Balog Zoltán: ne Brüsszel döntse el, hogy kivel kell együtt élnünk
Magyarország nem menekültellenes, de nem akarja, hogy Brüsszel döntse el, kikkel éljen együtt, hanem azt szeretné, hogy a magyar állampolgárok válaszoljanak a kérdésre: a magyar parlament hatáskörébe tartozik-e ez az ügy vagy sem - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Rzeczpospolita című lengyel lapnak adott, hétfőn közölt interjúban, melyben egyebek között a migrációs válságra is kitért.
Balog Zoltán abból az alkalomból nyilatkozott a lengyel jobbközép napilapnak, hogy múlt csütörtökön részt vett a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron - melynek díszvendége idén Magyarország -, és jelen volt a 2016-2017-es lengyelországi magyar kulturális évad megnyitóján is.
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti vitát, illetve az ezzel kapcsolatos lengyel párhuzamot érintő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi lengyel kormány helyzete hasonló ahhoz, amilyen az Orbán-kormányé volt öt évvel ezelőtt.
Rámutatott azonban a különbségekre is: a két ország mérete és súlya közötti jelentős eltérésre - ami miatt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek sokkal óvatosabban kellene bánnia Lengyelországgal -, továbbá arra, hogy a lengyel kormánypárttól eltérően a Fidesz a 2010-es és 2014-es választásokon is kétharmados többséget szerzett. Jelentős különbség az is, hogy míg a Fidesz 2010-ben egy gazdaságilag gyenge országot vett át, a lengyel konzervatívok tavaly novemberben egy addig is prosperáló ország élére kerültek.
A jogállamiság helyzetét érintő brüsszeli bírálatokat illetően leszögezte: "Magyarország Brüsszeltől bizonyítványt kapott arról, hogy a magyar demokrácia helyzete stabil". Rámutatott: Magyarország minden, annak idején kifogásolt kérdésben eleget tett az uniós intézmények és a Velencei Bizottság kéréseinek.
"Elvetettük azonban a kifogásokat azokban a témákban, melyekben véleményünk szerint az európai intézmények nem jogosultak arra, hogy a magyarországi törvényhozói folyamatba beavatkozzanak, mivel ezek a szuverén döntéshozatal körébe, vagyis tagállami hatáskörbe tartoznak". Magyarország a Velencei Bizottság és az EB kérésére módosította az alkotmányt és a médiatörvényt is - emlékeztetett.
A tagállami hatáskörbe tartozó témák közül Balog kiemelte a menekültek befogadásának kérdését. "Amikor az Európai Bizottság ránk akarja kényszeríteni, hogy hány migránst fogadjunk be, azt mondjuk, hogy erre nincs jogosultsága" - mondta, emlékeztetve arra, hogy Budapest a tavaly szeptemberi egyszeri kötelező menekültbefogadási kvóta ügyében panaszt nyújtott be az Európai Bírósághoz.
Balog hangsúlyozta: Magyarország "befogadó állam", a második világháború idején nagyszámú lengyel menekültet, a 90-es évek balkáni háborúinak során pedig szerb és horvát menekült ezreit fogadta be. "Nem vagyunk menekültellenesek, de nem akarjuk, hogy Brüsszel döntse el, kivel éljünk együtt" - mondta, hozzátéve, ez nemzeti szuverenitás kérdése.
A magyar tárcavezető a magyar-orosz kapcsolatokra is kitért Bill Clinton volt amerikai elnöknek múlt heti, a lengyel és magyar politikai vezetőket a Putyin-féle tekintélyelvű rendszer csodálatával vádoló kijelentése kapcsán.
"Tudatában vagyunk azoknak a veszélyeknek, amelyek Oroszország nagyhatalmi törekvéseiből fakadnak.
A magyar társadalomszervezésnek viszont semmi köze ahhoz, ahogyan az orosz társadalom fejlődik. Ez egészen más rendszer, amelyet sem utánozni, sem lemásolni nem akarunk (...), de veszélyt jelent Oroszország teljes elszigetelése is az EU által".
