Balog: 2006 őszén megszüntették a jogállamot
2006 őszén megszüntették a jogállamot, ami akkor történt, jogállamban nem történhet és nem is történt azóta - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán Budapesten.
A Polgári Magyarországért Alapítvány által A becsapott ország - 2006 címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a miniszter - aki egyúttal az alapítvány kuratóriumi elnöke - kifejtette: megrázó visszagondolni a történtekre, és jó, hogy túlvan az ország rajta, viszont emiatt elvesztett négy évet.
Ha a kormány akkor lemondott volna és előrehozott választások lettek volna, nem így lett volna, és ez a négy év nagyon hiányzik - vélekedett Balog Zoltán.
Közölte: rengeteg olyan fiatallal találkozott, aki szégyellte magát, amiért megverték és börtönbe vitték a rendőrök, azaz visszajöttek "a régi reflexek".
Ezért fontos újra és újra beszélni a történtekről, és igazságot szolgáltatni azoknak, akik akár a mai napig takargatják, mi történt velük, mert ők igenis áldozatok - mutatott rá.
A miniszter pozitív tapasztalatnak nevezte azt a szolidaritást, amely akkor pártállástól függetlenül kialakult, és jelezte, hogy megmozdultak az emberek.
A polgári, civil szolidaritás volt a válasz egy kormány felülről vezérelt erőszakos cselekményére saját polgáraival szemben - fogalmazott.
Balog Zoltán ugyanakkor negatívumként említette, hogy a közvélemény jó része elhitte, hogy balhézókról, randalírozókról van szó, hogy ők veszélyesek az országra, és nem azok, akik "sárba tiporták a jogállamiságot". Nem fogták fel, 1956 után először fordult elő, hogy egy kormány a saját polgárai ellen vezényelte a rendvédelmi erőket - mondta.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, az alapítvány főigazgatója kiemelte: akkor az állam nem ismert el semmilyen jogállami korlátot, és miközben nap mint nap élünk meg jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos vitákat, azok teljes hiányával csak 2006 őszén kellett szembesülni.
Közölte, nem lehet elfelejteni, hogy volt egy olyan kormány, amely hazugsággal szerezte meg a választási győzelmet, majd 2006. október 23-án, 1956 ötvenedik évfordulóján brutális erőszakot alkalmazott a saját polgárai ellen.
Gulyás Gergely felidézte: 2010-ben létrehoztak egy albizottságot a történtek vizsgálatára, az Országgyűlés elfogadott egy határozatot az áldozatok megkövetésére, és negyedmilliárd forint kártérítést fizetettek ki több mint 150 sérültnek.
Elindult a rendőri vezetők felelősségre vonása, de máig nincs jogerős ítélet, vagyis ami történt, következmények nélkül történhetett, és ezzel a teljes jogállami intézményrendszer mondott csődöt - fogalmazott.
Schiffer András korábbi országgyűlési képviselő, a Lehet Más a Politika volt társelnöke kifejtette: az utóbbi időben is van példa olyan verbális kísérletre, hogy az akkori áldozatokból tetteseket, a tettesekből pedig hősöket faragjanak.
Úgy vélte, egy jogállamban a rendőri erőszak addig legitim, amíg a jogellenes cselekmény megszüntetésére irányul, de itt ártatlan embereket vertek meg, olyanokat, akik engedelmeskedtek a rendőri parancsnak.
Aki barikádot emel, Molotov-koktélt hajigál, rendőrrel szemben erőszakot alkalmaz, az bűncselekményt követ el, de egy jogállamban még a bűnelkövetőknek is vannak jogaik - mondta. Hozzátette: ezt akkor elfejtették, mintha alapjuk lett volna arra, hogy az elkövetőkkel, de békés tüntetőkkel és járókelőkkel szemben is a rendőrök azt tegyenek, amit akarnak.
Schiffer András szerint úgy tűnik, "az elmúlt tíz év pora kezdi befedni", ami történt, pedig nincs magyarázat az eseményekre.
Még mindig nem látunk tisztán, alapvető tények nincsenek felderítve, de ezért nem a bíróságok a felelősek, hiszen ők "hozott anyagból dolgoznak" egy jogállamban - vélekedett. Hozzáfűzte: nem demokrata, aki bármilyen módon mentegeti a rendőrterrort.
Ékes Ilona volt fideszes országgyűlési képviselő felidézte: 2006-ban az Országgyűlésbe frissen bekerült képviselő volt.
Egyre nagyobb tüntetések voltak, és a rendőrség egyre brutálisabb lett - mondta.
Közölte: felkeresett bebörtönzött fiatalokat, akiket megvertek és megaláztak, és akik nem értették, hogyan történhetett ez meg egy demokratikusnak mondott országban.
