Czibere: hármas célrendszer határozza meg a kormány hajléktalanügyi politikáját
Hármas célrendszer határozza meg a kormány hajléktalanügyi politikáját: a prevenció, az ellátás és a reszocializáció - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Czibere Károly közölte, cél a hajléktalanná válás megelőzése, a már hajléktalanná vált emberek szükségleteihez igazodó ellátórendszer kialakítása, valamint az, hogy legyenek az ellátórendszerből kivezető utak.
A hajléktalanellátás egyik alapelve az, hogy a lakhatás biztonsága nélkül nincs szociális biztonság - hangsúlyozta.
Czibere Károly a megelőzésről szólva elmondta, hogy a reáljövedelmek emelkedése, a devizaadósok megmentésére irányuló erőfeszítések, valamint a rezsicsökkentés eredményeként azt látni, hogy a lakhatási szegénység veszélye csökkent.
Kitért arra, hogy a szociális törvény is szolgálja a megelőzést, hiszen kimondja az önkormányzatok általános felelősségét a területükön élők szociális biztonsága iránt. Továbbá az önkormányzatok által működtetett család- és gyermekjóléti szolgálatok felelősek azért, hogy a településen élők szociális biztonsága érdekében úgynevezett felnőtt-jelzőrendszert működtessenek.
A megelőzést szolgálja a Belügyminisztérium tűzifaprogramja is - jegyezte meg.
Czibere Károly a hajléktalanokat ellátó rendszerrel kapcsolatban közölte: a téli krízisidőszak november elsejétől tavaszig tart. Ma Magyarországon egész évben folyamatosan körülbelül 9500 hely van hajléktalan embereknek, és ez a krízisidőszakban 1500-zal bővül.
A téli időszakban tehát 11 000-11 100 körül van a rendelkezésre álló helyek száma - mondta, hozzátéve, hogy tavalyi adatok szerint a leghidegebb éjszakákon se haladta meg a száz százalékot a feltöltöttség.
Czibere Károly azt mondta, a férőhelyek fenntartása évente körülbelül 9 milliárd forintba kerül, ebből 8 milliárd az ellátórendszer működtetése, 540 millió az utcai szolgálatok fenntartása, és 360 millió forint áll rendelkezésre a krízisidőszak többletterheire.
Hozzátette: a krízisidőszakra vonatkozó pályázat eredményes zárult, tehát felkészültek a téli időszakra. Idén először jutott több forrás a mentális állapot javítására és a hajléktalan emberekkel dolgozó szociális munkásokat támogató szupervíziókra - közölte az államtitkár.
Czibere Károly bejelentette, hogy elindul az a régóta várt európai uniós program, amelynek révén - 4 milliárd forintból - mintegy 4000 hajléktalan ember kaphat 2020 végéig naponta egy tál meleg ételt.
A reszocializációról szólva elmondta, hogy 2017-től a szociális törvényben biztosítani fogják külső szálláshelyek finanszírozásának lehetőségét is.
Ez azt jelenti, hogy a hajléktalanságból kivezető utak erősítéseként a szolgáltatónak lesz lehetősége a piacon vásárolni albérletet a normatívából - mondta. Hozzátette, hogy a normatíva átcsoportosítása körülbelül havi húszezer forintos albérleti hozzájárulást tud biztosítani majd egy-egy embernek.
A szeptember végén meghirdetett, "elsőként lakhatás" elnevezésű uniós projekt keretében 1,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre szintén a kivezetés céljára.
E két intézkedés "alapvetően fogja átstrukturálni" az ellátórendszert - jelentette ki az államtitkár.
Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az alapítvány októbertől új típusú hajléktalanszállót működtet Budapesten "kísérleti üzemmódban".
Ezzel a tartósan utcán élő embereknek akarnak segítséget nyújtani, azoknak, akik eddig bizalmatlanok voltak az intézményi ellátással szemben, vagy valamilyen oknál fogva nem kerültek be, vagy nem mentek be valamilyen intézménybe.
Pszichológusi, pszichiáteri és egyéb segítésnyújtással is próbálják ezeket az emberek benntartani a szálláson a téli időszakban, hogy elkerüljék a fagy miatti sérüléseket.
Közölte, a hajléktalanokat ellátó szervezetek ezen és a jövő héten megkapják azokat a támogatásokat, amelyek szükségesek a téli ellátás hatékony biztosításához.
A Február Harmadika Munkacsoport idei felméréseinek adataira hivatkozva elmondta: a megkérdezett hajléktalanok döntő többsége 50 év feletti, minden második megkérdezett 10 évnél régebben hajléktalan.
Négy százalékuknak van 100 ezer forint feletti jövedelme, a harmadának csak akkor van pénze, ha például "kukázik". Továbbá egyre több az olyan hajléktalan ember, akiktől a nyolc órás munkarend nem várható el.
MTI
Czibere Károly közölte, cél a hajléktalanná válás megelőzése, a már hajléktalanná vált emberek szükségleteihez igazodó ellátórendszer kialakítása, valamint az, hogy legyenek az ellátórendszerből kivezető utak.
A hajléktalanellátás egyik alapelve az, hogy a lakhatás biztonsága nélkül nincs szociális biztonság - hangsúlyozta.
Czibere Károly a megelőzésről szólva elmondta, hogy a reáljövedelmek emelkedése, a devizaadósok megmentésére irányuló erőfeszítések, valamint a rezsicsökkentés eredményeként azt látni, hogy a lakhatási szegénység veszélye csökkent.
Kitért arra, hogy a szociális törvény is szolgálja a megelőzést, hiszen kimondja az önkormányzatok általános felelősségét a területükön élők szociális biztonsága iránt. Továbbá az önkormányzatok által működtetett család- és gyermekjóléti szolgálatok felelősek azért, hogy a településen élők szociális biztonsága érdekében úgynevezett felnőtt-jelzőrendszert működtessenek.
A megelőzést szolgálja a Belügyminisztérium tűzifaprogramja is - jegyezte meg.
Czibere Károly a hajléktalanokat ellátó rendszerrel kapcsolatban közölte: a téli krízisidőszak november elsejétől tavaszig tart. Ma Magyarországon egész évben folyamatosan körülbelül 9500 hely van hajléktalan embereknek, és ez a krízisidőszakban 1500-zal bővül.
A téli időszakban tehát 11 000-11 100 körül van a rendelkezésre álló helyek száma - mondta, hozzátéve, hogy tavalyi adatok szerint a leghidegebb éjszakákon se haladta meg a száz százalékot a feltöltöttség.
Czibere Károly azt mondta, a férőhelyek fenntartása évente körülbelül 9 milliárd forintba kerül, ebből 8 milliárd az ellátórendszer működtetése, 540 millió az utcai szolgálatok fenntartása, és 360 millió forint áll rendelkezésre a krízisidőszak többletterheire.
Hozzátette: a krízisidőszakra vonatkozó pályázat eredményes zárult, tehát felkészültek a téli időszakra. Idén először jutott több forrás a mentális állapot javítására és a hajléktalan emberekkel dolgozó szociális munkásokat támogató szupervíziókra - közölte az államtitkár.
Czibere Károly bejelentette, hogy elindul az a régóta várt európai uniós program, amelynek révén - 4 milliárd forintból - mintegy 4000 hajléktalan ember kaphat 2020 végéig naponta egy tál meleg ételt.
A reszocializációról szólva elmondta, hogy 2017-től a szociális törvényben biztosítani fogják külső szálláshelyek finanszírozásának lehetőségét is.
Ez azt jelenti, hogy a hajléktalanságból kivezető utak erősítéseként a szolgáltatónak lesz lehetősége a piacon vásárolni albérletet a normatívából - mondta. Hozzátette, hogy a normatíva átcsoportosítása körülbelül havi húszezer forintos albérleti hozzájárulást tud biztosítani majd egy-egy embernek.
A szeptember végén meghirdetett, "elsőként lakhatás" elnevezésű uniós projekt keretében 1,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre szintén a kivezetés céljára.
E két intézkedés "alapvetően fogja átstrukturálni" az ellátórendszert - jelentette ki az államtitkár.
Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az alapítvány októbertől új típusú hajléktalanszállót működtet Budapesten "kísérleti üzemmódban".
Ezzel a tartósan utcán élő embereknek akarnak segítséget nyújtani, azoknak, akik eddig bizalmatlanok voltak az intézményi ellátással szemben, vagy valamilyen oknál fogva nem kerültek be, vagy nem mentek be valamilyen intézménybe.
Pszichológusi, pszichiáteri és egyéb segítésnyújtással is próbálják ezeket az emberek benntartani a szálláson a téli időszakban, hogy elkerüljék a fagy miatti sérüléseket.
Közölte, a hajléktalanokat ellátó szervezetek ezen és a jövő héten megkapják azokat a támogatásokat, amelyek szükségesek a téli ellátás hatékony biztosításához.
A Február Harmadika Munkacsoport idei felméréseinek adataira hivatkozva elmondta: a megkérdezett hajléktalanok döntő többsége 50 év feletti, minden második megkérdezett 10 évnél régebben hajléktalan.
Négy százalékuknak van 100 ezer forint feletti jövedelme, a harmadának csak akkor van pénze, ha például "kukázik". Továbbá egyre több az olyan hajléktalan ember, akiktől a nyolc órás munkarend nem várható el.
MTI
Hozzászólások