Ezzel összefüggésben rámutatott Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségére, és arra, hogy Budapest az elmúlt 25 évben nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy alternatív energiaforrásokat és útvonalakat építsen ki, de az EU nem volt képes megvalósítani ezeket a terveket.
MTI
Balog Zoltán abból az alkalomból nyilatkozott a lengyel jobbközép napilapnak, hogy múlt csütörtökön részt vett a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron - melynek díszvendége idén Magyarország -, és jelen volt a 2016-2017-es lengyelországi magyar kulturális évad megnyitóján is.
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti vitát, illetve az ezzel kapcsolatos lengyel párhuzamot érintő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi lengyel kormány helyzete hasonló ahhoz, amilyen az Orbán-kormányé volt öt évvel ezelőtt.
Rámutatott azonban a különbségekre is: a két ország mérete és súlya közötti jelentős eltérésre - ami miatt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek sokkal óvatosabban kellene bánnia Lengyelországgal -, továbbá arra, hogy a lengyel kormánypárttól eltérően a Fidesz a 2010-es és 2014-es választásokon is kétharmados többséget szerzett. Jelentős különbség az is, hogy míg a Fidesz 2010-ben egy gazdaságilag gyenge országot vett át, a lengyel konzervatívok tavaly novemberben egy addig is prosperáló ország élére kerültek.
A jogállamiság helyzetét érintő brüsszeli bírálatokat illetően leszögezte: "Magyarország Brüsszeltől bizonyítványt kapott arról, hogy a magyar demokrácia helyzete stabil". Rámutatott: Magyarország minden, annak idején kifogásolt kérdésben eleget tett az uniós intézmények és a Velencei Bizottság kéréseinek.
"Elvetettük azonban a kifogásokat azokban a témákban, melyekben véleményünk szerint az európai intézmények nem jogosultak arra, hogy a magyarországi törvényhozói folyamatba beavatkozzanak, mivel ezek a szuverén döntéshozatal körébe, vagyis tagállami hatáskörbe tartoznak". Magyarország a Velencei Bizottság és az EB kérésére módosította az alkotmányt és a médiatörvényt is - emlékeztetett.
A tagállami hatáskörbe tartozó témák közül Balog kiemelte a menekültek befogadásának kérdését. "Amikor az Európai Bizottság ránk akarja kényszeríteni, hogy hány migránst fogadjunk be, azt mondjuk, hogy erre nincs jogosultsága" - mondta, emlékeztetve arra, hogy Budapest a tavaly szeptemberi egyszeri kötelező menekültbefogadási kvóta ügyében panaszt nyújtott be az Európai Bírósághoz.
Balog hangsúlyozta: Magyarország "befogadó állam", a második világháború idején nagyszámú lengyel menekültet, a 90-es évek balkáni háborúinak során pedig szerb és horvát menekült ezreit fogadta be. "Nem vagyunk menekültellenesek, de nem akarjuk, hogy Brüsszel döntse el, kivel éljünk együtt" - mondta, hozzátéve, ez nemzeti szuverenitás kérdése.
A magyar tárcavezető a magyar-orosz kapcsolatokra is kitért Bill Clinton volt amerikai elnöknek múlt heti, a lengyel és magyar politikai vezetőket a Putyin-féle tekintélyelvű rendszer csodálatával vádoló kijelentése kapcsán.
"Tudatában vagyunk azoknak a veszélyeknek, amelyek Oroszország nagyhatalmi törekvéseiből fakadnak.
A magyar társadalomszervezésnek viszont semmi köze ahhoz, ahogyan az orosz társadalom fejlődik. Ez egészen más rendszer, amelyet sem utánozni, sem lemásolni nem akarunk (...), de veszélyt jelent Oroszország teljes elszigetelése is az EU által".
Ezzel összefüggésben rámutatott Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségére, és arra, hogy Budapest az elmúlt 25 évben nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy alternatív energiaforrásokat és útvonalakat építsen ki, de az EU nem volt képes megvalósítani ezeket a terveket.
MTI
Hozzászólások