Krónika 3. rész
A béke fontosságáról is szó volt az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt, majd a képviselők áttértek a kérdések tárgyalására.
Fidesz: a béke minden politikai vitán felül álló közös érdek
Tessely Zoltán (Fidesz) úgy fogalmazott: a békemenet is megmutatta, hogy "mi vagyunk a józan többség hazánkban". A béke csak párbeszéd révén, a tárgyalóasztalok mellett születhet meg, az EU vezetése azonban továbbra is az ukrán fél feltételek nélküli támogatásában látja a háború lezárását, és a múlt heti uniós csúcs sem hozott változást ebben - mondta.
A mesterterv most az, hogy Brüsszel egy 800 milliárd eurós csomagot akar elfogadtatni katonai kiadásokra, és hogy erre legyen elég pénz, leépítenék a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat is.
Hozzátette: a brüsszeli balliberális nagykoalíció a Tisza brüsszeli pártjával, a Néppárttal együtt kritizálta és egy Magyarországgal szembeni újabb támadásra használta fel a Budapestre tervezett békecsúcsot is, mondván, Magyarország érdemtelen a házigazda szerepére.
A közelmúltig az európai együttműködés legfontosabb alapja a béke volt. Ez most is minden politikai vitán felül álló közös érdek kellene, hogy legyen - jelentette ki.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány továbbra is kiáll a béke mellett, és változatlanul szorgalmazza a mielőbbi béketárgyalásokat.
A múlt heti békemeneten hatalmas tömeg állt ki a béke mellett és a brüsszeli háborús tervek ellen - mondta. Hozzátette: a magyarok többségének üzenete az, hogy a háborúból ki kell maradni, és meg kell őrizni Magyarország szuverenitását, valamint a békét a térségben.
Az uniós vezetők háborúpárti része és a brüsszeli bürokraták azonban mindenáron belemennének a háborúba, pénzt és fegyvereket akarnak küldeni, valamint felvennék Ukrajnát az EU-ba.
Ehhez a Brüsszelből irányított háborúpárti magyar ellenzéket is felhasználják céljaik elérésére. Ők is tartottak felvonulást, egy "háborúpárti felvonulást" a nemzeti ünnepen, ahol számos brüsszeli küldött, például a LIBE-bizottság lengyel néppárti tagja is jelen volt.
A Tisza Párt végrehajtaná azt, amit a brüsszeli többséget adó Néppárt a baloldallal közösen megkövetel tőlük, és ez belesodródást jelentene a háborúba, adóemeléseket, a rezsicsökkentés eltörlését és a nyugdíjrendszer átalakítását is magában foglalná - mondta Zsigmond Barna Pál.
Kérdések
DK: rossz a vízhálózat állapota Debrecenben
Varga Zoltán (DK) azt mondta: Debrecenben az ivóvízkutak átlagéletkora 43 év, öt kút ment tönkre végérvényesen. Emellett a debreceni vízhálózatban az elszivárgó víz mennyisége minden határon felül van - jelezte.
Hozzátette: az akkugyárak elveszik a debreceniek vizét, a 25. órában vagyunk, hogy megmentsük "Debrecen összeomló ivóvízrendszerét".
Válaszában Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: kutak tönkremenetele része az üzemszerű működésnek, és nem kerül sokba a csere. A debreceni elfolyó vízmennyiség sem lóg ki az országos átlagból. A kormány idén 2,6 milliárd forintot biztosít a debreceni rekonstrukciókra - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy az akkumulátorok felszíni vagy szürkevízből dolgoznak majd, a debreceniek pedig rétegvízből kapják az ivóvizet.
MSZP: a "Lex Guriga" a megoldás?
Gurmai Zita (MSZP) szerint a magyar egészségügy 2025-ben nem azért van válságban, mert túl sok beteg van, hanem mert túl kevés az orvos, a szakápoló és a működő kórházi osztály, és egyre nőnek a várólisták. Minderre válaszul a kormány - 15 év vezetés után - egyetlen dologgal tud előállni: a "Lex Gurigával".
