EU-csúcs - Jávor: kiábrándítóan alacsony célokat fogalmaztak meg
A kiábrándítóan alacsony célok megfogalmazásával az Európai Unió lényegében feladta a klímaváltozás megfékezése érdekében elhatározott törekvéseit.
A péntek hajnalban elfogadott megállapodásnak nincs olyan kényszerítő ereje, hogy érdemben tudna segíteni a klímaprobléma megoldásában - mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az európai parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja az MTI-nek.
A politikus arra reagált, hogy a péntek hajnalba nyúló megbeszélésen megállapodásra jutottak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
A megállapodásról Jávor Benedek az MTI-nek azt mondta: nagyjából az az egyetlen pozitívuma, hogy megszületett, mert amit tartalmaz, az "minden szempontból kiábrándító". Mint mondta, előzetesen tudható volt, hogy a Nagy-Britannia és a visegrádi országok által képviselt "szkeptikus csoport" megpróbál "kigyomlálni" a megállapodásból minden kötelező és ambiciózus célt. Szavai szerint a megállapodás megszületésének, úgy tűnik, az volt az ára, hogy engedjenek ennek a csoportnak.
Jelezte: a 40 százalékos kibocsátáscsökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy az érintett kelet-közép-európai országok ezt már az 1990-es években teljesítették, amikor összeomlott a szocialista nehézipar, így ennek a feltételnek a teljesítése "nem igényel különösebb erőfeszítést részükről".
Jávor Benedek a 27 százalékos energiahatékonyság-növeléssel kapcsolatban emlékeztetett rá: 2020-ig 20 százalékkal kell ezt növelni, vagyis 2020 és 2030 között az EU nem kíván ezen a területen semmilyen érdemi lépést tenni, hiszen ez a cél minden bizonnyal anélkül is elérhető lesz. Szavai szerint ugyanez mondható el a megújuló energiákkal kapcsolatos előírásról is, hogy a 2020-as 20 százalékos szinthez képest alig várható növekedés a rákövetkező tíz évben.
Az alacsony célok megfogalmazása azt jelenti, az EU hagyja működni a piaci szereplőket, de semmilyen érdemi erőfeszítést nem tesz, hogy a természetes folyamatokat felgyorsítva, szabályozással próbáljon meg ambiciózusabb célt elérni - jelentette ki.
Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem tartalmaz tagállamokra lebontott célszámokat, vagyis "gyengébb" a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó megállapodásnál, amely tagállami szintre lebontotta, melyik tagállamnak mennyit kell teljesítenie.
A politikus szerint a megújuló energia arányát érintő alacsony cél ahhoz vezethet, hogy az ambiciózus célokat kitűző és megújuló iparral rendelkező skandináv államok, valamint Németország és Portugália ezen a területen messze előre fog szaladni, és 2030-ra jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a meredeken csökkenő árú megújuló energiatermelés révén.
Ezzel behozhatatlan hátrányba kerülnek azok az országok, köztük a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is, amelyek most úgy érzik, sikerült megúszniuk valamilyen költséget, de valójában saját jövőbeni versenyképtelenségüket alapozták meg ezzel a rendkívül rövidlátó, alacsony célszámokat és kevés kötelező előírást tartalmazó megállapodással - mondta Jávor Benedek.
MTI
A péntek hajnalban elfogadott megállapodásnak nincs olyan kényszerítő ereje, hogy érdemben tudna segíteni a klímaprobléma megoldásában - mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az európai parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja az MTI-nek.A politikus arra reagált, hogy a péntek hajnalba nyúló megbeszélésen megállapodásra jutottak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
A megállapodásról Jávor Benedek az MTI-nek azt mondta: nagyjából az az egyetlen pozitívuma, hogy megszületett, mert amit tartalmaz, az "minden szempontból kiábrándító". Mint mondta, előzetesen tudható volt, hogy a Nagy-Britannia és a visegrádi országok által képviselt "szkeptikus csoport" megpróbál "kigyomlálni" a megállapodásból minden kötelező és ambiciózus célt. Szavai szerint a megállapodás megszületésének, úgy tűnik, az volt az ára, hogy engedjenek ennek a csoportnak.
Jelezte: a 40 százalékos kibocsátáscsökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy az érintett kelet-közép-európai országok ezt már az 1990-es években teljesítették, amikor összeomlott a szocialista nehézipar, így ennek a feltételnek a teljesítése "nem igényel különösebb erőfeszítést részükről".
Jávor Benedek a 27 százalékos energiahatékonyság-növeléssel kapcsolatban emlékeztetett rá: 2020-ig 20 százalékkal kell ezt növelni, vagyis 2020 és 2030 között az EU nem kíván ezen a területen semmilyen érdemi lépést tenni, hiszen ez a cél minden bizonnyal anélkül is elérhető lesz. Szavai szerint ugyanez mondható el a megújuló energiákkal kapcsolatos előírásról is, hogy a 2020-as 20 százalékos szinthez képest alig várható növekedés a rákövetkező tíz évben.
Az alacsony célok megfogalmazása azt jelenti, az EU hagyja működni a piaci szereplőket, de semmilyen érdemi erőfeszítést nem tesz, hogy a természetes folyamatokat felgyorsítva, szabályozással próbáljon meg ambiciózusabb célt elérni - jelentette ki.
Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem tartalmaz tagállamokra lebontott célszámokat, vagyis "gyengébb" a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó megállapodásnál, amely tagállami szintre lebontotta, melyik tagállamnak mennyit kell teljesítenie.
A politikus szerint a megújuló energia arányát érintő alacsony cél ahhoz vezethet, hogy az ambiciózus célokat kitűző és megújuló iparral rendelkező skandináv államok, valamint Németország és Portugália ezen a területen messze előre fog szaladni, és 2030-ra jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a meredeken csökkenő árú megújuló energiatermelés révén.
Ezzel behozhatatlan hátrányba kerülnek azok az országok, köztük a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is, amelyek most úgy érzik, sikerült megúszniuk valamilyen költséget, de valójában saját jövőbeni versenyképtelenségüket alapozták meg ezzel a rendkívül rövidlátó, alacsony célszámokat és kevés kötelező előírást tartalmazó megállapodással - mondta Jávor Benedek.
MTI
Hozzászólások