Brókerbotrány - ÁSZ-ellenőrzést kér a kormány a befektető önkormányzatoknál
Soron kívüli törvényességi ellenőrzést kér az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) a kormány azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek brókercégeknél - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János arról is beszámolt, hogy április végéig kapja meg a Költségvetési Tanács a jövő évi büdzsé főszámait.
Lázár János közölte: 24 olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Közülük a legtöbbet, körülbelül 3,5 milliárd forintot Százhalombatta kockáztatta - mondta.
A kabinet kérése az - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy az ÁSZ folytasson le soron kívüli törvényességi ellenőrzést ezeknél az önkormányzatoknál, vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél.
A karcagi Kun-Mediátor-ügyet kérdésre szimpla bűncselekménynek minősítette, utalva arra, hogy a szervezet engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységet.
A tájékoztatón téma volt a paksi bővítéssel kapcsolatos nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződés is. Ezzel kapcsolatban Lázár János azt mondta: a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erőfeszítések között.
Szerinte a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerőműblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg.
Lázár János arról is tájékozatott: a kormány rövidesen dönt arról, mely külföldi menedzsereket hívja Paks 1, azaz a jelenlegi erőmű élére. Azt ígérte, legalább egy háromtagú nemzetközi menedzsercsoport érkezik majd Paksra.
Hozzátette továbbá, hogy a kormány még májusban dönt arról is, Nagy Sándor távozása után ki vezeti majd a Paks 2 vállalatot, azaz az új blokkokkal foglalkozó céget. Ebben az esetben is felmerül nyugat-európai szakértők bevonása - jegyezte meg a miniszter.
A kormány által első körben szintén szerdán tárgyalt jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban a Miniszterelnökség vezetője közölte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 30-ig bocsátja a Költségvetési Tanács rendelkezésére a 2016-os büdzsé tervezett főszámait.
Lázár János megerősítette, hogy május 13-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetési előterjesztést. Szerinte az év végi országgyűlési elfogadással szemben az év közepére előrehozott költségvetési szavazás erősíti az átláthatóságot, kiszámíthatóbb költségvetési környezetet biztosít.
A költségvetési tervekkel kapcsolatban kiemelte az szja-csökkentést, a sertés tőkehús áfájának csökkentését és a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését.
A Miniszterelnökséget érintő költségvetési ügyekkel kapcsolatban megemlítette, hogy 2016. július 1-jével legkevesebb 30 százalékos béremelést kapnak a területi közigazgatásban dolgozók összesen 25 milliárd forintos nagyságrendben. Az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének pontos tartalmáról pedig társadalmi konzultáció megindítását javasolja Lázár János, aki ezt a lépést közigazgatási rezsicsökkentésként jellemezte.
Kérdésre beszélt arról is, hogy a távközlési adó mértékén nem kívánnak változtatni, a bankadó mértéke azonban lépcsőzetesen csökkenni fog. Ezzel együtt arra kérik a bankszektort, hogy növelje a hitelezést - tette hozzá.
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány áttekintette az uniós fejlesztési ügyeket. Kifejtette, hogy Magyarország 2007 és 2014 között 8200 milliárd forint uniós forrásban részesült, ennek több mint 60 százalékát azután fizették ki, hogy megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a Miniszterelnökség felügyelete alá kerültek a projektek.
Magyarország a források 81 százalékát már lehívta, megelőzve ezzel egyebek mellett Csehországot, Romániát és Szlovákiát - mondta a tárcavezető, aki azt is leszögezte: egyetlen euró veszteség sem éri az országot.
Az egyes fejlesztési források felfüggesztésével összefüggésbe pedig azt fejtette ki, hogy az a ciklusra biztosított keret kevesebb mint 2 százalékát érinti. A mintegy 43 ezer vállalkozási szerződésből az unió 53-at vizsgált, és 19 programnál tapasztalt szabálytalanságot.
A tájékoztatón újságírói kérdésként felmerült az is, hogy az Európai Bizottság trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen. Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Gazprom visszaélt erőfölényével, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország jelenleg ki van szolgáltatva az orosz gáznak, amelynek alternatívája az elmúlt években nem épült ki.
MTI
Lázár János közölte: 24 olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Közülük a legtöbbet, körülbelül 3,5 milliárd forintot Százhalombatta kockáztatta - mondta.A kabinet kérése az - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy az ÁSZ folytasson le soron kívüli törvényességi ellenőrzést ezeknél az önkormányzatoknál, vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél.
A karcagi Kun-Mediátor-ügyet kérdésre szimpla bűncselekménynek minősítette, utalva arra, hogy a szervezet engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységet.
A tájékoztatón téma volt a paksi bővítéssel kapcsolatos nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződés is. Ezzel kapcsolatban Lázár János azt mondta: a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erőfeszítések között.
Szerinte a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerőműblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg.
Lázár János arról is tájékozatott: a kormány rövidesen dönt arról, mely külföldi menedzsereket hívja Paks 1, azaz a jelenlegi erőmű élére. Azt ígérte, legalább egy háromtagú nemzetközi menedzsercsoport érkezik majd Paksra.
Hozzátette továbbá, hogy a kormány még májusban dönt arról is, Nagy Sándor távozása után ki vezeti majd a Paks 2 vállalatot, azaz az új blokkokkal foglalkozó céget. Ebben az esetben is felmerül nyugat-európai szakértők bevonása - jegyezte meg a miniszter.
A kormány által első körben szintén szerdán tárgyalt jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban a Miniszterelnökség vezetője közölte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 30-ig bocsátja a Költségvetési Tanács rendelkezésére a 2016-os büdzsé tervezett főszámait.
Lázár János megerősítette, hogy május 13-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetési előterjesztést. Szerinte az év végi országgyűlési elfogadással szemben az év közepére előrehozott költségvetési szavazás erősíti az átláthatóságot, kiszámíthatóbb költségvetési környezetet biztosít.
A költségvetési tervekkel kapcsolatban kiemelte az szja-csökkentést, a sertés tőkehús áfájának csökkentését és a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését.
A Miniszterelnökséget érintő költségvetési ügyekkel kapcsolatban megemlítette, hogy 2016. július 1-jével legkevesebb 30 százalékos béremelést kapnak a területi közigazgatásban dolgozók összesen 25 milliárd forintos nagyságrendben. Az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének pontos tartalmáról pedig társadalmi konzultáció megindítását javasolja Lázár János, aki ezt a lépést közigazgatási rezsicsökkentésként jellemezte.
Kérdésre beszélt arról is, hogy a távközlési adó mértékén nem kívánnak változtatni, a bankadó mértéke azonban lépcsőzetesen csökkenni fog. Ezzel együtt arra kérik a bankszektort, hogy növelje a hitelezést - tette hozzá.
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány áttekintette az uniós fejlesztési ügyeket. Kifejtette, hogy Magyarország 2007 és 2014 között 8200 milliárd forint uniós forrásban részesült, ennek több mint 60 százalékát azután fizették ki, hogy megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a Miniszterelnökség felügyelete alá kerültek a projektek.
Magyarország a források 81 százalékát már lehívta, megelőzve ezzel egyebek mellett Csehországot, Romániát és Szlovákiát - mondta a tárcavezető, aki azt is leszögezte: egyetlen euró veszteség sem éri az országot.
Az egyes fejlesztési források felfüggesztésével összefüggésbe pedig azt fejtette ki, hogy az a ciklusra biztosított keret kevesebb mint 2 százalékát érinti. A mintegy 43 ezer vállalkozási szerződésből az unió 53-at vizsgált, és 19 programnál tapasztalt szabálytalanságot.
A tájékoztatón újságírói kérdésként felmerült az is, hogy az Európai Bizottság trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen. Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Gazprom visszaélt erőfölényével, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország jelenleg ki van szolgáltatva az orosz gáznak, amelynek alternatívája az elmúlt években nem épült ki.
MTI
Hozzászólások