Fidesz: Magyarországon sokszínűen működik a sajtó
A Fidesz szerint Magyarországon Nyugat-Európa számtalan országánál sokkal inkább érvényesül a tömegtájékoztatás, a sajtó sokszínűsége.
Gulyás Gergely, a kormánypárt alelnöke, frakcióvezető-helyettese vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, nem látják, ki ellen irányul az a közös tüntetés, amelyet ellenzéki pártok és civil szervezetek tartanak vasárnap délután a magyar sajtószabadságért.
Kiemelte, a Népszabadság ügyében továbbra is úgy gondolják, a rendelkezésre álló információk alapján gazdasági döntés született, senki nem vitatta, sőt szombaton a tulajdonos is egyértelművé tette, hogy a lap több milliárd forintos veszteséget halmozott fel. "Ilyen értelemben ehhez az ügyhöz a kormánynak nincs köze" - fogalmazott.
Az írott lapok piacán a "Népszabadság megszűnését követően" is két ellenzékinek tekinthető és két kormánypárti kiadvány szerepel, és "jó okkal feltételezhető", hogy előbbiek magasabb példányszámban jelennek meg - mondta.
Egyértelmű az is, hogy az egyik kereskedelmi televízió "erősen kormánykritikus véleményeket" jelenít meg, "ellenzékinek tekinthető híradót gyárt", emellett a kisebb kereskedelmi csatornákon is a valószínűleg a kormánnyal kritikus ellenzéki televízióknak van nagyobb nézettsége - fejtette ki Gulyás Gergely. Hangsúlyozta azt is, hogy a politikailag a kormánnyal szimpatizáló médiumok az interneten jelentős kisebbségben vannak olvasottsági szempontból és számszerűen is.
A Fidesz alelnöke idézte az alaptörvény IX. cikkét is, amely kimondja, mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szabad tájékoztatás feltételeit.
A kormánypárti politikus szólt arról is, a modern demokráciákban a sajtószabadságot a legtöbb esetben nem jogszabályok, vagy a kormány, hanem a tulajdonosok nyomása fenyegeti, de Magyarországon úgy alakult a helyzet, hogy a tulajdonosok sokfélesége folytán kifejezetten sokszínű a média, és "akár a kormánnyal szemben is olyan durva megnyilatkozások is megengedhetőek, amelyeket például a nyugat-európai politikai kultúra kizárna a mindennapi politikai életből".
Gulyás Gergely szerint összességében elmondható, Magyarországon a sajtószabadságért, vagy az ellen is lehet tüntetni az alkotmányos keretek között. Megjegyezte ugyanakkor, a "gyülekezés alapjogával ma olyanok is élni kívánnak és közös tüntetésre hívnak föl, akik tíz évvel ezelőtt a szabad és demokratikus gyülekezési jogot Magyarországon ellehetetlenítették kormányzati pozícióból". Ez is mutatja, hogy Magyarország demokrácia, ahol az alkotmányos alapjogok érvényesülnek - tette hozzá.
A fideszes képviselő kérdésre válaszolva azt mondta, a demokráciákban az állam védelmezi és nem fenyegeti az újságírókat, legfeljebb a tulajdonosok kényszeríthetik akaratukat a sajtó munkatársaira. Gulyás Gergely médiumok említése nélkül példaként állította, "mindannyian tudunk a magyar gyakorlatból olyan médiumot, ahol amíg a tulajdonos a kormánnyal baráti viszonyt ápolt, addig a média is kormánypárti volt, és abban a pillanatban, hogy ez a viszony bármilyen okból megbomlott, onnantól kezdve ellenzéki lett".
A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy korábbi cikkére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, önmaga teljes komolytalanságát bizonyítja az a lap, amely Magyarországot a jogállamiság, a demokrácia és a sajtószabadság összefüggésében Fehéroroszországhoz hasonlítja. A Fidesz alelnöke szerint a német médiában a "legcsekélyebb mértékben" sem lehet látni a vélemények azon sokszínűségét, amely a magyar sajtóban naponta tapasztalható.
A német média "nyilván a tulajdonosok általi nyomásának eleget téve" egységesen és kritika nélkül támogatott egy olyan irányvonalat a migrációs válság megítélésében, amelyet "ma már ők is tévesnek tartanak" - mondta, majd hozzátette, köszönő viszonyban sincs a valósággal az, amit a német média 2010 óta ír Magyarországról.
Gulyás Gergely szintén kérdésre reagálva reményét fejezte ki, hogy a lehető legszélesebb támogatást kapja majd a miniszterelnök alkotmánymódosító javaslata, amelyet a parlament hétfőn tárgyal. Kiemelte, az ellenzéki pártok a vitában bizonyíthatják, hogy elutasítják a brüsszeli betelepítési kvótákat.
MTI
Gulyás Gergely, a kormánypárt alelnöke, frakcióvezető-helyettese vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, nem látják, ki ellen irányul az a közös tüntetés, amelyet ellenzéki pártok és civil szervezetek tartanak vasárnap délután a magyar sajtószabadságért.
Kiemelte, a Népszabadság ügyében továbbra is úgy gondolják, a rendelkezésre álló információk alapján gazdasági döntés született, senki nem vitatta, sőt szombaton a tulajdonos is egyértelművé tette, hogy a lap több milliárd forintos veszteséget halmozott fel. "Ilyen értelemben ehhez az ügyhöz a kormánynak nincs köze" - fogalmazott.
Az írott lapok piacán a "Népszabadság megszűnését követően" is két ellenzékinek tekinthető és két kormánypárti kiadvány szerepel, és "jó okkal feltételezhető", hogy előbbiek magasabb példányszámban jelennek meg - mondta.
Egyértelmű az is, hogy az egyik kereskedelmi televízió "erősen kormánykritikus véleményeket" jelenít meg, "ellenzékinek tekinthető híradót gyárt", emellett a kisebb kereskedelmi csatornákon is a valószínűleg a kormánnyal kritikus ellenzéki televízióknak van nagyobb nézettsége - fejtette ki Gulyás Gergely. Hangsúlyozta azt is, hogy a politikailag a kormánnyal szimpatizáló médiumok az interneten jelentős kisebbségben vannak olvasottsági szempontból és számszerűen is.
A Fidesz alelnöke idézte az alaptörvény IX. cikkét is, amely kimondja, mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szabad tájékoztatás feltételeit.
A kormánypárti politikus szólt arról is, a modern demokráciákban a sajtószabadságot a legtöbb esetben nem jogszabályok, vagy a kormány, hanem a tulajdonosok nyomása fenyegeti, de Magyarországon úgy alakult a helyzet, hogy a tulajdonosok sokfélesége folytán kifejezetten sokszínű a média, és "akár a kormánnyal szemben is olyan durva megnyilatkozások is megengedhetőek, amelyeket például a nyugat-európai politikai kultúra kizárna a mindennapi politikai életből".
Gulyás Gergely szerint összességében elmondható, Magyarországon a sajtószabadságért, vagy az ellen is lehet tüntetni az alkotmányos keretek között. Megjegyezte ugyanakkor, a "gyülekezés alapjogával ma olyanok is élni kívánnak és közös tüntetésre hívnak föl, akik tíz évvel ezelőtt a szabad és demokratikus gyülekezési jogot Magyarországon ellehetetlenítették kormányzati pozícióból". Ez is mutatja, hogy Magyarország demokrácia, ahol az alkotmányos alapjogok érvényesülnek - tette hozzá.
A fideszes képviselő kérdésre válaszolva azt mondta, a demokráciákban az állam védelmezi és nem fenyegeti az újságírókat, legfeljebb a tulajdonosok kényszeríthetik akaratukat a sajtó munkatársaira. Gulyás Gergely médiumok említése nélkül példaként állította, "mindannyian tudunk a magyar gyakorlatból olyan médiumot, ahol amíg a tulajdonos a kormánnyal baráti viszonyt ápolt, addig a média is kormánypárti volt, és abban a pillanatban, hogy ez a viszony bármilyen okból megbomlott, onnantól kezdve ellenzéki lett".
A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy korábbi cikkére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, önmaga teljes komolytalanságát bizonyítja az a lap, amely Magyarországot a jogállamiság, a demokrácia és a sajtószabadság összefüggésében Fehéroroszországhoz hasonlítja. A Fidesz alelnöke szerint a német médiában a "legcsekélyebb mértékben" sem lehet látni a vélemények azon sokszínűségét, amely a magyar sajtóban naponta tapasztalható.
A német média "nyilván a tulajdonosok általi nyomásának eleget téve" egységesen és kritika nélkül támogatott egy olyan irányvonalat a migrációs válság megítélésében, amelyet "ma már ők is tévesnek tartanak" - mondta, majd hozzátette, köszönő viszonyban sincs a valósággal az, amit a német média 2010 óta ír Magyarországról.
Gulyás Gergely szintén kérdésre reagálva reményét fejezte ki, hogy a lehető legszélesebb támogatást kapja majd a miniszterelnök alkotmánymódosító javaslata, amelyet a parlament hétfőn tárgyal. Kiemelte, az ellenzéki pártok a vitában bizonyíthatják, hogy elutasítják a brüsszeli betelepítési kvótákat.
MTI
Hozzászólások