Az esemény elején bemutatták Siklósi Beatrixnak, az MTVA főszerkesztőjének a 2006-os történésekről készített filmjét.
MTI
A Polgári Magyarországért Alapítvány által A becsapott ország - 2006 címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a miniszter - aki egyúttal az alapítvány kuratóriumi elnöke - kifejtette: megrázó visszagondolni a történtekre, és jó, hogy túlvan az ország rajta, viszont emiatt elvesztett négy évet.
Ha a kormány akkor lemondott volna és előrehozott választások lettek volna, nem így lett volna, és ez a négy év nagyon hiányzik - vélekedett Balog Zoltán.
Közölte: rengeteg olyan fiatallal találkozott, aki szégyellte magát, amiért megverték és börtönbe vitték a rendőrök, azaz visszajöttek "a régi reflexek".
Ezért fontos újra és újra beszélni a történtekről, és igazságot szolgáltatni azoknak, akik akár a mai napig takargatják, mi történt velük, mert ők igenis áldozatok - mutatott rá.
A miniszter pozitív tapasztalatnak nevezte azt a szolidaritást, amely akkor pártállástól függetlenül kialakult, és jelezte, hogy megmozdultak az emberek.
A polgári, civil szolidaritás volt a válasz egy kormány felülről vezérelt erőszakos cselekményére saját polgáraival szemben - fogalmazott.
Balog Zoltán ugyanakkor negatívumként említette, hogy a közvélemény jó része elhitte, hogy balhézókról, randalírozókról van szó, hogy ők veszélyesek az országra, és nem azok, akik "sárba tiporták a jogállamiságot". Nem fogták fel, 1956 után először fordult elő, hogy egy kormány a saját polgárai ellen vezényelte a rendvédelmi erőket - mondta.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, az alapítvány főigazgatója kiemelte: akkor az állam nem ismert el semmilyen jogállami korlátot, és miközben nap mint nap élünk meg jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos vitákat, azok teljes hiányával csak 2006 őszén kellett szembesülni.
Közölte, nem lehet elfelejteni, hogy volt egy olyan kormány, amely hazugsággal szerezte meg a választási győzelmet, majd 2006. október 23-án, 1956 ötvenedik évfordulóján brutális erőszakot alkalmazott a saját polgárai ellen.
Gulyás Gergely felidézte: 2010-ben létrehoztak egy albizottságot a történtek vizsgálatára, az Országgyűlés elfogadott egy határozatot az áldozatok megkövetésére, és negyedmilliárd forint kártérítést fizetettek ki több mint 150 sérültnek.
Elindult a rendőri vezetők felelősségre vonása, de máig nincs jogerős ítélet, vagyis ami történt, következmények nélkül történhetett, és ezzel a teljes jogállami intézményrendszer mondott csődöt - fogalmazott.
Schiffer András korábbi országgyűlési képviselő, a Lehet Más a Politika volt társelnöke kifejtette: az utóbbi időben is van példa olyan verbális kísérletre, hogy az akkori áldozatokból tetteseket, a tettesekből pedig hősöket faragjanak.
Úgy vélte, egy jogállamban a rendőri erőszak addig legitim, amíg a jogellenes cselekmény megszüntetésére irányul, de itt ártatlan embereket vertek meg, olyanokat, akik engedelmeskedtek a rendőri parancsnak.
Aki barikádot emel, Molotov-koktélt hajigál, rendőrrel szemben erőszakot alkalmaz, az bűncselekményt követ el, de egy jogállamban még a bűnelkövetőknek is vannak jogaik - mondta. Hozzátette: ezt akkor elfejtették, mintha alapjuk lett volna arra, hogy az elkövetőkkel, de békés tüntetőkkel és járókelőkkel szemben is a rendőrök azt tegyenek, amit akarnak.
Schiffer András szerint úgy tűnik, "az elmúlt tíz év pora kezdi befedni", ami történt, pedig nincs magyarázat az eseményekre.
Még mindig nem látunk tisztán, alapvető tények nincsenek felderítve, de ezért nem a bíróságok a felelősek, hiszen ők "hozott anyagból dolgoznak" egy jogállamban - vélekedett. Hozzáfűzte: nem demokrata, aki bármilyen módon mentegeti a rendőrterrort.
Ékes Ilona volt fideszes országgyűlési képviselő felidézte: 2006-ban az Országgyűlésbe frissen bekerült képviselő volt.
Egyre nagyobb tüntetések voltak, és a rendőrség egyre brutálisabb lett - mondta.
Közölte: felkeresett bebörtönzött fiatalokat, akiket megvertek és megaláztak, és akik nem értették, hogyan történhetett ez meg egy demokratikusnak mondott országban.
Az esemény elején bemutatták Siklósi Beatrixnak, az MTVA főszerkesztőjének a 2006-os történésekről készített filmjét.
MTI
Hozzászólások