Mikor fordítanak több pénzt az emberekre és az egészségügyben dolgozókra vécépapír helyett? - kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a baloldal kormányzása idején százezer lakosra 860 ápoló jutott, most 1209 jut, orvosból akkor százezer lakosra 340 volt, most 452 van. Ezután részletesen ismertette az orvosi és ápolói béremelések mértékét, hozzáfűzve, a kormány továbbra is növeli az egészségügyre fordítandó forrásokat.
Jobbik: akit kilakoltattak, attól utána ne követelhessenek újabb milliókat!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahiteles szabadság jogának bevezetését javasolta, vagyis, azt hogy akit kilakoltattak, attól utána ne követelhessenek újabb milliókat.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti álamtitkára azt mondta: azok a devizahiteles szerződések számítanak érvénytelennek, amelyek esetén a pénzintézet elmulasztotta az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást. Felhívta a figyelmet arra: a hitelek forintosításával az árfolyamkockázat - mint érvénytelenségi ok - megszűnik. Arra is kitért: a magáncsődről szóló jogszabály szerint az adós és a hitelező megállapodhat arról, hogy az adósság 5 évi törlesztése után megszűnik a tartozás, de a felek közötti megállapodásba beleavatkozni nem lehet, csak bírósági döntés alapján.
Mi Hazánk: felnőtt hozzátartozók egész napos ápolásáért miért nem jár a minimálbér?
Szabadi István (Mi Hazánk) azt kérdezte, hogy - a gyermekek otthonápolásához hasonlóan - a felnőtt hozzátartozók egész napos ápolásáért miért nem jár a minimálbér?
Rámutatott: szakértők szerint valójában 400-500 ezer ember ápolja otthon családtagját, de legfeljebb 13 százalékuk jogosult az ápolási díj valamilyen formájára.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára emlékeztetett: 2010 óta az ápolási 37 ezer forintról 89 ezerre emelkedett, a gyermeküket otthon ápolók díja pedig 11-szeresére nőtt. Emellett - folytatta - a gyermeküket tartósan otthon ápolók esetében ez az időszak a nyugdíjévekbe is beleszámít.
(Forrás: MTI)
Fidesz: a béke minden politikai vitán felül álló közös érdekTessely Zoltán (Fidesz) úgy fogalmazott: a békemenet is megmutatta, hogy "mi vagyunk a józan többség hazánkban". A béke csak párbeszéd révén, a tárgyalóasztalok mellett születhet meg, az EU vezetése azonban továbbra is az ukrán fél feltételek nélküli támogatásában látja a háború lezárását, és a múlt heti uniós csúcs sem hozott változást ebben - mondta.
A mesterterv most az, hogy Brüsszel egy 800 milliárd eurós csomagot akar elfogadtatni katonai kiadásokra, és hogy erre legyen elég pénz, leépítenék a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat is.
Hozzátette: a brüsszeli balliberális nagykoalíció a Tisza brüsszeli pártjával, a Néppárttal együtt kritizálta és egy Magyarországgal szembeni újabb támadásra használta fel a Budapestre tervezett békecsúcsot is, mondván, Magyarország érdemtelen a házigazda szerepére.
A közelmúltig az európai együttműködés legfontosabb alapja a béke volt. Ez most is minden politikai vitán felül álló közös érdek kellene, hogy legyen - jelentette ki.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány továbbra is kiáll a béke mellett, és változatlanul szorgalmazza a mielőbbi béketárgyalásokat.
A múlt heti békemeneten hatalmas tömeg állt ki a béke mellett és a brüsszeli háborús tervek ellen - mondta.
Az uniós vezetők háborúpárti része és a brüsszeli bürokraták azonban mindenáron belemennének a háborúba, pénzt és fegyvereket akarnak küldeni, valamint felvennék Ukrajnát az EU-ba.
Ehhez a Brüsszelből irányított háborúpárti magyar ellenzéket is felhasználják céljaik elérésére. Ők is tartottak felvonulást, egy "háborúpárti felvonulást" a nemzeti ünnepen, ahol számos brüsszeli küldött, például a LIBE-bizottság lengyel néppárti tagja is jelen volt.
