Jogorvoslati lehetőséget adott az adatigénylőknek az Országgyűlés
Az Országgyűlés szerdán az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után.
A képviselők 114 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányzati javaslatot.
A parlament tavaly márciusban 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, valamint az ezekkel összefüggő döntések alapjául szolgáló adatokat.
Az előterjesztést jegyző Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a most elfogadott módosítás nem jelent tartalmi változtatást, csupán egyértelművé teszi, hogy a fenti kérdésekben a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért.
Völner Pál államtitkár a parlamenti általános vitában arra emlékeztetett, hogy a hatályos titkosítást több oldalról is támadták, többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak, az Európai Bizottság pedig azt kifogásolta, hogy a törvény uniós irányelveket sért.
Elmondta, a módosítás egyértelműsíti, hogy a titkosítást együtt kell értelmezni az infotörvény közérdekűadat-igénylésre vonatkozó fejezetével és az egyéb ágazati törvényekkel, így az Európai Bizottság szerint a jogszabály már megfelel az ide vonatkozó irányelveknek. A változtatás ugyanis biztosítja, hogy az adatmegismerés korlátozására kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerülhet sor - fejtette ki Völner Pál, aki aláhúzta azt is, biztosítva lett a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőség, amely kiterjed a korlátozás tartalmi vizsgálatára is.
Völner Pál szavai szerint a módosítás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az adatigénylés esetén az állam előbb megvizsgálja, hogy a kért információkra vonatkozik-e a titkosítás, és csak akkor tagadja meg mérlegelés nélkül az adatok kiadását, ha azok - nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdon védelme miatt - odasorolhatók.
Az adatkiadás megtagadása után az adatigénylő az infotörvény szerinti bírósági jogorvoslattal élhet - mutatott rá az államtitkár, aki megjegyezte, a bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a megtagadás jogalapja, a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot érintő érdekek valóban fennálltak-e.
A kormány korábban többször jelezte, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később a parlament is jóváhagyott.
A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.
A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.
MTI
A képviselők 114 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányzati javaslatot.
A parlament tavaly márciusban 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, valamint az ezekkel összefüggő döntések alapjául szolgáló adatokat.
Az előterjesztést jegyző Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a most elfogadott módosítás nem jelent tartalmi változtatást, csupán egyértelművé teszi, hogy a fenti kérdésekben a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért.
Völner Pál államtitkár a parlamenti általános vitában arra emlékeztetett, hogy a hatályos titkosítást több oldalról is támadták, többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak, az Európai Bizottság pedig azt kifogásolta, hogy a törvény uniós irányelveket sért.
Elmondta, a módosítás egyértelműsíti, hogy a titkosítást együtt kell értelmezni az infotörvény közérdekűadat-igénylésre vonatkozó fejezetével és az egyéb ágazati törvényekkel, így az Európai Bizottság szerint a jogszabály már megfelel az ide vonatkozó irányelveknek. A változtatás ugyanis biztosítja, hogy az adatmegismerés korlátozására kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerülhet sor - fejtette ki Völner Pál, aki aláhúzta azt is, biztosítva lett a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőség, amely kiterjed a korlátozás tartalmi vizsgálatára is.
Völner Pál szavai szerint a módosítás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az adatigénylés esetén az állam előbb megvizsgálja, hogy a kért információkra vonatkozik-e a titkosítás, és csak akkor tagadja meg mérlegelés nélkül az adatok kiadását, ha azok - nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdon védelme miatt - odasorolhatók.
Az adatkiadás megtagadása után az adatigénylő az infotörvény szerinti bírósági jogorvoslattal élhet - mutatott rá az államtitkár, aki megjegyezte, a bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a megtagadás jogalapja, a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot érintő érdekek valóban fennálltak-e.
A kormány korábban többször jelezte, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később a parlament is jóváhagyott.
A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.
A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.
MTI
Hozzászólások