Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoport: Magyarországon a demokrácia a népé, nem külföldi hatalmaké vagy azok megbízottjaié
Magyarországon a demokrácia a népé, nem külföldi hatalmaké vagy azok megbízottjaié - írta Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke, valamint Deutsch Tamás, a delegáció vezetője az európai parlamenti képviselőknek címzett levelükben, amely részleteit szerdán közölték az MTI-vel.
A levélben azt írták, hogy az utóbbi időben az Európai Unió szintjén kirobbant botrányok rávilágítottak arra, hogy a politikai lobbiszervezetek túlzott befolyással bírnak, ezek a szervezetek ugyan a civil társadalom képviseletére hivatkoznak, valójában azonban politikai célokat szolgálnak.
Az elmúlt évek nyomozásai és a nyilvánosságra került információk feltárták, hogy elsősorban amerikai és brüsszeli székhelyű szervezetek több millió dollárral támogattak olyan magyar aktivista csoportokat és médiumokat, amelyek nyíltan baloldali-liberális ideológiai célokat követnek - emelték ki.
"Ezek a szervezetek Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes propagandát terjesztenek. Hazugságokra és eltorzított tényekre alapozva olyan narratívát alakítottak ki, amely megalapozta a politikai és jogi támadásokat hazánk ellen. Céljuk egyértelműen az volt, hogy gyengítsék Magyarország határvédelmi képességeit, valamint megakadályozzák a magyarok számára jogosan járó uniós támogatásokhoz való hozzáférést" - fogalmaztak a politikusok.
Hozzátették, hogy az USAID-botrányt követően már senki sem hunyhat szemet a valóság felett, világos határokat kell szabni: Magyarországon a külföldi finanszírozású szervezetek többé nem működhetnek a háttérben. Ahogyan minden európai polgárt, úgy a magyarokat is megilleti az a jog, hogy tudják, kik finanszírozzák azokat a szervezeteket, amelyek politikai befolyást gyakorolnak országukban - írták.
A levél megfogalmazói szerint miként az Európai Unió szabályai tiltják a politikai pártok külföldi finanszírozását, úgy a pártfüggetlen szereplőket is ellenőrzés alá kell vonni, amennyiben tevékenységük hatással van a közdöntéshozatalra.
Rámutattak, hogy május 13-án a magyar parlament elé került a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat. Az új jogszabálytervezet célja a nemzeti szuverenitás védelme a közéletben megjelenő rejtett külföldi befolyással szemben. A javaslat új szabályozási keretet hoz létre azon szervezetek számára, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek, és aktívan alakítják a magyar politikai diskurzust - fűzték hozzá.
Úgy folytatták, hogy a jogszabály középpontjában egy újonnan létrehozott nyilvántartás áll: azoknak a szervezeteknek, amelyek a magyar közéletre befolyást gyakorolnak – például választási időszakokban érdekképviseletet folytatnak, jogalkotási ügyekben lobbiznak, vagy a közvélemény formálására törekednek – kötelező lesz regisztrálniuk, amennyiben külföldről pénzügyi támogatásban részesülnek.
Ezen szervezetek számára a külföldi források elfogadását megelőzően hivatalos engedélykérés válik kötelezővé, emellett vezetőiknek nyilvános vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk - áll a levélben.
Gál Kinga és Deutsch Tamás szerint a törvényjavaslat az Egyesült Államok gyakorlatából merít ihletet, különösen a Foreign Agents Registration Act (FARA) törvényből, ám a magyar változat kifinomultabb és lényegesen enyhébb szabályozást kínál.
Az Egyesült Államokban is kötelező a külföldi finanszírozású szervezetek regisztrációja és hatósági felügyelete, amennyiben külföldi hatalmak befolyása alatt állnak.
