Külföldi sajtó Magyarországról
A Népszabadság című politikai napilap kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnaponként megjelenő konzervatív német lap.
Az Elhallgattatva című írásban a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a Népszabadság "nagyon hirtelen" történt bezárásával "az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el", és sok minden utal egy "puccsra".
A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja.
"A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új (információ) a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot" a svájci Ringier-től, arra pedig végképp nincs "elfogadható magyarázat", hogy miért kellett ennyire "puccsszerűen" eljárni - írta Stephan Löwenstein.
Hozzátette: a történtek alapján felmerül a kérdés, vajon az-e a cél, hogy "eltűnjék a nyilvánosságból egy újabb kellemetlen hang", vagy esetleg csatlakozzék "az Orbán Viktort dicsőítők kórusához".
Egyebek mellett a TV2 tulajdonosi szerkezetében végbement átalakulásokat és a reklámadó körüli fejleményeket ismertetve kiemelte: "persze a képhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában", és "Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában", így a kormányfő a 2010-es "földcsuszamlásszerű" győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.
A Financial Times című londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a Népszabadságról közölt írásában megállapítja, hogy a legkeresettebb minőségi magyar lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik "a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével". A szerző szerint a fejlemény aggályokat vet fel a magyarországi sajtó sokszínűségének további eróziójával kapcsolatban.
A Népszabadság felfüggesztéséről szóló bejelentés előtt is voltak már félelmek a médiára, a bíróságokra és a civil társadalmi szervezetekre nehezedő kormányzati nyomás miatt Közép- és Kelet-Európa országaiban, köztük a közeli Lengyelországban is - áll a Financial Times írásában.
A tudósító megemlíti, hogy a Népszabadság kiadója szerint a lap olvasottsága tíz év alatt 74 százalékkal csökkent, és a lap 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A Financial Times írása szerint azonban más médiacsoportokat "robusztus állami irányítású, közpénzből (finanszírozott) hirdetési bevételek védenek a piaci nyomástól".
A BBC közszolgálati médiatársaság online hírportálján megjelent írás szerint újságírók és az ellenzék kormányzati nyomásnak tulajdonítja a Népszabadság felfüggesztését.
Az ellenzéki pártok szerint a Népszabadság bezárása is mutatja, hogy a miniszterelnök a magyarországi sajtószabadság eltiprására törekszik, és teljes ellenőrzést akar a média felett - áll a BBC ismertetésében.
MTI
Az Elhallgattatva című írásban a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a Népszabadság "nagyon hirtelen" történt bezárásával "az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el", és sok minden utal egy "puccsra".
A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja.
"A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új (információ) a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot" a svájci Ringier-től, arra pedig végképp nincs "elfogadható magyarázat", hogy miért kellett ennyire "puccsszerűen" eljárni - írta Stephan Löwenstein.
Hozzátette: a történtek alapján felmerül a kérdés, vajon az-e a cél, hogy "eltűnjék a nyilvánosságból egy újabb kellemetlen hang", vagy esetleg csatlakozzék "az Orbán Viktort dicsőítők kórusához".
Egyebek mellett a TV2 tulajdonosi szerkezetében végbement átalakulásokat és a reklámadó körüli fejleményeket ismertetve kiemelte: "persze a képhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában", és "Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában", így a kormányfő a 2010-es "földcsuszamlásszerű" győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.
A Financial Times című londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a Népszabadságról közölt írásában megállapítja, hogy a legkeresettebb minőségi magyar lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik "a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével". A szerző szerint a fejlemény aggályokat vet fel a magyarországi sajtó sokszínűségének további eróziójával kapcsolatban.
A Népszabadság felfüggesztéséről szóló bejelentés előtt is voltak már félelmek a médiára, a bíróságokra és a civil társadalmi szervezetekre nehezedő kormányzati nyomás miatt Közép- és Kelet-Európa országaiban, köztük a közeli Lengyelországban is - áll a Financial Times írásában.
A tudósító megemlíti, hogy a Népszabadság kiadója szerint a lap olvasottsága tíz év alatt 74 százalékkal csökkent, és a lap 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A Financial Times írása szerint azonban más médiacsoportokat "robusztus állami irányítású, közpénzből (finanszírozott) hirdetési bevételek védenek a piaci nyomástól".
A BBC közszolgálati médiatársaság online hírportálján megjelent írás szerint újságírók és az ellenzék kormányzati nyomásnak tulajdonítja a Népszabadság felfüggesztését.
Az ellenzéki pártok szerint a Népszabadság bezárása is mutatja, hogy a miniszterelnök a magyarországi sajtószabadság eltiprására törekszik, és teljes ellenőrzést akar a média felett - áll a BBC ismertetésében.
MTI
Hozzászólások