Iszlám Állam - Szakértők: nem kell Európa iszlamizációjától tartani
Nem kell Európa iszlamizációjától tartani és nem lehet szélsőségesnek tekinteni az iszlám egészét - hangoztatták szakértők egy szerdai budapesti könyvbemutatón.
A Michel Houellebecq Behódolás című, az iszlám európai térnyerésével foglalkozó politikai regényének megjelenése alkalmából tartott konferencián Rostoványi Zsolt iszlámszakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora felvetette, hogy az iszlám szélsőséges-e vagy azok a szélsőségesek, akik az iszlámot felhasználják a céljaikra.
Rostoványi Zsolt véleménye szerint szélsőségesek, militánsok vannak, akik szélsőséges akciókat hajtanak végre az iszlám nevében. Ugyanakkor nincs olyan világvallás, amelynek nevében ne követtek volna el borzalmakat a történelem során - fűzte hozzá.
A szakértő kifejtette: az iszlám a közösséget helyezi előtérbe, a család szerepe meghatározó. Az elmúlt időszakban azonban túlhangsúlyozták a demográfiai tényezőt, azt, hogy a muszlim kisebbségnél több a gyermekek száma, mint az európai őslakosoknál. Ez valóban nagyon komoly kihívást jelent - mondta, de "az apokaliptikus előrejelzéseket" Európa jövőjéről túlzásnak minősítette.
Kitért arra is: léteznek olyan elképzelések az európai muszlimoknál, hogy nekik is legyen pártjuk, a keresztény pártokhoz hasonlóan.
N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója kiemelte: nem egyértelmű, hogy az iszlám Európában mit jelent, nem lehet általánosítani. Németországban a törökök, Franciaországban az észak-afrikaiak, míg Nagy-Britanniában a pakisztániak közösségét, vagyis az iszlám is sokféle.
A Magvető Kiadó és a Republikon Intézet rendezvényén Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke hangsúlyozta: az iszlám nem az európai civilizáció végét jelenti és a történelem során rengeteget adott Európának.
Mint mondta, az Európában élő muszlimok nem egységesek, nem tekinthetők homogén csoportnak. Nem "a muszlim országok előretolt helyőrségei", nem ezen államok érdekeit szolgálják, legfeljebb hidat képeznek az országok között - közölte.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy vannak olyan közösségek, amelyek szélsőségeseket tömörítenek, toboroznak, "harcos imámok buzdítanak keresztények ellen". Az oda bekerülő fiatalok jó részének nem volt normális családi háttere.
Azt is problémának nevezte, hogy érték nélkülivé kezd válni az európai társadalom, és az európaiak mindennapjait a pénz, a siker iránti vágy határozza meg. Mint mondta, a gazdasági problémák is kedveznek a szélsőségeseknek, emiatt is könnyebben nyerhetik meg maguknak a fiatalokat, akik nem látják a jövőjüket országuk kilátástalan helyzete miatt.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az ateista, a pénzalapú szemlélet Európában nagyon jellemző, de a keresztény értékek olyan erősek, hogy nem elképzelhető a "százszázalékosan muszlim" Európa.
Michel Houellebecq most bemutatott regényében Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett a Szocialista Párt jelöltje és a Muzulmán Testvériség vezetője. A második fordulóba csak az első két jelölt jut be.
A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget, mindezt pedig nem véres radikalizmussal, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel.
A könyv Franciaországban, majd egész Európában közéleti vitákat váltott ki: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő Franciaországa és Európája, továbbá mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia.
A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit - közölte ismertetőjében a Magvető Kiadó.
Sulok Zoltán a könyvvel kapcsolatban elmondta: egy ilyen regény a kisebbségekkel ijesztgetheti az embereket, ez pedig ahhoz vezethet, hogy a többség lépésekre szánja el magát a kisebbségekkel szemben. Egy kisebbség könnyen támadásként érzékelhet egy ilyen könyvet - tette hozzá.
N. Rózsa Erzsébet meglátása szerint a közép-európai országokban, az új EU-tagállamokban nincs nagy muszlim közösség, Magyarországon 25-30 ezres közösségről van szó és a térség más országaiban is csak néhány ezres közösségek vannak. Velük kapcsolatban nem jelentkeznek olyan problémák, mint a Nyugaton, ahol főleg társadalmi, szociális gondokról van szó - magyarázta.
Rostoványi Zsolt közölte, nem kellene idegennek feltételezni az iszlámot, mert Európában évszázadokon át nem volt az.
