Kúria: megsértette a választás titkosságát a zuglói választási iroda
A Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát és megállapította, hogy a zuglói választási iroda megsértette a választás titkosságát, amikor az október 2-i népszavazáson nem biztosított megfelelő szavazófülkét.
Az ügy előzménye: egy magánszemély fordult kifogással a 8. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb), mert a népszavazáson két zuglói szavazókörben nem voltak elhelyezve szavazófülkék, helyettük kartonból készült paravánokat alkalmaztak. A kartonból készült paravánok egy asztalon voltak elhelyezve, azokba belépni nem lehetett.
Az oevb a kifogást elutasította, majd az ügyet másodfokon elbíráló Nemzeti Választási Bizottság október 11-én helybenhagyta az oevb döntését, mert úgy ítélte meg, nem sérül a szavazás titkossága a mobil szavazófülkék használatával.
Az NVB arra hivatkozott, a választási eljárási törvény nem tartalmazza a szavazófülke fogalmát, formájának és kialakításának részletszabályairól sincs külön előírás. A mobil szavazófülkék pedig három oldalról jól lehatároltak, megfelelő védelmet biztosítanak a titkos szavazáshoz, a negyedik oldalról pedig az azt használó választópolgár maga takarja a szavazólapot.
Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyet a Kúria szerdán bírált el és internetes oldalán csütörtök reggel tett közzé.
A Kúria a végzésében utalt arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik, és a szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.
A törvény azt is előírja, hogy a szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére, a szavazófülke igénybevételére pedig a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.
Emellett a jogszabály szerint a szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében, a választópolgár pedig a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.
A Kúria szerint a fényképfelvételekből egyértelműen megállapítható, hogy "azokban a papírdoboz szerű asztalra tett szerkezetekben, amelyekben a szavazólapok kitöltése folyt, tartózkodni sem egy választópolgár, sem más nem tud".
A bíróság szerint ezért tehát tévedett az NVB, "amikor tartózkodásra is alkalmas szavazófülkének tekintett egy asztalra kitett háromoldalú papírral elhatárolt szerkezetet".
A Kúria megállapította, hogy a helyi választási iroda megsértette a választási eljárási törvényt, amikor nem biztosított legalább két szavazófülkét a választás titkossága érdekében, és "a szavazólap minden befolyástól mentes kitöltésére alkalmatlan helyszín" sérti a választás titkosságának alaptörvényben rögzített alapelvét.
MTI
Az ügy előzménye: egy magánszemély fordult kifogással a 8. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb), mert a népszavazáson két zuglói szavazókörben nem voltak elhelyezve szavazófülkék, helyettük kartonból készült paravánokat alkalmaztak. A kartonból készült paravánok egy asztalon voltak elhelyezve, azokba belépni nem lehetett.
Az oevb a kifogást elutasította, majd az ügyet másodfokon elbíráló Nemzeti Választási Bizottság október 11-én helybenhagyta az oevb döntését, mert úgy ítélte meg, nem sérül a szavazás titkossága a mobil szavazófülkék használatával.
Az NVB arra hivatkozott, a választási eljárási törvény nem tartalmazza a szavazófülke fogalmát, formájának és kialakításának részletszabályairól sincs külön előírás. A mobil szavazófülkék pedig három oldalról jól lehatároltak, megfelelő védelmet biztosítanak a titkos szavazáshoz, a negyedik oldalról pedig az azt használó választópolgár maga takarja a szavazólapot.
Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyet a Kúria szerdán bírált el és internetes oldalán csütörtök reggel tett közzé.
A Kúria a végzésében utalt arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik, és a szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.
A törvény azt is előírja, hogy a szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére, a szavazófülke igénybevételére pedig a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.
Emellett a jogszabály szerint a szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében, a választópolgár pedig a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.
A Kúria szerint a fényképfelvételekből egyértelműen megállapítható, hogy "azokban a papírdoboz szerű asztalra tett szerkezetekben, amelyekben a szavazólapok kitöltése folyt, tartózkodni sem egy választópolgár, sem más nem tud".
A bíróság szerint ezért tehát tévedett az NVB, "amikor tartózkodásra is alkalmas szavazófülkének tekintett egy asztalra kitett háromoldalú papírral elhatárolt szerkezetet".
A Kúria megállapította, hogy a helyi választási iroda megsértette a választási eljárási törvényt, amikor nem biztosított legalább két szavazófülkét a választás titkossága érdekében, és "a szavazólap minden befolyástól mentes kitöltésére alkalmatlan helyszín" sérti a választás titkosságának alaptörvényben rögzített alapelvét.
MTI
Hozzászólások