Balog Zoltán: Jean Asselborn bírálata tanácstalanságot jelez
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter "jelentéktelen" szavai, Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálata csak annyiban érdekes, hogy megmutatja, "mennyire tanácstalanok azok az emberek, akik az európai politikát akarják ma megtestesíteni" - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.
Balog Zoltán hangsúlyozta: Jean Asselborn bírálata jelzi, hogy durva vádaskodás és bűnbakkeresés zajlik a válaszok keresése helyett egy olyan válság közepette, amely megrázza Európát, és amelynek megoldásához Magyarország igyekszik hozzájárulni.
Jean Asselbornnak "fogalma sincs" Magyarországról, úgy tűnik, számára ott ér véget Európa, ahol egykor a vasfüggöny volt, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy miként lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek előtt az Európai Unió áll, "Magyarországgal együtt" - tette hozzá az emberi erőforrások minisztere.
Arra a felvetésre, hogy a luxemburgi külügyminiszter nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt bírálja és úgy véli, a budapesti vezetésnek tiszteletben kellene tartania az uniós alapértékeket, Balog Zoltán aláhúzta, hogy "a jogok és az értékek összetartoznak", és Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely készen állt maradéktalanul betartani a schengeni és a dublini szabályokat, és a genfi menekültügyi egyezmény előírásait.
A határok illegális átlépésének megakadályozása nem embertelenség, azonban a kormány tevékenysége nem merül ki az uniós külső határ védelmében és a szabályok következetes érvényesítésében, hiszen az emberi erőforrások minisztériumának illetékesei a karitatív szervezetekkel együttműködve egy "humanitárius katasztrófa" megelőzéséért küzdenek - mondta.
A budapesti Keleti pályaudvarnál tavaly szeptemberben kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva Balog Zoltán leszögezte, hogy a magyar kormány mindig betartotta a szabályokat. Mint mondta, személyesen jelen volt, amikor Orbán Viktor kormányfő telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral. "A megállapodásnak megfelelően jártunk el" - húzta alá.
Arra a felvetésre, hogy emberi jogi szervezetek szerint Magyarországon előfordul embertelen fellépés menedékkérőkkel szemben, Balog Zoltán kijelentette, hogy visszautasítja a vádat, és megjegyezte, hogy az ilyen kijelentéseket dokumentumokkal is alá kellene támasztani.
Mint mondta, Magyarországról nem toloncolnak ki senkit eljárás nélkül, és a szabályok ugyan "valóban szigorúak", de megfontolandó, nem humánusabb-e rövid időn, akár egy héten belül közölni a kérelmezővel, hogy nem maradhat, mint várakoztatni őt akár évekig, és akkor közölni vele, hogy mennie kell, amikor már megszokta az új környezetet.
Hangsúlyozta: nem csupán igazságtalan, de nem is felel meg a valóságnak az a beállítás, hogy a "kis" Magyarország "a nagy bűnbak Európában, a rossz fiú, aki mindent tönkretesz".
Magyarország az uniós külső határ védelmével "értelmesen és helyesen" jár el, tevékenységével "Németországot is védi" - tette hozzá.
A menekültkvótáról szólva aláhúzta, hogy a kormány azért fordult bírósághoz, mert megítélése szerint az ügy nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozik, mert a nemzeti önrendelkezést érintő kérdésről van szó, amelyben nem az Európai Bizottságnak, hanem a nemzeti parlamentnek kell dönteni.
Az uniós támogatások és a tagállamok közötti szolidaritás összefüggésére vonatkozó kérdése válaszolva hangsúlyozta, hogy a támogatás szerződésben lefektetett szabályok alapján jár Magyarországnak.
Jean Asselborn a Die Welt című német lapban kedden közölt interjúban kiemelte, hogy elfogadhatatlan az uniós alapértékek súlyos sérelme, ezért ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból az olyan tagokat, mint Magyarország, ahol "kerítéseket építenek háborús menekültek ellen", vagy ahol megsértik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A többi között hozzátette, hogy Magyarországon a menekültek távoltartását szolgáló kerítés "egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb", a háború elől menekülő emberekkel "szinte rosszabbul bánnak, mint a vadállatokkal", és az ország "nincs messze attól, hogy tűzparancsot adjon ki a menekültek ellen".
MTI
Balog Zoltán hangsúlyozta: Jean Asselborn bírálata jelzi, hogy durva vádaskodás és bűnbakkeresés zajlik a válaszok keresése helyett egy olyan válság közepette, amely megrázza Európát, és amelynek megoldásához Magyarország igyekszik hozzájárulni.
Jean Asselbornnak "fogalma sincs" Magyarországról, úgy tűnik, számára ott ér véget Európa, ahol egykor a vasfüggöny volt, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy miként lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek előtt az Európai Unió áll, "Magyarországgal együtt" - tette hozzá az emberi erőforrások minisztere.
Arra a felvetésre, hogy a luxemburgi külügyminiszter nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt bírálja és úgy véli, a budapesti vezetésnek tiszteletben kellene tartania az uniós alapértékeket, Balog Zoltán aláhúzta, hogy "a jogok és az értékek összetartoznak", és Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely készen állt maradéktalanul betartani a schengeni és a dublini szabályokat, és a genfi menekültügyi egyezmény előírásait.
A határok illegális átlépésének megakadályozása nem embertelenség, azonban a kormány tevékenysége nem merül ki az uniós külső határ védelmében és a szabályok következetes érvényesítésében, hiszen az emberi erőforrások minisztériumának illetékesei a karitatív szervezetekkel együttműködve egy "humanitárius katasztrófa" megelőzéséért küzdenek - mondta.
A budapesti Keleti pályaudvarnál tavaly szeptemberben kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva Balog Zoltán leszögezte, hogy a magyar kormány mindig betartotta a szabályokat. Mint mondta, személyesen jelen volt, amikor Orbán Viktor kormányfő telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral. "A megállapodásnak megfelelően jártunk el" - húzta alá.
Arra a felvetésre, hogy emberi jogi szervezetek szerint Magyarországon előfordul embertelen fellépés menedékkérőkkel szemben, Balog Zoltán kijelentette, hogy visszautasítja a vádat, és megjegyezte, hogy az ilyen kijelentéseket dokumentumokkal is alá kellene támasztani.
Mint mondta, Magyarországról nem toloncolnak ki senkit eljárás nélkül, és a szabályok ugyan "valóban szigorúak", de megfontolandó, nem humánusabb-e rövid időn, akár egy héten belül közölni a kérelmezővel, hogy nem maradhat, mint várakoztatni őt akár évekig, és akkor közölni vele, hogy mennie kell, amikor már megszokta az új környezetet.
Hangsúlyozta: nem csupán igazságtalan, de nem is felel meg a valóságnak az a beállítás, hogy a "kis" Magyarország "a nagy bűnbak Európában, a rossz fiú, aki mindent tönkretesz".
Magyarország az uniós külső határ védelmével "értelmesen és helyesen" jár el, tevékenységével "Németországot is védi" - tette hozzá.
A menekültkvótáról szólva aláhúzta, hogy a kormány azért fordult bírósághoz, mert megítélése szerint az ügy nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozik, mert a nemzeti önrendelkezést érintő kérdésről van szó, amelyben nem az Európai Bizottságnak, hanem a nemzeti parlamentnek kell dönteni.
Az uniós támogatások és a tagállamok közötti szolidaritás összefüggésére vonatkozó kérdése válaszolva hangsúlyozta, hogy a támogatás szerződésben lefektetett szabályok alapján jár Magyarországnak.
Jean Asselborn a Die Welt című német lapban kedden közölt interjúban kiemelte, hogy elfogadhatatlan az uniós alapértékek súlyos sérelme, ezért ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból az olyan tagokat, mint Magyarország, ahol "kerítéseket építenek háborús menekültek ellen", vagy ahol megsértik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A többi között hozzátette, hogy Magyarországon a menekültek távoltartását szolgáló kerítés "egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb", a háború elől menekülő emberekkel "szinte rosszabbul bánnak, mint a vadállatokkal", és az ország "nincs messze attól, hogy tűzparancsot adjon ki a menekültek ellen".
MTI
Hozzászólások