Krónika 2. rész
A Havanna lakótelepi Kondor Béla Általános Iskoláról, a fiatalok iskolázottságáról, az élelmiszerárakról és a USAID-ügyről is szó volt napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
MSZP: ne zárják be a Havanna lakótelepi Kondor Béla Általános Iskolát
Kunhalmi Ágnes (MSZP) a Budapest XVIII. kerületében, a Havanna lakótelepen lévő Kondor Béla Általános Iskola bezárása ellen emelt szót, szerinte ugyanis a tankerület erre készül. Hangsúlyozta: az iskola több mint 40 éve meghatározó szerepet tölt be a Havanna lakótelepen, "nem versenyistálló", hanem speciális igényű gyerekeket integráló intézmény. Arra is kitért: az iskola épületét teljes mértékben kihasználják, hiszen egy zeneiskola és más iskolák is használják a tantermeket.
Kijelentette: a kerületi önkormányzat feltétel nélkül kiáll a gyerekek, a szülők és a tanárok mellett. A helyi fideszes képviselőket is arra kérte, hogy szavazzanak nemmel az iskola bezárására. Szerinte 2010 óta GDP-arányosan folyamatosan csökkennek az oktatásra szánt források, ezért megszorításként értékelte az iskola bezárását és arra szólította fel a kormányoldalt, hogy "spóroljanak Mészáros Lőrincen", ne pedig a Havanna lakótelepen élő gyerekeken.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált: míg 2010 előtt 1010 milliárd, most 3021 milliárd forint jut oktatásra, azaz megháromszorozták a területre jutó forrásokat. Szerinte a tankerületek feladata, hogy évről-évre áttekintsék az iskoláik helyzetét és jelezzék, ha átszervezési javaslatuk van. Elmondta: a Kondor Béla Általános Iskola épületében 952 tanulónak van hely, jelenleg azonban 219 tanuló jár az intézménybe, ezért indított egyeztetést a tankerület.
Hangsúlyozta: még semmi nem dőlt el, hosszú konzultációs időszak után május utolsó munkanapján születik majd döntés, és senkinek nem kell attól tartania, hogy érveit nem veszik figyelembe.
DK: lesújtó tanulmány jelent meg a magyar oktatásról
Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt: pár hete lesújtó tanulmány jelent meg a magyar oktatási rendszerről, a magyar fiatalok iskolai végzettségéről, valamint a korai iskolaelhagyókról a Tárki által kiadott 2024-es társadalmi riportban.
Azt mondta: 2014 és 2023 között Magyarországon a fiatalok iskolázottsága drasztikusan romlott, ahogy a korai iskolaelhagyók, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya is.
Az ellenzéki politikus ámokfutásnak nevezte, amit a kormány az oktatás területén az elmúlt években tett.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára konkrét adatokat ismertetve elmondta: míg a korai iskolaelhagyók aránya a legfejlettebb országokban 14 százalék, Magyarországon csak 13 százalék. Az iskolába nem járó és nem is dolgozó fiatalok aránya az OECD-országokban 13,8, Magyarországon 12,8 százalék, az oktatási rendszerben részt vevő ötévesek aránya Magyarországon 96 százalék, itt az OECD-átlag 85 százalék - tette hozzá.
Az ellenzéki politikus által hivatkozott kiadvány is tartalmazza, hogy Magyarországon az oktatásra fordított kiadások 3,7 százalékról 4,1 százalékra emelkedtek - tette hozzá az államtitkár.
KDNP: fel kell lépni az indokolatlan és túlzó áremelésekkel szemben
Aradszki András (KDNP) hangsúlyozta: a kormány, valamint a Fidesz és a KDNP azon dolgozik, hogy megvédjék a magyar családokat a többletkiadásoktól. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az indokolatlan áremeléseket és csökkentsék az alapvető élelmiszerek árát - tette hozzá.
Ismertette: március 17-től május végéig harminc alapvető élelmiszerre vezettek be profitplafont, amely kizárólag az évi egymilliárd forint feletti nettó árbevételű kereskedőket érinti.
