Krónika 2.rész
A lakhatási válságról, Budapest helyzetéről és a Homokhátság vízpótlásáról is szó volt napirend előtt szerdán az Országgyűlésben.
DK a lakhatási válságról
Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy lakhatás alapjog, ami a magyar családok számára ma nem biztosított. Szerinte az nem lakhatáshoz való jog, hogy hónapról hónapra kuporgatni kell az albérlet díját, vagy egy fiatal családnak el kell adósodnia, ahogy az sem lakhatáshoz való jog, ha a családok nagy része azért nem tudja egyetemre küldeni a gyermekét, mert az albérletet nem tudják megfizetni.
A kormány nem tud érdemi megoldást kínálni, a fővárosban az átlag albérleti díj 250 ezer forint havonta, de vidéken is rendkívül magasak a díjak. A kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nőtt, hanem csökkent az elmúlt időszakban - sorolta, majd kritizálta a kormánytagokhoz köthető építkezéseket. A DK szerint évi 10 ezer önkormányzati bérlakás építését kell támogatni, ahogy támogatást kell nyújtani kollégiumok építéséhez is. Sürgette, hogy végre épüljön meg a diáknegyed, ami önmagában 12 ezer férőhelyet jelentene. Rákosrendezőn szintén akár 15 ezer megfizethető lakás lenne kialakítható - jelezte.
Fónagy János államtitkár elmondta: a kormány is fontosnak tartja a lakhatás kérdését, a gazdaságpolitikai akcióterv egyik pillére a lakhatás korszerűsítése és javítása. A kormány álláspontja - szemben a DK-val - hogy a saját tulajdonban lévő lakás jelenti a valódi otthont.
Kifejtette: az akcióterv része a budapesti lakásproblémák enyhítése, a magánszállások szabályainak szigorítása, a lakásbérleti szabályok felülvizsgálata, valamint kollégiumi férőhelyek bővítése, vidéki otthonfelújítási program indítása, illetve továbbfejlesztése. Kitért arra, hogy lehetővé tették a Széchenyi Pihenőkártyára utalt támogatások és az önkéntes nyugdíjpénzek lakásfelújításra fordítását, és fenntartják az öt százalékos áfát az új építési lakásoknál. Budapest súlyos lakhatási problémákkal néz szembe, amit a főváros nem tudott és nem tud kezelni, nem tettek semmit a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében - jegyezte meg.
KDNP: a Karácsony-Tisza-koalíció csődbe vitte Budapestet
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a Karácsony-Tisza koalíció csődbe vitte Budapestet, veszélybe sodorta a gazdálkodást, a működést és a fejlesztéseket is. Mindezt úgy, hogy Tarlós István előző főpolgármester 214 milliárd forintos tartalékkal adta át a főváros vezetését és az iparűzési adó 250 milliárd forintra - lényegében a duplájára nőtt - 2023-ban. Ekkora helyzetelőnyből alakított ki ekkora helyzethátrányt Karácsony Gergely - mutatott rá.
Értékelése szerint végtelenül tehetségtelen városvezetéssel állnak szemben. Hová tűntek a pénzek? - kérdezte, majd felszólította a városvezetést, hogy számoljanak el, mert jelenleg a főváros költségvetése jogellenes és ez egyúttal működésképtelenséget jelent.
Nem a csőd a megoldás, hanem a felelősség vállalása - rögzítette, megjegyezve, hogy nem egyéni érdekekkel kellene foglalkozni és nem Karácsony Gergely és Vitézy Dávid harcát kellene látni.
Latorcai Csaba, a területfejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt mondta: Karácsony Gergely és a baloldal koalíciója 2019-ben az ország egyik legkönnyebb állását vették át. Csupán annyi lett volna a feladat, hogy az addigi eredményeket megőrizzék vagy legalább ne rontsanak rajtuk. A főváros vezetése azonban ezt a túlzónak nem nevezhető elvárást sem volt képes megugrani - mutatott rá.
Úgy fogalmazott, hogy egy általános iskolás gyerek is jobban tud gazdálkodni, mint Karácsony Gergely és a baloldali többségű fővárosi önkormányzat. Szóvá tette, hogy Karácsony Gergely egyetlen ígéretét sem volt képes beváltani és a saját alkalmatlanságából fakadó problémákat a kormányra mutogatással vagy a budapestiek félrevezetésével próbálta leplezni.
Megjegyezte: a főváros költségvetését úgy tervezték, hogy tudták, 51 milliárd hiányzik, ez annyi, amennyiért Rákosrendezőt megvásárolták.
Kitért arra, hogy megkezdődött az egyeztetés a főváros helyzetéről. Minden magyarnak rendkívül fontos, hogy Budapest működőképes maradjon - rögzítette.
Fidesz: nem hagyjuk sivataggá válni a Homokhátságot
Bányai Gábor (Fidesz) arról beszélt, a Homokhátság a Duna-Tisza közén hosszú évek óta vízért kiált, de ma már kézzelfogható kiviteli tervek és akarat is van a térség megmentésére.
Kiemelte: mintegy 800 ezer ember életminősége, a magyar vidék egytizedének a sorsa a kérdés, és a kormány döntött számos, a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges fejlesztésről a Holt-Tiszaágak vízpótlásától a szikes tavak újraélesztéséig.
Hozzátette: a fejlesztések nem egyik napról a másikra fognak megtörténni.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett, 2022-ben és 2024-ben a mezőgazdaság aszálykárt szenvedett el, a Homokhátságnál hét köbkilométer, a Nyírségben öt köbkilométer víz hiányzik a talajból.
Azonban még ma is több víz megy ki az országból, mint ami bejön, ezért meg kell találni azokat a technológiákat, amelyekkel a vizet benn lehet tartani az országban - hangsúlyozta. Hozzátette: új szemléletre van szükség, amely tárolóközegnek is tekinti a földet.
Közölte: idén 300 kilométer csatorna és hét szivattyútelep felújításáról döntöttek, ami ötmillió köbméter víz visszatartását teszi lehetővé. Emellett 470 millió köbméter víz visszatartását segítették már, aminek köszönhetően tíz Velencei-tónyi vízmennyiség áll rendelkezésre az aszályos nyárra felkészülve.
Továbbá a kormány 4,7 milliárd forintot biztosított azonnali, megoldandó nagy ügyekre, illetve a Nyírség már rendelkezik 22 milliárd forint forrással a vizet a tájba programban, a Hajdúhátságnak 49 milliárd forint áll rendelkezésre a vízvisszatartás ügyének kezelésére, a Homokhátságnak pedig 67 milliárd forintról döntött a kormány négy projektre.
(Forrás: MTI)
DK a lakhatási válságrólArató Gergely (DK) arról beszélt, hogy lakhatás alapjog, ami a magyar családok számára ma nem biztosított. Szerinte az nem lakhatáshoz való jog, hogy hónapról hónapra kuporgatni kell az albérlet díját, vagy egy fiatal családnak el kell adósodnia, ahogy az sem lakhatáshoz való jog, ha a családok nagy része azért nem tudja egyetemre küldeni a gyermekét, mert az albérletet nem tudják megfizetni.
A kormány nem tud érdemi megoldást kínálni, a fővárosban az átlag albérleti díj 250 ezer forint havonta, de vidéken is rendkívül magasak a díjak. A kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nőtt, hanem csökkent az elmúlt időszakban - sorolta, majd kritizálta a kormánytagokhoz köthető építkezéseket. A DK szerint évi 10 ezer önkormányzati bérlakás építését kell támogatni, ahogy támogatást kell nyújtani kollégiumok építéséhez is. Sürgette, hogy végre épüljön meg a diáknegyed, ami önmagában 12 ezer férőhelyet jelentene. Rákosrendezőn szintén akár 15 ezer megfizethető lakás lenne kialakítható - jelezte.
Fónagy János államtitkár elmondta: a kormány is fontosnak tartja a lakhatás kérdését, a gazdaságpolitikai akcióterv egyik pillére a lakhatás korszerűsítése és javítása. A kormány álláspontja - szemben a DK-val - hogy a saját tulajdonban lévő lakás jelenti a valódi otthont.
Kifejtette: az akcióterv része a budapesti lakásproblémák enyhítése, a magánszállások szabályainak szigorítása, a lakásbérleti szabályok felülvizsgálata, valamint kollégiumi férőhelyek bővítése, vidéki otthonfelújítási program indítása, illetve továbbfejlesztése.
KDNP: a Karácsony-Tisza-koalíció csődbe vitte Budapestet
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a Karácsony-Tisza koalíció csődbe vitte Budapestet, veszélybe sodorta a gazdálkodást, a működést és a fejlesztéseket is. Mindezt úgy, hogy Tarlós István előző főpolgármester 214 milliárd forintos tartalékkal adta át a főváros vezetését és az iparűzési adó 250 milliárd forintra - lényegében a duplájára nőtt - 2023-ban. Ekkora helyzetelőnyből alakított ki ekkora helyzethátrányt Karácsony Gergely - mutatott rá.
Értékelése szerint végtelenül tehetségtelen városvezetéssel állnak szemben. Hová tűntek a pénzek? - kérdezte, majd felszólította a városvezetést, hogy számoljanak el, mert jelenleg a főváros költségvetése jogellenes és ez egyúttal működésképtelenséget jelent.
Nem a csőd a megoldás, hanem a felelősség vállalása - rögzítette, megjegyezve, hogy nem egyéni érdekekkel kellene foglalkozni és nem Karácsony Gergely és Vitézy Dávid harcát kellene látni.
Latorcai Csaba, a területfejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt mondta: Karácsony Gergely és a baloldal koalíciója 2019-ben az ország egyik legkönnyebb állását vették át. Csupán annyi lett volna a feladat, hogy az addigi eredményeket megőrizzék vagy legalább ne rontsanak rajtuk. A főváros vezetése azonban ezt a túlzónak nem nevezhető elvárást sem volt képes megugrani - mutatott rá.
Úgy fogalmazott, hogy egy általános iskolás gyerek is jobban tud gazdálkodni, mint Karácsony Gergely és a baloldali többségű fővárosi önkormányzat. Szóvá tette, hogy Karácsony Gergely egyetlen ígéretét sem volt képes beváltani és a saját alkalmatlanságából fakadó problémákat a kormányra mutogatással vagy a budapestiek félrevezetésével próbálta leplezni.
Megjegyezte: a főváros költségvetését úgy tervezték, hogy tudták, 51 milliárd hiányzik, ez annyi, amennyiért Rákosrendezőt megvásárolták.
Kitért arra, hogy megkezdődött az egyeztetés a főváros helyzetéről. Minden magyarnak rendkívül fontos, hogy Budapest működőképes maradjon - rögzítette.
Fidesz: nem hagyjuk sivataggá válni a Homokhátságot
Bányai Gábor (Fidesz) arról beszélt, a Homokhátság a Duna-Tisza közén hosszú évek óta vízért kiált, de ma már kézzelfogható kiviteli tervek és akarat is van a térség megmentésére.
Kiemelte: mintegy 800 ezer ember életminősége, a magyar vidék egytizedének a sorsa a kérdés, és a kormány döntött számos, a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges fejlesztésről a Holt-Tiszaágak vízpótlásától a szikes tavak újraélesztéséig.
Hozzátette: a fejlesztések nem egyik napról a másikra fognak megtörténni.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett, 2022-ben és 2024-ben a mezőgazdaság aszálykárt szenvedett el, a Homokhátságnál hét köbkilométer, a Nyírségben öt köbkilométer víz hiányzik a talajból.
Azonban még ma is több víz megy ki az országból, mint ami bejön, ezért meg kell találni azokat a technológiákat, amelyekkel a vizet benn lehet tartani az országban - hangsúlyozta. Hozzátette: új szemléletre van szükség, amely tárolóközegnek is tekinti a földet.
Közölte: idén 300 kilométer csatorna és hét szivattyútelep felújításáról döntöttek, ami ötmillió köbméter víz visszatartását teszi lehetővé. Emellett 470 millió köbméter víz visszatartását segítették már, aminek köszönhetően tíz Velencei-tónyi vízmennyiség áll rendelkezésre az aszályos nyárra felkészülve.
Továbbá a kormány 4,7 milliárd forintot biztosított azonnali, megoldandó nagy ügyekre, illetve a Nyírség már rendelkezik 22 milliárd forint forrással a vizet a tájba programban, a Hajdúhátságnak 49 milliárd forint áll rendelkezésre a vízvisszatartás ügyének kezelésére, a Homokhátságnak pedig 67 milliárd forintról döntött a kormány négy projektre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások