Illegális bevándorlás - Brüsszeli szóvivő: csütörtökön megvitathatják, miként segíthet az EU Magyarországnak
Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő csütörtöki brüsszeli találkozója alkalmat ad majd arra, hogy áttekintsék, milyen további támogatást nyújthat az Európai Unió Magyarországnak a migrációs helyzet kezelése érdekében - mondta a brüsszeli testület keddi sajtótájékoztatóján Natasha Bertaud szóvivő.
A sajtótájékoztatón kérdés hangzott el az úgynevezett "hot spotokkal" kapcsolatban. E kifejezés alatt olyan, nagy migrációs nyomásnak kitett országokba kihelyezett uniós hivatalt értenek, ahol az EU idegenrendészeti, illetve biztonsági szakemberei tehermentesítik a helyi hatóságokat, elvégzik az illegális bevándorlók adatfelvételét, ujjlenyomatot vesznek tőlük, biztonsági szempontból igyekeznek átvilágítani őket az uniós adatbázisok felhasználása révén.
Olaszországban az EU már létrehozott ilyen hot spotot, és arról is döntés született, hogy felgyorsítják egy görögországi létesítmény felállítását. Natasha Bertaud megjegyezte: szükség esetén fontolóra veszik, hogy ilyen hot spotot létesítsenek más, nagy migrációs nyomásnak kitett helyeken, "nevezetesen Magyarországon".
Újságírói részről feltették a kérdést, tervezi-e az Európai Bizottság, hogy az Olaszország és Görögország tehermentesítése érdekében korábban javasolt kvótarendszernek - amely alapján a többi tagország menekülteket vállalna át a két említett országtól - Magyarország is kedvezményezettje legyen.
A bizottsági szóvivő erre kitérően válaszolt, és újólag arra utalt, hogy a csütörtöki Juncker-Orbán találkozó alkalmat kínál majd az igények áttekintésére.
Natasha Bertaud a szolidaritás megnyilvánulásaként értelmezte azt a német bejelentést, miszerint a szíriai menekültek esetében azoknál is hajlandóak lefolytatni a menedékkérelmet elbíráló eljárást, akik előzőleg máshol léptek be az unió területére.
Magyarországról szólva üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország tesz az EU jogának alkalmazása, a külső határok védelme érdekében. Újságírói kérdésre megerősítette azt a korábban is hangoztatott brüsszeli nézetet, miszerint "érzésük szerint" a magyar-szerb határon történő kerítésépítés "nem a megfelelő üzenetet továbbítja", ám ehhez hozzátette: Magyarországnak jogában áll eldönteni, milyen módon kívánja megvédeni határait.
Az Ausztria által bevezetett közúti ellenőrzéseket a brüsszeli szóvivő jogszerű eljárásnak nevezte, hangsúlyozva annak biztonsági jellegét, a múlt hetihez hasonló tragédiák megelőzésének szándékát.
MTI
A sajtótájékoztatón kérdés hangzott el az úgynevezett "hot spotokkal" kapcsolatban. E kifejezés alatt olyan, nagy migrációs nyomásnak kitett országokba kihelyezett uniós hivatalt értenek, ahol az EU idegenrendészeti, illetve biztonsági szakemberei tehermentesítik a helyi hatóságokat, elvégzik az illegális bevándorlók adatfelvételét, ujjlenyomatot vesznek tőlük, biztonsági szempontból igyekeznek átvilágítani őket az uniós adatbázisok felhasználása révén.
Olaszországban az EU már létrehozott ilyen hot spotot, és arról is döntés született, hogy felgyorsítják egy görögországi létesítmény felállítását. Natasha Bertaud megjegyezte: szükség esetén fontolóra veszik, hogy ilyen hot spotot létesítsenek más, nagy migrációs nyomásnak kitett helyeken, "nevezetesen Magyarországon".
Újságírói részről feltették a kérdést, tervezi-e az Európai Bizottság, hogy az Olaszország és Görögország tehermentesítése érdekében korábban javasolt kvótarendszernek - amely alapján a többi tagország menekülteket vállalna át a két említett országtól - Magyarország is kedvezményezettje legyen.
A bizottsági szóvivő erre kitérően válaszolt, és újólag arra utalt, hogy a csütörtöki Juncker-Orbán találkozó alkalmat kínál majd az igények áttekintésére.
Natasha Bertaud a szolidaritás megnyilvánulásaként értelmezte azt a német bejelentést, miszerint a szíriai menekültek esetében azoknál is hajlandóak lefolytatni a menedékkérelmet elbíráló eljárást, akik előzőleg máshol léptek be az unió területére.
Magyarországról szólva üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország tesz az EU jogának alkalmazása, a külső határok védelme érdekében. Újságírói kérdésre megerősítette azt a korábban is hangoztatott brüsszeli nézetet, miszerint "érzésük szerint" a magyar-szerb határon történő kerítésépítés "nem a megfelelő üzenetet továbbítja", ám ehhez hozzátette: Magyarországnak jogában áll eldönteni, milyen módon kívánja megvédeni határait.
Az Ausztria által bevezetett közúti ellenőrzéseket a brüsszeli szóvivő jogszerű eljárásnak nevezte, hangsúlyozva annak biztonsági jellegét, a múlt hetihez hasonló tragédiák megelőzésének szándékát.
MTI
Hozzászólások