Jogvédő szervezetek bírálják a Kúria döntését
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital szerint népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon, ezért a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kezdeményezést.
A négy szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közös közleményében úgy vélekedett: a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Kúria kedden döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.
A kormány által kezdeményezett, és a Kúria által jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
A jogvédő szervezetek és a Political Capital közleménye szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, a parlament miről alkosson törvényt, milyen tartalommal. A népszavazás tehát ideális esetben "a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál".
A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét - folytatták -, emiatt a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívül nehezen tudnak sikerre vinni egy referendumot. Az elmúlt bő egy évben "sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak" - tették hozzá.
Azt írták: a kormány kérdésének ezzel szemben még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. Véleményük szerint a Kúria "jogszabálysértő döntése" a kormány érdekeit szolgálja.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital álláspontja szerint a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós döntéseket.
A menekültügyi kvótaszabályozásról az Európai Unióban (EU) képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, azt az Országgyűlés nem befolyásolja - írták, hozzátéve: az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amelyeket egyszer már elfogadott Magyarország az EU-csatlakozással.
Másrészt, a kérdés nem egyértelmű - emelték ki. A választópolgároknak továbbra sem világos, mi a népszavazás tárgya, valamint az Országgyűlés sem kap útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az emberek döntéséből, ezért biankó felhatalmazásként értékelheti a referendum eredményét.
A közlemény szerint a tervezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.
MTI
A négy szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közös közleményében úgy vélekedett: a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Kúria kedden döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.
A kormány által kezdeményezett, és a Kúria által jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
A jogvédő szervezetek és a Political Capital közleménye szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, a parlament miről alkosson törvényt, milyen tartalommal. A népszavazás tehát ideális esetben "a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál".
A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét - folytatták -, emiatt a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívül nehezen tudnak sikerre vinni egy referendumot. Az elmúlt bő egy évben "sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak" - tették hozzá.
Azt írták: a kormány kérdésének ezzel szemben még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. Véleményük szerint a Kúria "jogszabálysértő döntése" a kormány érdekeit szolgálja.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital álláspontja szerint a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós döntéseket.
A menekültügyi kvótaszabályozásról az Európai Unióban (EU) képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, azt az Országgyűlés nem befolyásolja - írták, hozzátéve: az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amelyeket egyszer már elfogadott Magyarország az EU-csatlakozással.
Másrészt, a kérdés nem egyértelmű - emelték ki. A választópolgároknak továbbra sem világos, mi a népszavazás tárgya, valamint az Országgyűlés sem kap útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az emberek döntéséből, ezért biankó felhatalmazásként értékelheti a referendum eredményét.
A közlemény szerint a tervezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.
MTI
Hozzászólások