Kövér: állam és egyház elválasztva, de együttműködve létezik egymás mellett
"Nem gondoljuk, hogy az embereket a hitüktől (...), a vallás által meghatározott, a kereszténység által meghatározott gyökereiktől el lehetne választani.
Pontosabban el lehet (...), de ennek olyan súlyos következményei vannak, illetve lesznek, amelyekre nagyon nehéz szavakat találni" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki szerint hit, kultúra, gyökerek és hagyományápolás nélkül a társadalom szétesik, a közösségnek nincs jövője.
A politikának egy téves felfogása uralkodott 1990 óta eltelt negyedszázadban, Nyugat-Európában pedig még régebben uralkodik, és ott a következményei is súlyosabbak, mint a volt szocialista táborban - mondta. Utóbbi országokban ugyanis - hangsúlyozta - "az ateista, kommunista elnyomás (...) egyfajta immunreakciót indított be", és - szándéka ellenére - konzerválta a hagyományokat, gyökereket, közösségeket. Ezek pedig most szerinte reményt adhatnak arra, hogy Közép- és Kelet-Európán keresztül a kontinens egésze visszataláljon régi önmagához. Kövér László az állam kötelességének nevezte, hogy ápolja azokat a kulturális alapokat, amelyeken létrejött a magyar nemzetet is magában foglaló civilizáció.
Az Országgyűlés elnöke péntek este nyitotta meg Budapesten a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Ezzel kapcsolatban a rádióinterjúban hangsúlyozta: a reformáció elmúlt 500 éve olyan mértékben gyarapította a magyar kultúrát, ami mellett "nem lehet csak úgy, egy vállrándítással elmenni". Megjegyezte, a XVI. században, a magyar történelem egyik legválságosabb időszakában, az ország szétesésekor a reformáció tartotta meg a nemzetet. "A modern értelemben vett nemzetnek a születési alkalma is volt az, amikor egy időben a magyar népesség körülbelül 90 százaléka áttért az új hitre" - mondta Kövér László.
MTI
Pontosabban el lehet (...), de ennek olyan súlyos következményei vannak, illetve lesznek, amelyekre nagyon nehéz szavakat találni" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki szerint hit, kultúra, gyökerek és hagyományápolás nélkül a társadalom szétesik, a közösségnek nincs jövője.
A politikának egy téves felfogása uralkodott 1990 óta eltelt negyedszázadban, Nyugat-Európában pedig még régebben uralkodik, és ott a következményei is súlyosabbak, mint a volt szocialista táborban - mondta. Utóbbi országokban ugyanis - hangsúlyozta - "az ateista, kommunista elnyomás (...) egyfajta immunreakciót indított be", és - szándéka ellenére - konzerválta a hagyományokat, gyökereket, közösségeket. Ezek pedig most szerinte reményt adhatnak arra, hogy Közép- és Kelet-Európán keresztül a kontinens egésze visszataláljon régi önmagához. Kövér László az állam kötelességének nevezte, hogy ápolja azokat a kulturális alapokat, amelyeken létrejött a magyar nemzetet is magában foglaló civilizáció.
Az Országgyűlés elnöke péntek este nyitotta meg Budapesten a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Ezzel kapcsolatban a rádióinterjúban hangsúlyozta: a reformáció elmúlt 500 éve olyan mértékben gyarapította a magyar kultúrát, ami mellett "nem lehet csak úgy, egy vállrándítással elmenni". Megjegyezte, a XVI. században, a magyar történelem egyik legválságosabb időszakában, az ország szétesésekor a reformáció tartotta meg a nemzetet. "A modern értelemben vett nemzetnek a születési alkalma is volt az, amikor egy időben a magyar népesség körülbelül 90 százaléka áttért az új hitre" - mondta Kövér László.
MTI
Hozzászólások