A versenyhivatal árfigyelője szerint már a szabályozás első napján jelentősen csökkent az érintett termékek ára - jelezte.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: az elmúlt hónapokban a kereskedelmi láncok folyamatosan növelték a beszerzési árra rakódó árrést.
A tejen 68, a tejfölön 129, a tojáson 38, a túrón 69, a joghurtokon 70-80, a vajon 87 százalékos árrés volt, ez okozta a magas árakat.
A kormány a profitplafonnal azt szeretné elérni, hogy érezhetően és tartósan csökkenjen az alapvető élelmiszerek ára, a nyugdíjasok és a családok olcsóbban jussanak hozzá az élelmiszerekhez - mondta.
Fidesz: meg kell védenünk a demokráciát és a szuverenitást
Közös magyar érdek, hogy megvédjük a magyar demokráciát és a szuverenitásunkat a külföldi beavatkozástól - jelentette ki napirend előtti felszólalásában Halász János (Fidesz), hangsúlyozva, hogy frakciója ehhez minden támogatást megad a kormánynak.
Arról beszélt: a nyugati világ legnagyobb korrupciós botránya robbant ki az Egyesült Államokban, ahol leleplezték a baloldali, progresszív, globalista elit több évtizedes kártételeit, amelyeket a USAID nevű szervezet köré építettek.
Hangsúlyozta: Magyarországon így összesen 842,7 millió dollárt, azaz több mint 300 milliárd forintot osztottak szét politikai támogatásként, társadalmi támogatás nélküli álcivileknek.
Válaszában Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára köszönetet mondott a Trump-kormányzatnak, hogy felszámolta a rendszert, amely "polipként hálózta be a magyar közéletet és próbálta befolyásolni a magyar politikát".
Közös felelősségünk, hogy hozzuk vissza Európába is a józanság hangját, ahogy ez Amerikában is megtörtént - jelentette ki, az USAID programjait pedig az amerikai Demokrata Párt nyomásgyakorlásának korrupt eszközeiként említette.
A legutóbbi magyarországi parlamenti választáson is milliárdokat juttattak a magyar baloldalnak és a miniszterelnök-jelöltjüknek, hogy leváltsák a nemzeti kormányt - jegyezte meg, kijelentve, "nem engedjük, hogy a baloldal játékszerként használja hazánkat".
(Forrás: MTI)
MSZP: ne zárják be a Havanna lakótelepi Kondor Béla Általános IskolátKunhalmi Ágnes (MSZP) a Budapest XVIII. kerületében, a Havanna lakótelepen lévő Kondor Béla Általános Iskola bezárása ellen emelt szót, szerinte ugyanis a tankerület erre készül. Hangsúlyozta: az iskola több mint 40 éve meghatározó szerepet tölt be a Havanna lakótelepen, "nem versenyistálló", hanem speciális igényű gyerekeket integráló intézmény. Arra is kitért: az iskola épületét teljes mértékben kihasználják, hiszen egy zeneiskola és más iskolák is használják a tantermeket.
Kijelentette: a kerületi önkormányzat feltétel nélkül kiáll a gyerekek, a szülők és a tanárok mellett. A helyi fideszes képviselőket is arra kérte, hogy szavazzanak nemmel az iskola bezárására. Szerinte 2010 óta GDP-arányosan folyamatosan csökkennek az oktatásra szánt források, ezért megszorításként értékelte az iskola bezárását és arra szólította fel a kormányoldalt, hogy "spóroljanak Mészáros Lőrincen", ne pedig a Havanna lakótelepen élő gyerekeken.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált: míg 2010 előtt 1010 milliárd, most 3021 milliárd forint jut oktatásra, azaz megháromszorozták a területre jutó forrásokat. Szerinte a tankerületek feladata, hogy évről-évre áttekintsék az iskoláik helyzetét és jelezzék, ha átszervezési javaslatuk van.
Hangsúlyozta: még semmi nem dőlt el, hosszú konzultációs időszak után május utolsó munkanapján születik majd döntés, és senkinek nem kell attól tartania, hogy érveit nem veszik figyelembe.
DK: lesújtó tanulmány jelent meg a magyar oktatásról
Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt: pár hete lesújtó tanulmány jelent meg a magyar oktatási rendszerről, a magyar fiatalok iskolai végzettségéről, valamint a korai iskolaelhagyókról a Tárki által kiadott 2024-es társadalmi riportban.
Azt mondta: 2014 és 2023 között Magyarországon a fiatalok iskolázottsága drasztikusan romlott, ahogy a korai iskolaelhagyók, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya is.
Az ellenzéki politikus ámokfutásnak nevezte, amit a kormány az oktatás területén az elmúlt években tett.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára konkrét adatokat ismertetve elmondta: míg a korai iskolaelhagyók aránya a legfejlettebb országokban 14 százalék, Magyarországon csak 13 százalék. Az iskolába nem járó és nem is dolgozó fiatalok aránya az OECD-országokban 13,8, Magyarországon 12,8 százalék, az oktatási rendszerben részt vevő ötévesek aránya Magyarországon 96 százalék, itt az OECD-átlag 85 százalék - tette hozzá.
Az ellenzéki politikus által hivatkozott kiadvány is tartalmazza, hogy Magyarországon az oktatásra fordított kiadások 3,7 százalékról 4,1 százalékra emelkedtek - tette hozzá az államtitkár.
KDNP: fel kell lépni az indokolatlan és túlzó áremelésekkel szemben
Aradszki András (KDNP) hangsúlyozta: a kormány, valamint a Fidesz és a KDNP azon dolgozik, hogy megvédjék a magyar családokat a többletkiadásoktól. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az indokolatlan áremeléseket és csökkentsék az alapvető élelmiszerek árát - tette hozzá.
Ismertette: március 17-től május végéig harminc alapvető élelmiszerre vezettek be profitplafont, amely kizárólag az évi egymilliárd forint feletti nettó árbevételű kereskedőket érinti.
A versenyhivatal árfigyelője szerint már a szabályozás első napján jelentősen csökkent az érintett termékek ára - jelezte.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: az elmúlt hónapokban a kereskedelmi láncok folyamatosan növelték a beszerzési árra rakódó árrést.
A tejen 68, a tejfölön 129, a tojáson 38, a túrón 69, a joghurtokon 70-80, a vajon 87 százalékos árrés volt, ez okozta a magas árakat.
A kormány a profitplafonnal azt szeretné elérni, hogy érezhetően és tartósan csökkenjen az alapvető élelmiszerek ára, a nyugdíjasok és a családok olcsóbban jussanak hozzá az élelmiszerekhez - mondta.
Fidesz: meg kell védenünk a demokráciát és a szuverenitást
Közös magyar érdek, hogy megvédjük a magyar demokráciát és a szuverenitásunkat a külföldi beavatkozástól - jelentette ki napirend előtti felszólalásában Halász János (Fidesz), hangsúlyozva, hogy frakciója ehhez minden támogatást megad a kormánynak.
Arról beszélt: a nyugati világ legnagyobb korrupciós botránya robbant ki az Egyesült Államokban, ahol leleplezték a baloldali, progresszív, globalista elit több évtizedes kártételeit, amelyeket a USAID nevű szervezet köré építettek.
Hangsúlyozta: Magyarországon így összesen 842,7 millió dollárt, azaz több mint 300 milliárd forintot osztottak szét politikai támogatásként, társadalmi támogatás nélküli álcivileknek.
Válaszában Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára köszönetet mondott a Trump-kormányzatnak, hogy felszámolta a rendszert, amely "polipként hálózta be a magyar közéletet és próbálta befolyásolni a magyar politikát".
Közös felelősségünk, hogy hozzuk vissza Európába is a józanság hangját, ahogy ez Amerikában is megtörtént - jelentette ki, az USAID programjait pedig az amerikai Demokrata Párt nyomásgyakorlásának korrupt eszközeiként említette.
A legutóbbi magyarországi parlamenti választáson is milliárdokat juttattak a magyar baloldalnak és a miniszterelnök-jelöltjüknek, hogy leváltsák a nemzeti kormányt - jegyezte meg, kijelentve, "nem engedjük, hogy a baloldal játékszerként használja hazánkat".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások