Krónika 1. rész
A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával kezdte szerdai ülését az Országgyűlés.
Közszolgálati tárgyú törvények
Előterjesztő
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot ismertetve emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavaly meghatározta a polgármesteri illetmények törvényi mértékét, az illetmény meghatározása így mostanra lényegében matematikai műveletté vált, a képviselő-testületnek nincs mérlegelési joga. Az egyszerűsítés céljából a törvényjavaslat a jegyző hatáskörébe telepíti a polgármesteri illetmény és tiszteletdíj megállapítását - jelezte.
Kitért arra, hogy az előterjesztés értelmében a polgármestert számításba kell venni a határozatképesség és a minősített többség számításánál önkormányzati képviselőként abban az esetben is, ha egyben egyéni választókerületben önkormányzati képviselőnek is megválasztották.
Ezen felül a javaslat a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyból származó igényeinek elbírálását - a kormánytisztviselőkkel azonos módon - a közszolgálati döntőbizottsághoz rendeli. Az ezen munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos jogvitát közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitának kell tekinteni, és azt közigazgatási perben kell elbírálni - jegyezte meg.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a javaslat átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi a közszolgálatot
Vitányi István (Fidesz) kiemelte, a törvényjavaslat olyan átfogó, rendszerszintű és előremutató indítvány, amely a magyar közszolgálat működésének hatékonyságát, átláthatóságát és egységét hivatott tovább erősíteni. Egyik legfontosabb eleme, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) hatékonyabban láthassa el a kormányzati képzési és oktatási feladatokhoz kapcsolódó, központosított közbeszerzési tevékenységet.
A javaslat emellett a rendvédelmi szervek hivatásos állományára vonatkozó szabályok korszerűsítését is tartalmazza, lehetővé téve, hogy az NKE és a rendvédelmi szervek között szorosabb szakmai együttműködés valósuljon meg a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén - fűzte hozzá.
Értékelése szerint a polgármester és a képviselő-testület viszonyát érintő pontosítások egyértelművé teszik a határozatképesség és a döntéshozatal szabályait, az illetmények és tiszteletdíjak megállapításának egyszerűsítése pedig a helyi közigazgatás mindennapi működését könnyíti meg.
A módosítás következő fontos elemeként szólt a közszolgálati döntőbizottság hatáskörének bővítéséről, melynek révén a kormányzati igazgatásban dolgozó munkavállalók jogvitáinak rendezése gyorsabbá, átláthatóbbá és költségkímélőbbé válik, hozzátéve: a Fidesz támogatja a törvényjavaslatot.
DK: a javaslat tovább növeli a kormányzati befolyást
Gy. Németh Erzsébet (DK) elmondta: pártja nem tudja támogatni a javaslatot, mert az látszólag az egyszerűsítést szolgálja, valójában azonban tovább növelheti a kormányzati befolyást a közszolgálat és a felsőoktatás felett.
Kiemelte: a módosítások a kormányzati munkavállalók jogvédelmi helyzetének gyengítését eredményezhetik. Az pedig, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közbeszerzési tevékenységének hatékonyságát kormányzati célokhoz igazítják, felvetheti a függetlenség csorbulásának kockázatát - nehezményezte.
Szólt arról is, hogy a javaslat az alpolgármesterek esetében nem rendezi az illetmények megállapítását. Ráadásul konfliktusokhoz vezethet, hogy a jegyző állapítja meg saját munkáltatója, a polgármester fizetését - jelezte.
A fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása azt jelenti, hogy új, központosított szervek jönnek létre, miközben megszűnhetnek vagy háttérbe szorulhatnak független döntéshozó egységek. Ez a forráselosztás politikai szempontú befolyásolását könnyítheti meg majd a mindenkori kormányzat számára - értékelt. Aggályosnak nevezte azt is, hogy a munkaviszonyból származó jogviták kikerülnek a független, általános hatáskörű munkaügyi bíróságok rendszeréből, és átkerülnek a közigazgatási bíráskodás körébe, amely közvetlenebb, kormányzati befolyás alatt álló struktúra.
KDNP: újabb lépést teszünk a hatékony, versenyképes közszféra irányába
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a kormány már számos intézkedést hozott a bürokrácia csökkentése és az ügyintézés egyszerűbbé tétele érdekében.
Szerinte a most benyújtott javaslat újabb lépés a hatékony, versenyképes közszféra irányába.
A képviselő fontosnak nevezte a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését, és felidézte, hogy tavaly emelték a polgármesterek bérét, idén pedig az önkormányzati és kormányhivatali dolgozók bére is nőtt.
A módosítások közül kiemelte a közszolgálati döntőbizottság hatáskörének bővülését, amivel szerinte gyorsabb és költségmentes lesz a kormányzati igazgatási szerveknél dolgozó munkavállalói jogviták rendezése.
(Forrás: MTI)
Közszolgálati tárgyú törvényekElőterjesztő
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot ismertetve emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavaly meghatározta a polgármesteri illetmények törvényi mértékét, az illetmény meghatározása így mostanra lényegében matematikai műveletté vált, a képviselő-testületnek nincs mérlegelési joga. Az egyszerűsítés céljából a törvényjavaslat a jegyző hatáskörébe telepíti a polgármesteri illetmény és tiszteletdíj megállapítását - jelezte.
Kitért arra, hogy az előterjesztés értelmében a polgármestert számításba kell venni a határozatképesség és a minősített többség számításánál önkormányzati képviselőként abban az esetben is, ha egyben egyéni választókerületben önkormányzati képviselőnek is megválasztották.
Ezen felül a javaslat a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyból származó igényeinek elbírálását - a kormánytisztviselőkkel azonos módon - a közszolgálati döntőbizottsághoz rendeli.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a javaslat átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi a közszolgálatot
Vitányi István (Fidesz) kiemelte, a törvényjavaslat olyan átfogó, rendszerszintű és előremutató indítvány, amely a magyar közszolgálat működésének hatékonyságát, átláthatóságát és egységét hivatott tovább erősíteni. Egyik legfontosabb eleme, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) hatékonyabban láthassa el a kormányzati képzési és oktatási feladatokhoz kapcsolódó, központosított közbeszerzési tevékenységet.
A javaslat emellett a rendvédelmi szervek hivatásos állományára vonatkozó szabályok korszerűsítését is tartalmazza, lehetővé téve, hogy az NKE és a rendvédelmi szervek között szorosabb szakmai együttműködés valósuljon meg a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén - fűzte hozzá.
Értékelése szerint a polgármester és a képviselő-testület viszonyát érintő pontosítások egyértelművé teszik a határozatképesség és a döntéshozatal szabályait, az illetmények és tiszteletdíjak megállapításának egyszerűsítése pedig a helyi közigazgatás mindennapi működését könnyíti meg.
A módosítás következő fontos elemeként szólt a közszolgálati döntőbizottság hatáskörének bővítéséről, melynek révén a kormányzati igazgatásban dolgozó munkavállalók jogvitáinak rendezése gyorsabbá, átláthatóbbá és költségkímélőbbé válik, hozzátéve: a Fidesz támogatja a törvényjavaslatot.
DK: a javaslat tovább növeli a kormányzati befolyást
Gy. Németh Erzsébet (DK) elmondta: pártja nem tudja támogatni a javaslatot, mert az látszólag az egyszerűsítést szolgálja, valójában azonban tovább növelheti a kormányzati befolyást a közszolgálat és a felsőoktatás felett.
Kiemelte: a módosítások a kormányzati munkavállalók jogvédelmi helyzetének gyengítését eredményezhetik. Az pedig, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közbeszerzési tevékenységének hatékonyságát kormányzati célokhoz igazítják, felvetheti a függetlenség csorbulásának kockázatát - nehezményezte.
Szólt arról is, hogy a javaslat az alpolgármesterek esetében nem rendezi az illetmények megállapítását. Ráadásul konfliktusokhoz vezethet, hogy a jegyző állapítja meg saját munkáltatója, a polgármester fizetését - jelezte.
A fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása azt jelenti, hogy új, központosított szervek jönnek létre, miközben megszűnhetnek vagy háttérbe szorulhatnak független döntéshozó egységek. Ez a forráselosztás politikai szempontú befolyásolását könnyítheti meg majd a mindenkori kormányzat számára - értékelt. Aggályosnak nevezte azt is, hogy a munkaviszonyból származó jogviták kikerülnek a független, általános hatáskörű munkaügyi bíróságok rendszeréből, és átkerülnek a közigazgatási bíráskodás körébe, amely közvetlenebb, kormányzati befolyás alatt álló struktúra.
KDNP: újabb lépést teszünk a hatékony, versenyképes közszféra irányába
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a kormány már számos intézkedést hozott a bürokrácia csökkentése és az ügyintézés egyszerűbbé tétele érdekében.
Szerinte a most benyújtott javaslat újabb lépés a hatékony, versenyképes közszféra irányába.
A képviselő fontosnak nevezte a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését, és felidézte, hogy tavaly emelték a polgármesterek bérét, idén pedig az önkormányzati és kormányhivatali dolgozók bére is nőtt.
A módosítások közül kiemelte a közszolgálati döntőbizottság hatáskörének bővülését, amivel szerinte gyorsabb és költségmentes lesz a kormányzati igazgatási szerveknél dolgozó munkavállalói jogviták rendezése.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások