Balog: az egyházi kultúra az egyetemes és a magyar kultúra szerves része
A miniszter kiemelte: az egyházi tudományok sajátossága, hogy összetartozik bennük az ismeret és a szeretet. Lehet úgy is kutatni, hogy az ember távol tartja magát kutatása tárgyától, a bibliai keresztény hagyomány szerint azonban igazán csak azt ismerheti meg az ember, amit szeret.
Van olyan tudás, ami "csak ilyen mély elkötelezettségből nyílik meg az ember előtt" - mutatott rá Balog Zoltán. Szólt arról is, hogy a Fraknói-díjjal azokat ismeri el a kormány, akik saját egyházuk értékeit kutatják, gyűjtik, értelmezik és mutatják meg.
A megmutatás pedig két dolgot jelent: egyrészt meg kell mutatni a saját közösségnek, hogy milyen gazdag, hiszen ezt sokszor még a hívek sem tudják, másrészt azoknak, akiknek nincs közük az egyházhoz.
A Fraknói-díjat idén Szabó Irén, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője, Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docense és Pálos Frigyes katolikus pap, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója vehette át. Szabó Irén egyházi és kulturális szakterületen végzett kiemelkedő és áldozatos tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat.
A laudáció szerint a katolikus kultúra kutatásának sokféle területén dolgozik, kiállítások, koncertek, konferenciák, tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezése mellett önálló sorozatot (Folia Collecta) ad ki. Húsz éve munkatársa a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteménynek, 1996 óta tagja, 2000 óta elnöke a sárospataki Árpád-házi Szent Erzsébet Társaságnak. Tusor Péter egyháztörténelmi jelentőségű katatásaiért és publikációiért vehette át az elismerést.
Kutatási területe Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak története a 15. és 20. század között. Fraknói Vilmos munkáját folytatva 2004-től szerkeszti a Collectanea Vaticana Hungariae könyvsorozatot, amelynek kötetei a vatikáni magyar történeti kutatások eredményeit publikálják magyar és idegen nyelveken.
A PPKE oktatójaként aktívan részt vesz a tudományos utánpótlás nevelésében - hangzott el a méltatásban. Pálos Frigyes az egyházi műemlékvédelem területén kifejtett szervező és értékmentő munkája elismeréseként kapta meg a Fraknói-díjat. Pálos Frigyest 1947-ben szentelték pappá, első állomáshelye Pestújhely volt. A pártállam 1949-ben hosszú évtizedekre felfüggesztette hitoktatási engedélyét. Tevékenyen részt vett a váci egyházmegye templomainak helyreállításában.
A Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény vezetője 1994 óta. Az egyházi tudományosságot művészettörténeti és egyháztörténeti munkásságával egyaránt gyarapította. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az ünnepség végén mondott beszédében kiemelte: volt idő, amikor fizikai helytállásra is szükség volt ahhoz, hogy az egyházak elviseljék a hatalom által rájuk mért megpróbáltatásokat.
Ma inkább szellemi küzdelemre van szükség, a díjazottak pedig ebben a küzdelemben vesznek részt, és ezért illeti köszönet őket. Az államtitkár hozzátette: ma már a kormány nem tiltja az egyházak tevékenységét, és nem is írja elő nekik, hogy mit tegyenek. Azt azonban megteheti és meg is teszi, hogy segíti az egyházak munkáját, partnerükké válik küzdelmeikben.
A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, az elismerést egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg. Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt.
A középkori, főleg a XV. és részben XVII. századi magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.
MTI
Van olyan tudás, ami "csak ilyen mély elkötelezettségből nyílik meg az ember előtt" - mutatott rá Balog Zoltán. Szólt arról is, hogy a Fraknói-díjjal azokat ismeri el a kormány, akik saját egyházuk értékeit kutatják, gyűjtik, értelmezik és mutatják meg.
A megmutatás pedig két dolgot jelent: egyrészt meg kell mutatni a saját közösségnek, hogy milyen gazdag, hiszen ezt sokszor még a hívek sem tudják, másrészt azoknak, akiknek nincs közük az egyházhoz.
A Fraknói-díjat idén Szabó Irén, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője, Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docense és Pálos Frigyes katolikus pap, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója vehette át. Szabó Irén egyházi és kulturális szakterületen végzett kiemelkedő és áldozatos tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat.
A laudáció szerint a katolikus kultúra kutatásának sokféle területén dolgozik, kiállítások, koncertek, konferenciák, tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezése mellett önálló sorozatot (Folia Collecta) ad ki. Húsz éve munkatársa a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteménynek, 1996 óta tagja, 2000 óta elnöke a sárospataki Árpád-házi Szent Erzsébet Társaságnak. Tusor Péter egyháztörténelmi jelentőségű katatásaiért és publikációiért vehette át az elismerést.
Kutatási területe Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak története a 15. és 20. század között. Fraknói Vilmos munkáját folytatva 2004-től szerkeszti a Collectanea Vaticana Hungariae könyvsorozatot, amelynek kötetei a vatikáni magyar történeti kutatások eredményeit publikálják magyar és idegen nyelveken.
A PPKE oktatójaként aktívan részt vesz a tudományos utánpótlás nevelésében - hangzott el a méltatásban. Pálos Frigyes az egyházi műemlékvédelem területén kifejtett szervező és értékmentő munkája elismeréseként kapta meg a Fraknói-díjat. Pálos Frigyest 1947-ben szentelték pappá, első állomáshelye Pestújhely volt. A pártállam 1949-ben hosszú évtizedekre felfüggesztette hitoktatási engedélyét. Tevékenyen részt vett a váci egyházmegye templomainak helyreállításában.
A Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény vezetője 1994 óta. Az egyházi tudományosságot művészettörténeti és egyháztörténeti munkásságával egyaránt gyarapította. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az ünnepség végén mondott beszédében kiemelte: volt idő, amikor fizikai helytállásra is szükség volt ahhoz, hogy az egyházak elviseljék a hatalom által rájuk mért megpróbáltatásokat.
Ma inkább szellemi küzdelemre van szükség, a díjazottak pedig ebben a küzdelemben vesznek részt, és ezért illeti köszönet őket. Az államtitkár hozzátette: ma már a kormány nem tiltja az egyházak tevékenységét, és nem is írja elő nekik, hogy mit tegyenek. Azt azonban megteheti és meg is teszi, hogy segíti az egyházak munkáját, partnerükké válik küzdelmeikben.
A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, az elismerést egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg. Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt.
A középkori, főleg a XV. és részben XVII. századi magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.
MTI
Hozzászólások