Krónika 2. rész
A niceai zsinat 1700 éves évfordulójáról és Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról is szó volt napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
KDNP: 1700 éve kezdődött a niceai zsinat
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes a niceai zsinat 1700 éves évfordulójáról emlékezett meg. Kiemelte, hogy 1700 éve definiálta az egyház azt a hitvallást, ami nem kizárólag keresztény hitünk, hanem egész civilizációnk fundamentuma is. Úgy fogalmazott, döntő fontosságú annak tudatosítása, hogy a nyugati gondolkodásunk és egzisztenciális létformánk alapja ennek az egyetemes zsinatnak köszönhető. Jelentőségét mutatja az is, hogy szándéka szerint XIV. Leó pápa első külföldi útja Niceába vezet majd.
Felidézte a 325-ben, a Nagy Konstantin által összehívott niceai zsinat történeti előzményeit és rámutatott: az összegyűlt püspökök a keresztényüldözés világából érkeztek, sokan magukon viselték ennek testi jegyeit. Semjén Zsolt kiemelte: a dogmatikai viták miatt szükségessé vált egy olyan egységes hitvallási szöveg, amely az apostoli igehirdetés megvallása és helyes értelmezése mellett tisztázni tudta a vitatott kérdéseket.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: 1700 éve ezen a napon a kereszténység történetének legfontosabb egyetemes zsinata kezdődött el, amit Nagy Konstantin hívott össze. Ő maga nem volt keresztény, csak élete végén keresztelkedett meg, de felismerte a kereszténység értékeit, a társadalomra, birodalomra gyakorolt hatását.
Kiemelte: ez a korszak lezárta az ókor nagy keresztényüldözéseit, és Konstantin fontosnak tartotta az eltérő irányzatok konfliktusainak lezárását is.
Szólt arról is, hogy a zsinaton 300 püspök, összesen 1800 egyházi vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. A zsinat jelentősége máig hat, a katolikusok, ortodoxok és a protestánsok együttesen vallják a niceai zsinat döntéseit, közös alap az ökumenében is - emelte ki.
Fidesz: Ukrajnát nem lehet a magyarok megkérdezése nélkül felvenni az Európai Unióba
Ferencz Orsolya (Fidesz) arról beszélt, hogy sorsfordító történelmi pillanatokat élünk itt, Európában. Kiemelte: a velünk szomszédos országban a II. világháború óta nem látott fegyveres konfliktus zajlik, ami borzalmas teher. Magyarország a legmesszebb menőkig elmegy a humanitárius segítségnyújtásban - hangsúlyozta.
Rámutatott: most egy újabb feladat és kérdés van előttünk, az unió jelenlegi vezetői "mindenáron, kerül amibe kerül", gyorsított eljárással, szembemenve a szokásjoggal, az alapszabállyal, három éven belül fel akarják venni Ukrajnát a szervezetbe. Kitért arra, hogy nincsenek tisztázva a feltételek és Ukrajna azokat az alapelvárásokat sem teljesíti, ami a tagság előszobáját jelentené. Magyarország szempontjából számos kérdés merül fel - mondta és kitért az agrártámogatásokra, a kohéziós forrásokra, a GMO-mentességre, a közbiztonságot, közegészségügyet, munkahelyeket érintő kérdésekre. Mindezek mellett olyan mennyiségű fegyver van Ukrajnában kontrollálatlanul, amivel senki nem tud elszámolni - jegyezte meg.
Kiemelte, a kormány a Voks 2025 szavazáson megkérdezi az emberek véleményét, de érkeznek jelzések arról, hogy kiveszik a már kézbesített szavazólapokat az emberek postaládájából.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Ukrajna gyorsított és elsietett felvételét az elhibázott brüsszeli politika legújabb állomásaként értékelte. Magyarországnak és Közép-Európának nem érdeke az elsietett csatlakozás és a magyarok megkérdezése nélkül nem lehet Ukrajnát felvenni - rögzítette. Kiemelte, ezért indították a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást, aminek eredménye kötelező lesz a kormányra nézve.
Kijelentette: komoly politikai erők akarják megakadályozni, hogy a magyarok véleményt nyilvánítsanak, Brüsszel mellett Kijev is mozgásba lendült.
Megjegyezte: a Tisza Párt "kamu szavazásának" eredményére már Zelenszkij ukrán elnök is hivatkozik, aki nem 58 százalékos, hanem 70 százalékos támogatottságról beszél.
Szólt arról is, hogy ingyenesen hívható telefonszámot és email-címet hoztak létre, ahol a szavazólapok eltűnésével összefüggő panaszokat várják, amelyeket megvizsgálnak.
(Forrás: MTI)
KDNP: 1700 éve kezdődött a niceai zsinatSemjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes a niceai zsinat 1700 éves évfordulójáról emlékezett meg. Kiemelte, hogy 1700 éve definiálta az egyház azt a hitvallást, ami nem kizárólag keresztény hitünk, hanem egész civilizációnk fundamentuma is. Úgy fogalmazott, döntő fontosságú annak tudatosítása, hogy a nyugati gondolkodásunk és egzisztenciális létformánk alapja ennek az egyetemes zsinatnak köszönhető. Jelentőségét mutatja az is, hogy szándéka szerint XIV. Leó pápa első külföldi útja Niceába vezet majd.
Felidézte a 325-ben, a Nagy Konstantin által összehívott niceai zsinat történeti előzményeit és rámutatott: az összegyűlt püspökök a keresztényüldözés világából érkeztek, sokan magukon viselték ennek testi jegyeit. Semjén Zsolt kiemelte: a dogmatikai viták miatt szükségessé vált egy olyan egységes hitvallási szöveg, amely az apostoli igehirdetés megvallása és helyes értelmezése mellett tisztázni tudta a vitatott kérdéseket.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: 1700 éve ezen a napon a kereszténység történetének legfontosabb egyetemes zsinata kezdődött el, amit Nagy Konstantin hívott össze.
Kiemelte: ez a korszak lezárta az ókor nagy keresztényüldözéseit, és Konstantin fontosnak tartotta az eltérő irányzatok konfliktusainak lezárását is.
Szólt arról is, hogy a zsinaton 300 püspök, összesen 1800 egyházi vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. A zsinat jelentősége máig hat, a katolikusok, ortodoxok és a protestánsok együttesen vallják a niceai zsinat döntéseit, közös alap az ökumenében is - emelte ki.
Fidesz: Ukrajnát nem lehet a magyarok megkérdezése nélkül felvenni az Európai Unióba
Ferencz Orsolya (Fidesz) arról beszélt, hogy sorsfordító történelmi pillanatokat élünk itt, Európában. Kiemelte: a velünk szomszédos országban a II. világháború óta nem látott fegyveres konfliktus zajlik, ami borzalmas teher. Magyarország a legmesszebb menőkig elmegy a humanitárius segítségnyújtásban - hangsúlyozta.
Rámutatott: most egy újabb feladat és kérdés van előttünk, az unió jelenlegi vezetői "mindenáron, kerül amibe kerül", gyorsított eljárással, szembemenve a szokásjoggal, az alapszabállyal, három éven belül fel akarják venni Ukrajnát a szervezetbe. Kitért arra, hogy nincsenek tisztázva a feltételek és Ukrajna azokat az alapelvárásokat sem teljesíti, ami a tagság előszobáját jelentené. Magyarország szempontjából számos kérdés merül fel - mondta és kitért az agrártámogatásokra, a kohéziós forrásokra, a GMO-mentességre, a közbiztonságot, közegészségügyet, munkahelyeket érintő kérdésekre. Mindezek mellett olyan mennyiségű fegyver van Ukrajnában kontrollálatlanul, amivel senki nem tud elszámolni - jegyezte meg.
Kiemelte, a kormány a Voks 2025 szavazáson megkérdezi az emberek véleményét, de érkeznek jelzések arról, hogy kiveszik a már kézbesített szavazólapokat az emberek postaládájából.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Ukrajna gyorsított és elsietett felvételét az elhibázott brüsszeli politika legújabb állomásaként értékelte. Magyarországnak és Közép-Európának nem érdeke az elsietett csatlakozás és a magyarok megkérdezése nélkül nem lehet Ukrajnát felvenni - rögzítette. Kiemelte, ezért indították a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást, aminek eredménye kötelező lesz a kormányra nézve.
Kijelentette: komoly politikai erők akarják megakadályozni, hogy a magyarok véleményt nyilvánítsanak, Brüsszel mellett Kijev is mozgásba lendült.
Megjegyezte: a Tisza Párt "kamu szavazásának" eredményére már Zelenszkij ukrán elnök is hivatkozik, aki nem 58 százalékos, hanem 70 százalékos támogatottságról beszél.
Szólt arról is, hogy ingyenesen hívható telefonszámot és email-címet hoztak létre, ahol a szavazólapok eltűnésével összefüggő panaszokat várják, amelyeket megvizsgálnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások