Hóman Bálint szobrának tervezett felállítása ellen tiltakoztak Székesfehérváron

Hóman Bálint szobrának tervezett felállítása ellen tiltakozott a Demokratikus Koalíció és az MSZP székesfehérvári szervezete szerdán, Székesfehérváron.

A város közgyűlése pénteken támogatta a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány kérését, hogy Hóman Bálint szobrát állítsák fel a Bartók Béla téren.



A szerdai tüntetés megkezdésekor Földi Judit, a DK székesfehérvári elnöke és Mihályi Mónika, az MSZP helyi szervezetének elnökségi tagja a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár oszlopához láncolta magát.

A Korniss Gyula ottani szobrára hatágú sárga csillagot ragasztottak, a jelenlévő mintegy negyven ember közül pedig többen „Jobbik=Fidesz”, „Hóman Bálint politikailag felelős”, „Hóman Bálint nem példakép”, "Szellemi kútmérgezés” feliratú transzparenseket tartottak.

Földi Judit azt mondta: Hóman szobra vállalhatatlan, mert a zsidótörvények előkészítésében, megszavazásában is részt vett, ezért minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy ne kaphasson szobrot a városban. Hozzátette: háborús bűnösként elítélték, nemrégiben rehabilitálták, de személyét nem lehet kivonni a felelősség alól.

Márton Roland, az MSZP székesfehérvári elnöke szerint Hóman történészi érdemeit senki nem vonja kétségbe, mint kultuszminiszter sokat tett az általános és középiskolai közoktatásért, de 1932-1945 között a város országgyűlési képviselőjeként, az akkori nemzeti radikális párt tagjaként a náci kollaboráció vezéralakja volt.

Hóman több mint kétezer zsidó deportálásában segédkezett a városban és környékén, szobra pedig nem a nemzeti megbékélés és a történelmi igazságtétel irányába mutatna - jelentette ki.

Úgy vélte, tiltakozásuknak nem sok eredménye lesz, „a Fidesz és a Jobbik el fogja helyezni a szobrot, ugyanakkor politikai aberráció, hogy mindezt a Bartók Béláról elnevezett téren teszik majd meg”. Márton Roland ígéretet tett arra, hogy ha többséget szereznek a városi közgyűlésben, akkor haladéktalanul elviszik a szobrot a majdani helyéről.

Lebovits Imre holokauszttúlélő elmondta: Hóman nagy tudású ember volt, akinek azonban a gyűlölete erősebb volt, mint a tudása. Ügye pedig nem zsidó ügy, hanem olyan, amely az ország sorsát jelentősen befolyásolta.

Az eseményen jelen volt Kováts Gábor az alapítvány elnöke, aki közölte, Hóman 100. születésnapján tervezik felállítani Pető Hunor szobrászművész alkotását. Az elkészítéshez 15 millió forintot nyertek az Igazságügyi Minisztérium meghívásos pályázatán, az önkormányzat a helyszín előkészítését vállalta – tette hozzá.

A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában március 6-án mentette fel Hóman Bálint néhai kultuszminisztert a háborús bűntett vádja alól és egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket. Hómant 1946-ban a népbíróság életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Hóman Bálint börtönben hunyt el 1951-ben.

Hóman Bálint 1885-ben született a fővárosban, a két világháború közötti magyar történettudomány kiemelkedő alakja volt, egyetemi tanár, 1918-tól az akadémia levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója, az 1920-as évek elején állt az Országos Széchényi Könyvtár, majd a Magyar Nemzeti Múzeum élén.

Hóman Bálint nem csupán kormánytag, hanem - Klebelsberg Kunót követve - 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt, továbbá parlamenti képviselő is.

Ezt a pozícióját a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta. A szovjet hadsereg elől Németország felé menekült, és amerikai fogságba került.

MTI