Tarjányi Péter megjegyezte: jelenleg nincs arra esély, hogy Franciaországban egy iszlám szervezet politikai, kormányalakító erőként jelenjen meg.
MTI
A Michel Houellebecq Behódolás című, az iszlám európai térnyerésével foglalkozó politikai regényének megjelenése alkalmából tartott konferencián Rostoványi Zsolt iszlámszakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora felvetette, hogy az iszlám szélsőséges-e vagy azok a szélsőségesek, akik az iszlámot felhasználják a céljaikra.
Rostoványi Zsolt véleménye szerint szélsőségesek, militánsok vannak, akik szélsőséges akciókat hajtanak végre az iszlám nevében. Ugyanakkor nincs olyan világvallás, amelynek nevében ne követtek volna el borzalmakat a történelem során - fűzte hozzá.
A szakértő kifejtette: az iszlám a közösséget helyezi előtérbe, a család szerepe meghatározó. Az elmúlt időszakban azonban túlhangsúlyozták a demográfiai tényezőt, azt, hogy a muszlim kisebbségnél több a gyermekek száma, mint az európai őslakosoknál. Ez valóban nagyon komoly kihívást jelent - mondta, de "az apokaliptikus előrejelzéseket" Európa jövőjéről túlzásnak minősítette.
Kitért arra is: léteznek olyan elképzelések az európai muszlimoknál, hogy nekik is legyen pártjuk, a keresztény pártokhoz hasonlóan.
N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója kiemelte: nem egyértelmű, hogy az iszlám Európában mit jelent, nem lehet általánosítani. Németországban a törökök, Franciaországban az észak-afrikaiak, míg Nagy-Britanniában a pakisztániak közösségét, vagyis az iszlám is sokféle.
A Magvető Kiadó és a Republikon Intézet rendezvényén Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke hangsúlyozta: az iszlám nem az európai civilizáció végét jelenti és a történelem során rengeteget adott Európának.
Mint mondta, az Európában élő muszlimok nem egységesek, nem tekinthetők homogén csoportnak. Nem "a muszlim országok előretolt helyőrségei", nem ezen államok érdekeit szolgálják, legfeljebb hidat képeznek az országok között - közölte.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy vannak olyan közösségek, amelyek szélsőségeseket tömörítenek, toboroznak, "harcos imámok buzdítanak keresztények ellen". Az oda bekerülő fiatalok jó részének nem volt normális családi háttere.
Azt is problémának nevezte, hogy érték nélkülivé kezd válni az európai társadalom, és az európaiak mindennapjait a pénz, a siker iránti vágy határozza meg. Mint mondta, a gazdasági problémák is kedveznek a szélsőségeseknek, emiatt is könnyebben nyerhetik meg maguknak a fiatalokat, akik nem látják a jövőjüket országuk kilátástalan helyzete miatt.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az ateista, a pénzalapú szemlélet Európában nagyon jellemző, de a keresztény értékek olyan erősek, hogy nem elképzelhető a "százszázalékosan muszlim" Európa.
Michel Houellebecq most bemutatott regényében Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett a Szocialista Párt jelöltje és a Muzulmán Testvériség vezetője. A második fordulóba csak az első két jelölt jut be.
A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget, mindezt pedig nem véres radikalizmussal, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel.
A könyv Franciaországban, majd egész Európában közéleti vitákat váltott ki: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő Franciaországa és Európája, továbbá mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia.
A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit - közölte ismertetőjében a Magvető Kiadó.
Sulok Zoltán a könyvvel kapcsolatban elmondta: egy ilyen regény a kisebbségekkel ijesztgetheti az embereket, ez pedig ahhoz vezethet, hogy a többség lépésekre szánja el magát a kisebbségekkel szemben. Egy kisebbség könnyen támadásként érzékelhet egy ilyen könyvet - tette hozzá.
N. Rózsa Erzsébet meglátása szerint a közép-európai országokban, az új EU-tagállamokban nincs nagy muszlim közösség, Magyarországon 25-30 ezres közösségről van szó és a térség más országaiban is csak néhány ezres közösségek vannak. Velük kapcsolatban nem jelentkeznek olyan problémák, mint a Nyugaton, ahol főleg társadalmi, szociális gondokról van szó - magyarázta.
Rostoványi Zsolt közölte, nem kellene idegennek feltételezni az iszlámot, mert Európában évszázadokon át nem volt az.
Tarjányi Péter megjegyezte: jelenleg nincs arra esély, hogy Franciaországban egy iszlám szervezet politikai, kormányalakító erőként jelenjen meg.
MTI
Hozzászólások