A Tisza Párt végrehajtaná azt, amit a brüsszeli többséget adó Néppárt a baloldallal közösen megkövetel tőlük, és ez belesodródást jelentene a háborúba, adóemeléseket, a rezsicsökkentés eltörlését és a nyugdíjrendszer átalakítását is magában foglalná - mondta Zsigmond Barna Pál.
Kérdések
DK: rossz a vízhálózat állapota Debrecenben
Varga Zoltán (DK) azt mondta: Debrecenben az ivóvízkutak átlagéletkora 43 év, öt kút ment tönkre végérvényesen. Emellett a debreceni vízhálózatban az elszivárgó víz mennyisége minden határon felül van - jelezte.
Hozzátette: az akkugyárak elveszik a debreceniek vizét, a 25. órában vagyunk, hogy megmentsük "Debrecen összeomló ivóvízrendszerét".
Válaszában Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: kutak tönkremenetele része az üzemszerű működésnek, és nem kerül sokba a csere. A debreceni elfolyó vízmennyiség sem lóg ki az országos átlagból. A kormány idén 2,6 milliárd forintot biztosít a debreceni rekonstrukciókra - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy az akkumulátorok felszíni vagy szürkevízből dolgoznak majd, a debreceniek pedig rétegvízből kapják az ivóvizet.
MSZP: a "Lex Guriga" a megoldás?
Gurmai Zita (MSZP) szerint a magyar egészségügy 2025-ben nem azért van válságban, mert túl sok beteg van, hanem mert túl kevés az orvos, a szakápoló és a működő kórházi osztály, és egyre nőnek a várólisták. Minderre válaszul a kormány - 15 év vezetés után - egyetlen dologgal tud előállni: a "Lex Gurigával".
Mikor fordítanak több pénzt az emberekre és az egészségügyben dolgozókra vécépapír helyett? - kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a baloldal kormányzása idején százezer lakosra 860 ápoló jutott, most 1209 jut, orvosból akkor százezer lakosra 340 volt, most 452 van. Ezután részletesen ismertette az orvosi és ápolói béremelések mértékét, hozzáfűzve, a kormány továbbra is növeli az egészségügyre fordítandó forrásokat.
Jobbik: akit kilakoltattak, attól utána ne követelhessenek újabb milliókat!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahiteles szabadság jogának bevezetését javasolta, vagyis, azt hogy akit kilakoltattak, attól utána ne követelhessenek újabb milliókat.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti álamtitkára azt mondta: azok a devizahiteles szerződések számítanak érvénytelennek, amelyek esetén a pénzintézet elmulasztotta az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást. Felhívta a figyelmet arra: a hitelek forintosításával az árfolyamkockázat - mint érvénytelenségi ok - megszűnik. Arra is kitért: a magáncsődről szóló jogszabály szerint az adós és a hitelező megállapodhat arról, hogy az adósság 5 évi törlesztése után megszűnik a tartozás, de a felek közötti megállapodásba beleavatkozni nem lehet, csak bírósági döntés alapján.
Mi Hazánk: felnőtt hozzátartozók egész napos ápolásáért miért nem jár a minimálbér?
Szabadi István (Mi Hazánk) azt kérdezte, hogy - a gyermekek otthonápolásához hasonlóan - a felnőtt hozzátartozók egész napos ápolásáért miért nem jár a minimálbér?
Rámutatott: szakértők szerint valójában 400-500 ezer ember ápolja otthon családtagját, de legfeljebb 13 százalékuk jogosult az ápolási díj valamilyen formájára.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára emlékeztetett: 2010 óta az ápolási 37 ezer forintról 89 ezerre emelkedett, a gyermeküket otthon ápolók díja pedig 11-szeresére nőtt. Emellett - folytatta - a gyermeküket tartósan otthon ápolók esetében ez az időszak a nyugdíjévekbe is beleszámít.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások