (független), Mezőhegyes polgármestere is, aki a szervezők kérésének eleget téve felszólalt a körülbelül ötven tüntető előtt. Elmondta: október végéig 145 millió forint adóbevételt tudtak a településen begyűjteni, ebből 80 milliót a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. fizetett be.
Hozzátette: Mezőhegyesen 50 vállalkozás tud adót fizetni, 490 csak a túlélésért küzd. Hogy miből lesz a ménesbirtok feldarabolása után a településnek bevétele, arra nem kapott választ a politikusoktól - mondta. A beszédek után a résztvevők egy percig tartó dudálással próbálták megzavarni az árverést. Ezután néhányan bementek a licitre; rendbontás nem történt.
MTI
Hozzászólások