Emléktáblát avatott Kövér László a balassagyarmati kórházban
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen úgy fogalmazott: a bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róla.
A Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet pszichiátriai osztálya épületénél tartott rendezvényén a házelnök felidézte, hogy a kórház a frontmozgások szorításában 1944-45-ben elveszítette felszerelésének nyolcvan százalékát, teljes gyógyszer-, élelmiszer- és fűtőanyagkészletét, és mindezek következtében magatehetetlen betege életét is.
Ma már tudjuk, hogy a balassagyarmati kórház azokban az esztendőkben Magyarország tragikus sorsát jelképezte - tette hozzá. Az akkor Mária Valéria nevét viselő közkórház, Magyarország második legnagyobb kórháza a náci megszállás alatt elveszítette zsidó orvosait, a kommunista megszállás alatt elveszítette éhhalálba űzött betegeit, majd az ötvenes években a betegeket szeretettel gondozó apácáit, és nagyszerű orvosait is, akik koncepciós perek és kiszorítások áldozataivá váltak - mondta Kövér László.
Külön megemlékezett Kenessey Albertről, a kórház akkori igazgatójáról és idősebb Csekey Lászlóról, az elmeosztály főorvosáról, akik a rombolás után nekifogtak az intézmény újjáépítésének. A Rákosi-korszakban Csekey László koncepciós per áldozata lett és börtönbe került, Kenessey Albertet 1952-ben elbocsátották igazgatói, majd orvosi állásából is, és később nyugdíjba kényszerítették. Kövér László hangsúlyozta: a közadakozásból készült emléktábla nemcsak az áldozatok előtt tiszteleg, hanem élteti azt a nemzeti közemlékezetet is, amelyet az elmúlt évtizedekben mindenáron el akartak fojtani, mindenáron meg akartak hamisítani azok, akiknek ez érdekükben állt.
Az Országgyűlés elnöke a bolsevik bűnök közé sorolta, hogy 1919-ben "körülbelül ezer fő tanácsköztársaságinak mondott terrorista" idegen segédlettel 133 napra túszul ejtette az országot, 1956-ban vérbe fojtották a forradalmat, az 1980-as évek végére "a vörös csillag alatt tudatosan adósították el Magyarországot", 2006-ban pedig "szégyenbe, könnybe és vérbe fojtották" a forradalom ötvenedik évfordulóját. Mint hozzátette, a legtöbb esetben hatalmuk összeomlása után is sikerült megakadályozniuk az elkövetők felelősségre vonását.
Kövér László úgy fogalmazott: a bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róla; mi, mai magyarok nem fogjuk hagyni, hogy a felejtés által a kommunizmus bűnei beteljesedjenek rajtunk. Szabó Géza, a kórház főigazgató főorvosa azt mondta: bármi történt is, nehézségek, jogtalanság és igazságtalanság, ne hordjuk szívünkben a bosszú és az elkeseredettség érzését; imádsággal, türelemmel bontsuk le a falat. Az emléktáblát Beer Miklós, a katolikus Váci Egyházmegye megyés püspöke áldotta meg a balassagyarmati megemlékezésen.
MTI
A Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet pszichiátriai osztálya épületénél tartott rendezvényén a házelnök felidézte, hogy a kórház a frontmozgások szorításában 1944-45-ben elveszítette felszerelésének nyolcvan százalékát, teljes gyógyszer-, élelmiszer- és fűtőanyagkészletét, és mindezek következtében magatehetetlen betege életét is.
Ma már tudjuk, hogy a balassagyarmati kórház azokban az esztendőkben Magyarország tragikus sorsát jelképezte - tette hozzá. Az akkor Mária Valéria nevét viselő közkórház, Magyarország második legnagyobb kórháza a náci megszállás alatt elveszítette zsidó orvosait, a kommunista megszállás alatt elveszítette éhhalálba űzött betegeit, majd az ötvenes években a betegeket szeretettel gondozó apácáit, és nagyszerű orvosait is, akik koncepciós perek és kiszorítások áldozataivá váltak - mondta Kövér László.
Külön megemlékezett Kenessey Albertről, a kórház akkori igazgatójáról és idősebb Csekey Lászlóról, az elmeosztály főorvosáról, akik a rombolás után nekifogtak az intézmény újjáépítésének. A Rákosi-korszakban Csekey László koncepciós per áldozata lett és börtönbe került, Kenessey Albertet 1952-ben elbocsátották igazgatói, majd orvosi állásából is, és később nyugdíjba kényszerítették. Kövér László hangsúlyozta: a közadakozásból készült emléktábla nemcsak az áldozatok előtt tiszteleg, hanem élteti azt a nemzeti közemlékezetet is, amelyet az elmúlt évtizedekben mindenáron el akartak fojtani, mindenáron meg akartak hamisítani azok, akiknek ez érdekükben állt.
Az Országgyűlés elnöke a bolsevik bűnök közé sorolta, hogy 1919-ben "körülbelül ezer fő tanácsköztársaságinak mondott terrorista" idegen segédlettel 133 napra túszul ejtette az országot, 1956-ban vérbe fojtották a forradalmat, az 1980-as évek végére "a vörös csillag alatt tudatosan adósították el Magyarországot", 2006-ban pedig "szégyenbe, könnybe és vérbe fojtották" a forradalom ötvenedik évfordulóját. Mint hozzátette, a legtöbb esetben hatalmuk összeomlása után is sikerült megakadályozniuk az elkövetők felelősségre vonását.
Kövér László úgy fogalmazott: a bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róla; mi, mai magyarok nem fogjuk hagyni, hogy a felejtés által a kommunizmus bűnei beteljesedjenek rajtunk. Szabó Géza, a kórház főigazgató főorvosa azt mondta: bármi történt is, nehézségek, jogtalanság és igazságtalanság, ne hordjuk szívünkben a bosszú és az elkeseredettség érzését; imádsággal, türelemmel bontsuk le a falat. Az emléktáblát Beer Miklós, a katolikus Váci Egyházmegye megyés püspöke áldotta meg a balassagyarmati megemlékezésen.
MTI
Hozzászólások