"A mai geopolitikai helyzetben a szuverenitás védelme már nem elméleti kérdés, hanem gyakorlati szükségszerűség. Magyarország új törvénye precedenst teremt a demokratikus intézmények külső befolyástól való védelmében, és megerősíti a nemzet önrendelkezési jogát. Végső soron Magyarország átláthatósági törvénye nem csupán jogi eszköz, hanem egyértelmű politikai nyilatkozat is: a magyar demokrácia kizárólag a magyar emberek előtt tartozik felelősséggel" - írták a politikusok az EP-képviselőknek.
(Forrás: MTI)
A levélben azt írták, hogy az utóbbi időben az Európai Unió szintjén kirobbant botrányok rávilágítottak arra, hogy a politikai lobbiszervezetek túlzott befolyással bírnak, ezek a szervezetek ugyan a civil társadalom képviseletére hivatkoznak, valójában azonban politikai célokat szolgálnak.Az elmúlt évek nyomozásai és a nyilvánosságra került információk feltárták, hogy elsősorban amerikai és brüsszeli székhelyű szervezetek több millió dollárral támogattak olyan magyar aktivista csoportokat és médiumokat, amelyek nyíltan baloldali-liberális ideológiai célokat követnek - emelték ki.
"Ezek a szervezetek Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes propagandát terjesztenek. Hazugságokra és eltorzított tényekre alapozva olyan narratívát alakítottak ki, amely megalapozta a politikai és jogi támadásokat hazánk ellen.
Hozzátették, hogy az USAID-botrányt követően már senki sem hunyhat szemet a valóság felett, világos határokat kell szabni: Magyarországon a külföldi finanszírozású szervezetek többé nem működhetnek a háttérben. Ahogyan minden európai polgárt, úgy a magyarokat is megilleti az a jog, hogy tudják, kik finanszírozzák azokat a szervezeteket, amelyek politikai befolyást gyakorolnak országukban - írták.
A levél megfogalmazói szerint miként az Európai Unió szabályai tiltják a politikai pártok külföldi finanszírozását, úgy a pártfüggetlen szereplőket is ellenőrzés alá kell vonni, amennyiben tevékenységük hatással van a közdöntéshozatalra.
Rámutattak, hogy május 13-án a magyar parlament elé került a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat. Az új jogszabálytervezet célja a nemzeti szuverenitás védelme a közéletben megjelenő rejtett külföldi befolyással szemben. A javaslat új szabályozási keretet hoz létre azon szervezetek számára, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek, és aktívan alakítják a magyar politikai diskurzust - fűzték hozzá.
Úgy folytatták, hogy a jogszabály középpontjában egy újonnan létrehozott nyilvántartás áll: azoknak a szervezeteknek, amelyek a magyar közéletre befolyást gyakorolnak – például választási időszakokban érdekképviseletet folytatnak, jogalkotási ügyekben lobbiznak, vagy a közvélemény formálására törekednek – kötelező lesz regisztrálniuk, amennyiben külföldről pénzügyi támogatásban részesülnek.
Ezen szervezetek számára a külföldi források elfogadását megelőzően hivatalos engedélykérés válik kötelezővé, emellett vezetőiknek nyilvános vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk - áll a levélben.
Gál Kinga és Deutsch Tamás szerint a törvényjavaslat az Egyesült Államok gyakorlatából merít ihletet, különösen a Foreign Agents Registration Act (FARA) törvényből, ám a magyar változat kifinomultabb és lényegesen enyhébb szabályozást kínál.
Az Egyesült Államokban is kötelező a külföldi finanszírozású szervezetek regisztrációja és hatósági felügyelete, amennyiben külföldi hatalmak befolyása alatt állnak.
"A mai geopolitikai helyzetben a szuverenitás védelme már nem elméleti kérdés, hanem gyakorlati szükségszerűség. Magyarország új törvénye precedenst teremt a demokratikus intézmények külső befolyástól való védelmében, és megerősíti a nemzet önrendelkezési jogát. Végső soron Magyarország átláthatósági törvénye nem csupán jogi eszköz, hanem egyértelmű politikai nyilatkozat is: a magyar demokrácia kizárólag a magyar emberek előtt tartozik felelősséggel" - írták a politikusok az EP-képviselőknek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások