EU10 - Martonyi: továbbra is a tagállamok és az EU hatásköre közötti határvonal az egyik fő kérdés
A tagállamok és az Európai Unió hatásköre között húzódó határvonal meghatározása eddig is az egyik legfontosabb kérdése volt az integrációnak és továbbra is az marad - mondta Martonyi János külügyminiszter Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.
A tárcavezető Magyarország csatlakozási folyamatát felidézve emlékeztetett: nagyon hosszú folyamat volt, amely nem a csatlakozási tárgyalásokkal kezdődött. Antall József néhai miniszterelnök már 1990 júliusában jelezte, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül az európai közösség tagja szeretne lenni. Először még csak a társulási megállapodást írták alá, majd 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások - közölte.
Martonyi János úgy fogalmazott, "akkor mi nagyon türelmetlenek voltunk, tehát úgy láttuk, hogy ennek sokkal gyorsabban kellene történnie" és "nem voltunk biztosak abban, hogy a másik fél valóban akarja-e ezt politikailag". A folyamat első részében tehát nem annyira a technikai kérdések jelentettek gondot - tette hozzá.
A külügyminiszter elmondta: a csatlakozási tárgyalásokon később komoly, nehéz kérdések is előkerültek, de 2001 júniusában sikerült áttörést elérni négy nagyon fontos fejezet lezárásával és onnantól kezdve "már látszott ennek a folyamatnak a vége". Már világos volt, hogy sikeresen be lehet fejezni a tárgyalásokat az egymást követő kormányok erőfeszítései eredményeként - mutatott rá.
A tárca vezetője hangsúlyozta: már hatvan éve az az egyik legnehezebb, legfontosabb kérdése az integrációnak, hogy hol húzódjon a szuverén tagállamok és az általuk létrehozott integrációs szervezet hatásköre közötti határvonal. A Lisszaboni Szerződés megkísérelte ennek pontosabb meghatározását, de "ezt a hatáskör-elhatárolást nem mindenki tartja be" - vélekedett Martonyi János.
Kifejtette: az európai uniós intézmények hajlamosak arra, hogy "egymással versengjenek, tehát egymás rovására próbáljanak döntési jogköröket szerezni". Emellett létezik az úgynevezett lopakodó hatáskörbővítés, amikor a tagállamok rovására is próbálnak terjeszkedni az uniós intézmények - jegyezte meg.
A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság például "mindent szabályozni akar, ami nagyon sokszor felesleges". Most már szinte mindenki elismeri, hogy "van egy olyan túlszabályozás, ami inkább árt, mint használ" - mondta. Hozzáfűzte: bizonyos kérdéseket nem is kellene szabályozni, ha pedig mégis, akkor sem feltétlenül az európai intézményeknek kellene ezt megtenniük, hanem a tagállamoknak.
Martonyi János úgy vélte, hogy a következő hónapokban, években is ez lesz az egyik legfontosabb téma az integrációban.
Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.
MTI
A tárcavezető Magyarország csatlakozási folyamatát felidézve emlékeztetett: nagyon hosszú folyamat volt, amely nem a csatlakozási tárgyalásokkal kezdődött. Antall József néhai miniszterelnök már 1990 júliusában jelezte, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül az európai közösség tagja szeretne lenni. Először még csak a társulási megállapodást írták alá, majd 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások - közölte.Martonyi János úgy fogalmazott, "akkor mi nagyon türelmetlenek voltunk, tehát úgy láttuk, hogy ennek sokkal gyorsabban kellene történnie" és "nem voltunk biztosak abban, hogy a másik fél valóban akarja-e ezt politikailag". A folyamat első részében tehát nem annyira a technikai kérdések jelentettek gondot - tette hozzá.
A külügyminiszter elmondta: a csatlakozási tárgyalásokon később komoly, nehéz kérdések is előkerültek, de 2001 júniusában sikerült áttörést elérni négy nagyon fontos fejezet lezárásával és onnantól kezdve "már látszott ennek a folyamatnak a vége". Már világos volt, hogy sikeresen be lehet fejezni a tárgyalásokat az egymást követő kormányok erőfeszítései eredményeként - mutatott rá.
A tárca vezetője hangsúlyozta: már hatvan éve az az egyik legnehezebb, legfontosabb kérdése az integrációnak, hogy hol húzódjon a szuverén tagállamok és az általuk létrehozott integrációs szervezet hatásköre közötti határvonal. A Lisszaboni Szerződés megkísérelte ennek pontosabb meghatározását, de "ezt a hatáskör-elhatárolást nem mindenki tartja be" - vélekedett Martonyi János.
Kifejtette: az európai uniós intézmények hajlamosak arra, hogy "egymással versengjenek, tehát egymás rovására próbáljanak döntési jogköröket szerezni". Emellett létezik az úgynevezett lopakodó hatáskörbővítés, amikor a tagállamok rovására is próbálnak terjeszkedni az uniós intézmények - jegyezte meg.
A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság például "mindent szabályozni akar, ami nagyon sokszor felesleges". Most már szinte mindenki elismeri, hogy "van egy olyan túlszabályozás, ami inkább árt, mint használ" - mondta. Hozzáfűzte: bizonyos kérdéseket nem is kellene szabályozni, ha pedig mégis, akkor sem feltétlenül az európai intézményeknek kellene ezt megtenniük, hanem a tagállamoknak.
Martonyi János úgy vélte, hogy a következő hónapokban, években is ez lesz az egyik legfontosabb téma az integrációban.
Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.
MTI
Hozzászólások