Krónika 1. rész
A kötelező gyermekkori oltásokról, a gazdaságról és a devizahitelesek helyzetéről is szó volt napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
Mi Hazánk: kötelező helyett választható oltások legyenek!
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt szorgalmazta, hogy a gyermekkori oltások esetén a kötelezés helyett a választhatóság irányába haladjon az ország. Indoklásként elmondta: a bárányhimlő elleni oltás 2019-es kötelezővé tétele előtt 0-1 ember halt meg ebben a betegségben, ennek ellenére a kormány kötelezővé tette azt. Rámutatott, influenzában évente 2000-5000 ember hal meg.
Közölte, Európában számos ország van, ahol egyetlen kötelező oltás sincsen, példaként említette egyebek mellett Ausztriát, Dániát, Norvégiát, Romániát, Spanyolországot. Szerinte ez a kérdés Magyarországon nem orvosi, hanem jogi kérdés, mert azokat a szülőket, akik nem kérik a bárányhimlő elleni oltást, "szó szerint terrorizálni kezdik a hatóságok".
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy számos tudós szentelte életét annak, hogy olyan gyógyszert, védőoltást találjon, amely megvédi az embereket a korábban járványokat okozó betegségektől, és a szövődményektől. Szerinte a képviselő most arra biztatott, hogy ezeket a gyógymódokat ne vegyék igénybe az emberek, ez pedig rendkívüli felelőtlenség.
Az államtitkár úgy értékelt: a képviselő felszólalása abból a politikai szándékból fakad, hogy pártja továbbra is az öt százalék felett maradjon, és bekerüljön a parlamentbe. Hozzátette, itt, a parlamentben felelősséggel tartoznak az emberekért, ha vannak olyan tudományos eredmények, amelyekkel egy betegség megelőzhető, akkor a képviselőknek az a dolguk, hogy népszerűsítsék azokat.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az oltások visszaesése miatt Horvátországban és Ausztriában olyan járványok ütötték fel a fejüket, amelyeket korábban nem tudtak elképzelni.
Párbeszéd: nincs olyan állapotban a gazdaság, hogy repülőrajtot vegyen
Mellár Tamás (Párbeszéd) erősen központosított, diktatórikus rendszerként jellemezte Magyarországot. Szerinte ezen rendszerek hatalmas előnye a demokratikus rendszereknél gyorsabb döntéshozatal, de az ilyen "hamari döntések" kockázatosak, mert a döntéshozó nem mindentudó és nem mindenható. Az elmúlt 16 évben Orbán Viktort senki nem figyelmeztette erre a hiányosságra - tette hozzá.
A képviselő szerint hibás beruházási döntéseket a miniszterelnöknek meghozni, és hibás az újraiparosítás, illetve az, hogy az akkumulátorgyártásra fordították a források nagy részét, miközben az elmúlt két évben az ipari termelés és az akkugyártás is csökkent. Egyáltalán nincs olyan állapotban a magyar gazdaság, hogy repülőrajtot vegyen - értékelt, megjegyezve, a szocializmust nem kellene újra visszahozni.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a képviselő mostani "harcostársai" kiárusították az országot, külföldi kézbe juttatták a teljes bankrendszert, médiát, élelmiszer-kiskereskedelmet. Az országnak a 21. században is szüksége van cementre, textil- és élelmiszeriparra - indokolta a kormányzati döntéseket.
Az államtitkár kérte az ellenzéki politikust, hogy ne becsülje le azt a sok ezer gazdasági szakembert, aki most is azon dolgozik, hogy a külső nehézségek ellenére stabil maradjon a gazdaság. Hozzátette, a reálbérek folyamatosan növekednek, az ország finanszírozási helyzete stabil, a foglalkoztatás rekordszinten, a hitelminősítők megerősítették az ország pozícióját.
Jobbik: segítséget az egykori devizahiteleseknek!
A jelzáloghitelesek problémáiról szólt napirend előtt Z. Kárpát Dániel (Jobbik), azt sürgetve: ha valakitől végrehajtással elvették az otthonát, attól ne lehessen további fizetést követelni. Úgy érvelt: ezzel végleg elveszik az élet újrakezdésének esélyét azoktól, akik esetleg évtizedeken keresztül törlesztettek egy irreálisan drága hitelt, most pedig albérletbe kényszerültek.
Hangsúlyozta: sem a jogrendszert, sem a nemzetgazdaságot nem döntené be egy ilyen lépés. Szerinte legalább átmenetileg be kellene vezetni ezt az intézkedést, amíg nem születik átfogó rendezés az egykor devizahitelt felvevők problémáira.
Azt is szorgalmazta, hogy a bíróságok a jelenleginél gyorsabban bírálják el a végrehajtási kifogásokat, ennek megtörténtéig pedig halasszák el ezeket az intézkedéseket.
Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: a bírósági eljárás része a végrehajtás, ami azért történik, mert nem teljesít a hitelfelvevő. Hozzátette: akkor is a bíróság dönt, ha az adós kétségbe vonja tartozását, ezért sem helyes, hogy politikai pártként bele akarnak avatkozni végrehajtási eljárásokba.
Megjegyezte: a Jobbik az elsétálás jogának bevezetését javasolja, ami - eltérő formában - már létezik Magyarországon, hiszen a magáncsődeljárás során a rendszeres törlesztés fejében az adósság egy részét elengedik.
Az államtitkár megemlítette: a kamatstop támogatásával lehet tenni a hiteldíjak elszállása ellen. Hangsúlyozta, a kormány folyamatosan segített az egykori devizahiteleseknek.
(Forrás: MTI)
Mi Hazánk: kötelező helyett választható oltások legyenek!Toroczkai László (Mi Hazánk) azt szorgalmazta, hogy a gyermekkori oltások esetén a kötelezés helyett a választhatóság irányába haladjon az ország. Indoklásként elmondta: a bárányhimlő elleni oltás 2019-es kötelezővé tétele előtt 0-1 ember halt meg ebben a betegségben, ennek ellenére a kormány kötelezővé tette azt. Rámutatott, influenzában évente 2000-5000 ember hal meg.
Közölte, Európában számos ország van, ahol egyetlen kötelező oltás sincsen, példaként említette egyebek mellett Ausztriát, Dániát, Norvégiát, Romániát, Spanyolországot. Szerinte ez a kérdés Magyarországon nem orvosi, hanem jogi kérdés, mert azokat a szülőket, akik nem kérik a bárányhimlő elleni oltást, "szó szerint terrorizálni kezdik a hatóságok".
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy számos tudós szentelte életét annak, hogy olyan gyógyszert, védőoltást találjon, amely megvédi az embereket a korábban járványokat okozó betegségektől, és a szövődményektől. Szerinte a képviselő most arra biztatott, hogy ezeket a gyógymódokat ne vegyék igénybe az emberek, ez pedig rendkívüli felelőtlenség.
Az államtitkár úgy értékelt: a képviselő felszólalása abból a politikai szándékból fakad, hogy pártja továbbra is az öt százalék felett maradjon, és bekerüljön a parlamentbe. Hozzátette, itt, a parlamentben felelősséggel tartoznak az emberekért, ha vannak olyan tudományos eredmények, amelyekkel egy betegség megelőzhető, akkor a képviselőknek az a dolguk, hogy népszerűsítsék azokat.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az oltások visszaesése miatt Horvátországban és Ausztriában olyan járványok ütötték fel a fejüket, amelyeket korábban nem tudtak elképzelni.
Párbeszéd: nincs olyan állapotban a gazdaság, hogy repülőrajtot vegyen
Mellár Tamás (Párbeszéd) erősen központosított, diktatórikus rendszerként jellemezte Magyarországot. Szerinte ezen rendszerek hatalmas előnye a demokratikus rendszereknél gyorsabb döntéshozatal, de az ilyen "hamari döntések" kockázatosak, mert a döntéshozó nem mindentudó és nem mindenható. Az elmúlt 16 évben Orbán Viktort senki nem figyelmeztette erre a hiányosságra - tette hozzá.
A képviselő szerint hibás beruházási döntéseket a miniszterelnöknek meghozni, és hibás az újraiparosítás, illetve az, hogy az akkumulátorgyártásra fordították a források nagy részét, miközben az elmúlt két évben az ipari termelés és az akkugyártás is csökkent. Egyáltalán nincs olyan állapotban a magyar gazdaság, hogy repülőrajtot vegyen - értékelt, megjegyezve, a szocializmust nem kellene újra visszahozni.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a képviselő mostani "harcostársai" kiárusították az országot, külföldi kézbe juttatták a teljes bankrendszert, médiát, élelmiszer-kiskereskedelmet. Az országnak a 21. században is szüksége van cementre, textil- és élelmiszeriparra - indokolta a kormányzati döntéseket.
Az államtitkár kérte az ellenzéki politikust, hogy ne becsülje le azt a sok ezer gazdasági szakembert, aki most is azon dolgozik, hogy a külső nehézségek ellenére stabil maradjon a gazdaság. Hozzátette, a reálbérek folyamatosan növekednek, az ország finanszírozási helyzete stabil, a foglalkoztatás rekordszinten, a hitelminősítők megerősítették az ország pozícióját.
Jobbik: segítséget az egykori devizahiteleseknek!
A jelzáloghitelesek problémáiról szólt napirend előtt Z. Kárpát Dániel (Jobbik), azt sürgetve: ha valakitől végrehajtással elvették az otthonát, attól ne lehessen további fizetést követelni. Úgy érvelt: ezzel végleg elveszik az élet újrakezdésének esélyét azoktól, akik esetleg évtizedeken keresztül törlesztettek egy irreálisan drága hitelt, most pedig albérletbe kényszerültek.
Hangsúlyozta: sem a jogrendszert, sem a nemzetgazdaságot nem döntené be egy ilyen lépés. Szerinte legalább átmenetileg be kellene vezetni ezt az intézkedést, amíg nem születik átfogó rendezés az egykor devizahitelt felvevők problémáira.
Azt is szorgalmazta, hogy a bíróságok a jelenleginél gyorsabban bírálják el a végrehajtási kifogásokat, ennek megtörténtéig pedig halasszák el ezeket az intézkedéseket.
Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: a bírósági eljárás része a végrehajtás, ami azért történik, mert nem teljesít a hitelfelvevő. Hozzátette: akkor is a bíróság dönt, ha az adós kétségbe vonja tartozását, ezért sem helyes, hogy politikai pártként bele akarnak avatkozni végrehajtási eljárásokba.
Megjegyezte: a Jobbik az elsétálás jogának bevezetését javasolja, ami - eltérő formában - már létezik Magyarországon, hiszen a magáncsődeljárás során a rendszeres törlesztés fejében az adósság egy részét elengedik.
Az államtitkár megemlítette: a kamatstop támogatásával lehet tenni a hiteldíjak elszállása ellen. Hangsúlyozta, a kormány folyamatosan segített az egykori devizahiteleseknek.
(Forrás: MTI)


Hozzászólások