Latorcai János: hitünk megőrzése a megmaradás záloga
Mind az örmény, mind a magyar nemzet sorskérdése a fennmaradás, ennek pedig hitünk megőrzése a záloga - hangsúlyozta Latorcai János, a parlament alelnöke az örmény keresztény diaszpórák helyzetéről az Országházban rendezett hétfői konferencián.
Köszöntőjében felidézte: mindkét nemzet kiállta a történelem próbáját, de a viharok súlyos károkat okoztak bennük, önálló létüket többször is megkérdőjelezték, a közössége szétszórattak, milliós - őseik hagyományait, nyelvét is kultúráját ápoló - diaszpórát hozva létre a világban.
Latorcai János kiemelte a keresztény hit fontos szerepét a megmaradásban, utalva arra is, hogy az örmények ősei tették elsőként államvallássá a kereszténységet, amely aztán egybeforrasztotta a népet és az államot.
Az Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló által szervezett tanácskozáson a parlament alelnöke ezután a magyarországi örmény közösség történetét elevenítette fel, kezdve az első telepesek Esztergomba érkezésével, akik beolvadásuk során különleges építészeti örökséget hagytak az utókorra. Majd szólt a 17. század végi, Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejére tehető beáramlásról.
Megjegyezte: kiemelkedően békés volt az örmények és a magyarok együttélése, a közösség tagjai fokozatosan a nemzet részévé váltak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során pedig több száz közkatona és hetvennél több tiszt "igazi magyarként vállalta, ha kellet, a dicsőséges halált".
Hozzátette: később a beilleszkedés és az asszimiláció dacára örmény reneszánsz indult a közösségben, amelynek tagjai "magyar örményként" határozták meg magukat, azt hirdetve, hogy a két nép hagyományai jól kiegészítik egymást.
A történelem bizonyította, hogy népeink békés együttélése, együtt munkálkodása milyen eredményeket tud hozni - fogalmazott Latorcai János a 17 országból érkezett résztvevők előtt.
(Forrás: MTI)
Köszöntőjében felidézte: mindkét nemzet kiállta a történelem próbáját, de a viharok súlyos károkat okoztak bennük, önálló létüket többször is megkérdőjelezték, a közössége szétszórattak, milliós - őseik hagyományait, nyelvét is kultúráját ápoló - diaszpórát hozva létre a világban.Latorcai János kiemelte a keresztény hit fontos szerepét a megmaradásban, utalva arra is, hogy az örmények ősei tették elsőként államvallássá a kereszténységet, amely aztán egybeforrasztotta a népet és az államot.
Az Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló által szervezett tanácskozáson a parlament alelnöke ezután a magyarországi örmény közösség történetét elevenítette fel, kezdve az első telepesek Esztergomba érkezésével, akik beolvadásuk során különleges építészeti örökséget hagytak az utókorra. Majd szólt a 17. század végi, Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejére tehető beáramlásról.
Megjegyezte: kiemelkedően békés volt az örmények és a magyarok együttélése, a közösség tagjai fokozatosan a nemzet részévé váltak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során pedig több száz közkatona és hetvennél több tiszt "igazi magyarként vállalta, ha kellet, a dicsőséges halált".
Hozzátette: később a beilleszkedés és az asszimiláció dacára örmény reneszánsz indult a közösségben, amelynek tagjai "magyar örményként" határozták meg magukat, azt hirdetve, hogy a két nép hagyományai jól kiegészítik egymást.
A történelem bizonyította, hogy népeink békés együttélése, együtt munkálkodása milyen eredményeket tud hozni - fogalmazott Latorcai János a 17 országból érkezett résztvevők előtt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások