Krónika 4. rész

A jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos lépéseként értékelte az alaptörvény tizenhetedik módosítását Görög Márta igazságügyi miniszter a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.Igazságügyi miniszter: az alaptörvény módosítása újabb lépés az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében, és megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen - jelentette ki Görög Márta.

A miniszter az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól szólva hangsúlyozta: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.

Szerinte ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.

Görög Márta a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének nevezte. Emlékeztetett: a kormány azt javasolja, hogy az alkotmányozó hatalom az alaptörvény módosításával szüntesse meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát.

Értékelése szerint e javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezheti a nemzet egységét és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Hozzátette: az új megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen, az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb 5 évig töltheti be tisztségét.

A miniszter az országgyűlési képviselői megbízatás 12 éves (három ciklusra vonatkozó) időkorlátjáról azt mondta: az intézkedés nem a passzív választójog korlátozása, hanem éppen annak kiterjesztése, hiszen, bár elméletben egyesek nem indulhatnak 12 év közszolgálat után újra a parlamentben, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz a gyakorlatban, hogy ténylegesen országgyűlési képviselők lehessenek.

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet - összegzett.

Tisza: leváltjuk a neofeudalizmust

Melléthei-Barna Márton, a Tisza vezérszónoka a 16 éve alapított, szerinte neofeudális rendszer leváltásához vezető út meghatározó elemének nevezte a javaslatot, kijelentve, a NER-ben "Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokokat osztott".

Kiemelte: rövidesen változni fog a bírósági és a választójogi törvény is, ősszel pedig megkezdi munkáját az új alkotmányt előkészítő bizottság, amelynek feladata, hogy egy éven belül előkészítse a dokumentumot, amelynek hatálybaléptetéséről a polgárok népszavazáson dönthetnek majd.

Melléthei-Barna Márton annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt négy ciklusban nem a kétharmados többség volt az igazi gond, hanem az, ahogy azzal nemcsak éltek, hanem visszaéltek. "Készült egy senki által nem támogatott alaptörvény" és "került egy báb a köztársasági elnöki pozícióba" - kezdett a példák sorolásába a képviselő. Azt kifogásolta, hogy az elmúlt 16 évben rendre Fideszhez kötődő emberek kerültek pozícióba, nem szakmai alapon, hanem lojális vezetőként, "hű csatlósként".

Melléthei-Barna Márton jelezte: pártja a bábok, vazallusok leváltását ígérte, és ezt valósítja most meg, de céljuk a demokratikus intézmények hiteleségének helyreállítása éppúgy, mint az, hogy szakítsanak az előző kormányzat azon gyakorlatával, amely szerint a számára fontos jogszabályokat sarkalatosnak minősíti, pártkatonáit pedig betonoznak pozíciójukba.

A képviselői megbízatás hosszának korlátok közé szorításáról a politikus úgy nyilatkozott, a cél az, hogy "a politika időről időre megújuljon", mivel nem tartják kívánatosnak, "hogy az Országgyűlésnek örökös tagjai legyenek, akik a pártvezértől kapják a mandátumukat".

Hangsúlyozta: versenyjogászként a vetélkedés pártján áll, de azt gondolja, bizonyos esetekben szükség van állami beavatkozásra a verseny helyreállítása érdekében. Arról beszélt, politikai megújulásra és szemléletváltásra van szükség, hogy a képviselők munkájukra ne megélhetésként, hanem szolgálatként tekintsenek.

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó előírások változásáról Melléthei-Barna Márton úgy nyilatkozott: az "a jelenleginél nagyságrendekkel demokratikusabb szabályozásra tér vissza", és a módosítás egészen biztosan kiállja az európai értékrend és a jogállamiság próbáját.

A vagyonvisszaszerzés kapcsán kijelentette, már az Aranybulla is tiltotta, hogy az uralkodó vármegyéket vagy hasonló javakat "örökbe adjon", a demokratikus kormányzatnak pedig kötelessége minden törvényes eszközzel visszaszerezni az elveszett vagyont.

Egy ország várja azt, hogy az új hivatal visszaszerezze a bűnözőktől mindazt, amit elloptak. Mert itt, bizony, bűnözőkről van szó. Olyan emberekről, akik belenyúltak a közös kasszába. Ezek az emberek tolvajok, és ezen nem változtat az sem, hogy több-kevesebb sikerrel és hosszabb vagy rövidebb ideig együtt szotyiztak a díszpáholyban Orbán Viktorral - fogalmazott.

(Forrás: MTI)