Balog: a jó szolgálatában kell állnia a tudománynak
A tudományt művelőknek, a kultúrafenntartóknak, -megújítóknak, -teremtő embereknek, közösségeknek kötelessége, hogy gondolkodjanak azon, mire is használjuk a kultúra és a tudomány eszközeit, hiszen jól látszik, hogy a tudást a rossz szolgálatába is lehet állítani - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának csütörtöki budapesti közgyűlésén.
Ha az UNESCO valami többet hozzá tud tenni a tudomány világához, akkor az az, hogy a tudásunkat, a tudomány eredményeit jóra használjuk - jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve: a kutatásnak is van egy olyan belső etikai szabályozó rendszere, "amiről érdemes újra és újra beszélni".
A miniszter hangsúlyozta: az UNESCO intellektuális, etikai műhely, referenciaközpont, "gondolatlaboratórium", konszenzusteremtő világfórum, amelyben Magyarország jelentős szerepet játszik. Kiemelte Bogyay Katalin 2011-ben kezdődött, kétéves vezetői periódusát, ami növelte az ország ismertségét, elismertségét ezekben a körökben.
Az, hogy az UNESCO nem vált rosszízű tárgyalások fórumává Magyarországgal kapcsolatban, ebben is jelentős eredményei voltak, ez nagy részben az ő érdeme - jelentette ki Balog Zoltán, aki a migráció kérdésében kibontakozott vita kapcsán arról beszélt: indirekt politikai-közéleti szerepe van ennek a fórumnak, hiszen a szervezet épp a napokban alakítja ki álláspontját e témában.
Emlékeztetett arra: a szervezet prioritásai között kettő is közvetlenül kapcsolódik a migrációs kérdésekhez; ezek egyike a következő migrációs hullámot kibocsátó Afrikára fókuszálás, a másik pedig a nemek közötti egyenlőség témája.
Balog Zoltán a magyar nemzeti bizottság szerepe kapcsán kiemelte: fontos küldetés egyszerre tenni ismertté a magyar tudományt, kultúrát és ezek eredményeit a világ előtt, valamint hogy "hozzuk haza" a külföldön született eredményeket. A miniszter annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy "a magas tudomány világából" tudjanak témákat a hétköznapi emberekhez közel vinni.
Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke az eseményen emlékeztetett: a szervezet alapokmánya hangsúlyozza, "mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekébenben munkálkodni", az emberi méltóság pedig megköveteli a kultúra széleskörű terjesztését, azt, hogy az emberiséget igazságosságra, szabadságra és békére neveljék.
Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD és UNESCO mellé rendelt nagykövete azt emelte ki, hogy a két képviselet idén január elsejei összevonásával hatékonyan használhatják ki a két szervezet közötti szinergiákat.
A diplomata mérlegelendőnek nevezte, hogy Magyarország vállaljon szerepet a szervezet végrehajtó bizottságában, megemlítve, hogy "az igazi, komoly döntések ott születnek".
MTI
Ha az UNESCO valami többet hozzá tud tenni a tudomány világához, akkor az az, hogy a tudásunkat, a tudomány eredményeit jóra használjuk - jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve: a kutatásnak is van egy olyan belső etikai szabályozó rendszere, "amiről érdemes újra és újra beszélni".
A miniszter hangsúlyozta: az UNESCO intellektuális, etikai műhely, referenciaközpont, "gondolatlaboratórium", konszenzusteremtő világfórum, amelyben Magyarország jelentős szerepet játszik. Kiemelte Bogyay Katalin 2011-ben kezdődött, kétéves vezetői periódusát, ami növelte az ország ismertségét, elismertségét ezekben a körökben.
Az, hogy az UNESCO nem vált rosszízű tárgyalások fórumává Magyarországgal kapcsolatban, ebben is jelentős eredményei voltak, ez nagy részben az ő érdeme - jelentette ki Balog Zoltán, aki a migráció kérdésében kibontakozott vita kapcsán arról beszélt: indirekt politikai-közéleti szerepe van ennek a fórumnak, hiszen a szervezet épp a napokban alakítja ki álláspontját e témában.
Emlékeztetett arra: a szervezet prioritásai között kettő is közvetlenül kapcsolódik a migrációs kérdésekhez; ezek egyike a következő migrációs hullámot kibocsátó Afrikára fókuszálás, a másik pedig a nemek közötti egyenlőség témája.
Balog Zoltán a magyar nemzeti bizottság szerepe kapcsán kiemelte: fontos küldetés egyszerre tenni ismertté a magyar tudományt, kultúrát és ezek eredményeit a világ előtt, valamint hogy "hozzuk haza" a külföldön született eredményeket. A miniszter annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy "a magas tudomány világából" tudjanak témákat a hétköznapi emberekhez közel vinni.
Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke az eseményen emlékeztetett: a szervezet alapokmánya hangsúlyozza, "mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekébenben munkálkodni", az emberi méltóság pedig megköveteli a kultúra széleskörű terjesztését, azt, hogy az emberiséget igazságosságra, szabadságra és békére neveljék.
Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD és UNESCO mellé rendelt nagykövete azt emelte ki, hogy a két képviselet idén január elsejei összevonásával hatékonyan használhatják ki a két szervezet közötti szinergiákat.
A diplomata mérlegelendőnek nevezte, hogy Magyarország vállaljon szerepet a szervezet végrehajtó bizottságában, megemlítve, hogy "az igazi, komoly döntések ott születnek".
MTI
Hozzászólások