Lázár: a kormány fenntartja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet
Lázár János azt is bejelentette, hogy a visegrádi országok azt szeretnék elérni, hogy az élelmiszerek kettős minőségének elkerülése végett a fogyasztók érdekeit jogszabály védje.
A miniszter elmondta: a válsághelyzet szeptember 7-ig tartó fenntartásáról döntöttek, amire azért van szükség, mert mintegy 800 ezer ember szorult be a balkáni térségbe, akik nem tudnak visszatérni Törökországba.
Hangsúlyozta: ehhez kapcsolódik az idegenrendészeti őrizet visszaállítása, valamint a határ megerősítése. Emlékeztetett: múlt héten 38 milliárd forintot biztosított erre a kabinet, ebből a május 1-jére elkészülő második kerítés megépítése 28,4 milliárd forintba kerül. 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából - részletezte.
Lázár János azt mondta, a magyar-szerb határszakaszon - mintegy 150 kilométer hosszan - a második kerítését úgy építik, hogy azt kamerával, hőkamerával, egyéb technikai eszközökkel is lehessen őrizni. Közölte, a kerítés építésében hétszáz fogvatartott vesz részt és a mostani beruházás 38 milliárd forintos költségével 284 milliárd forintra nő a déli határszakaszon a kerítés költsége.
Elmondta, az Országos Bírósági Hivatal a többletfeladatok ellátására 295 millió forintot kap, az Emberi Erőforrások Minisztériumának is biztosítanak 76 millió forintot. Hozzátette, a Honvédelmi Minisztériumnak a határvédelmi bázisok kialakítására, az őrzés-védelmi feladatokra, informatikai eszközökre, illetve személyi juttatásokra kell még forrás, ez akár a 10 milliárd forintot is elérheti. Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság által február 16-án elfogadott jogszabály szerint az EU külső határain mindenkit, így az uniós állampolgárokat is ellenőrizni kell.
Az uniós külső határán a személyi ellenőrzését visszaállítják - értékelte az intézkedést, jelezve, hogy annak bevezetésére 20 nap van. Ismertette: az uniós állampolgárokat ugyanúgy igazoltatni kell, mint azokat, akik nem állampolgárai az EU-nak, a személyes okmányokat ellenőrizni kell a nemzetközi informatikai rendszerben, ki kell szűrni azokat, akik potenciális kockázatot jelentenek. Lázár János jelezte, várakozás - akár 8-10 órás torlódás - is előfordulhat emiatt a határon és a kormány csak addig tudja ezt az intézkedést betartatni, amíg az nem okoz aránytalan társadalmi kárt.
Kitért arra is, hogy február 22-én állapodott meg az Európai Tanács és az Európai Parlament új jogszabályok elfogadásáról, hogy az ukrajnai állampolgárok vízum nélkül léphessenek be az EU-ba. A tervek szerint akinek biometrikus útlevele van és ukrán állampolgár, vízummentesen léphetnek be - ismertette. A miniszter tájékoztatott a visegrádi országok csütörtöki varsói csúcstalálkozójáról, ahol két dokumentumot fogadtak el, az egyik Európa jövőjével, a másik az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatos.
Elmondta, március 25-én az Európai Uniót alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából Rómában lesz uniós csúcs, ahol nyilvánvalóan előkerül Európa jövője. A visegrádi országok szerint erős nemzetállamok, erős országok kellenek az unióban - hangoztatta. A V4-ek egyeztettek a 2020-as költségvetési ügyekről is; a kormány kiemelten készül a költségvetés megtárgyalására, ebben szövetségese lesz Lengyelországnak, Szlovákiának és Csehországnak - közölte.
Lázár János elmondta, a V4-ek közösen fordulnak az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit jogszabály védje. Arra akarják kötelezni a kereskedőket, hogy folyamatosan adjanak információt a fogyasztóknak arról, amit vásárolnak milyen minőségű, illetve hogy más minőségű Magyarországon, mint Európa nyugati részén - mondta.
Magyarország tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció ellen - hangsúlyozva, hozzátéve, a nagy multinacionális vállalatok "élelmiszeripari szeméttel" árasztják el Közép-Kelet-Európát, kettős minőségben állítják elő termékeiket. Lázár János beszámolt arról, Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel találkozik a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy a magyar álláspontról tájékoztassa őket az uniós csúcs előtt. Kérdezték az LMP által a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban benyújtott országos népszavazási kérdésekről. Lázár János úgy értékelte, ma Magyarországon a kispártoknak van "egy láthatósági problémájuk".
Ha ma lennének a választások az LMP nem jutna be a parlamentbe, és nyilvánvalóan valami nagy dolgot kellene csinálniuk, hogy láthatóvá váljanak - mondta. A miniszter szerint olyan ügyről van szó, amiről a nép már szavazott a 2014-es választáson. Az LMP mindent megtett annak érdekében, hogy akkor ez a beruházás legyen a legfontosabb döntési szempont - közölte. Hozzátette: a kormány tiszta lapokkal játszott, törvényhozásban pedig az LMP is elmondhatta álláspontját.
Ez nem vonja el az LMP jogát attól, hogy népszavazást kezdeményezzen - jegyezte meg. Rögzítette: az atomerőmű beruházásnál kevés átláthatóbb beruházása volt a magyar államnak. Szerinte a népszavazási kezdeményezés politikai akció, az nem az atomerőműről szól, mint ahogy a Momentum Mozgalom kezdeményezése sem az olimpiáról szólt. Kérdésre beszélt arról, hogy a miskolci városi és megyei kórház összevonásával létrejövő úgynevezett szuperkórház az összevonás után kiemelt támogatásra számíthat. Kitért arra is, hogy még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének hozzákezdeni a budapesti szuperkórház-beruházáshoz.
MTI
A miniszter elmondta: a válsághelyzet szeptember 7-ig tartó fenntartásáról döntöttek, amire azért van szükség, mert mintegy 800 ezer ember szorult be a balkáni térségbe, akik nem tudnak visszatérni Törökországba.
Hangsúlyozta: ehhez kapcsolódik az idegenrendészeti őrizet visszaállítása, valamint a határ megerősítése. Emlékeztetett: múlt héten 38 milliárd forintot biztosított erre a kabinet, ebből a május 1-jére elkészülő második kerítés megépítése 28,4 milliárd forintba kerül. 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából - részletezte.
Lázár János azt mondta, a magyar-szerb határszakaszon - mintegy 150 kilométer hosszan - a második kerítését úgy építik, hogy azt kamerával, hőkamerával, egyéb technikai eszközökkel is lehessen őrizni. Közölte, a kerítés építésében hétszáz fogvatartott vesz részt és a mostani beruházás 38 milliárd forintos költségével 284 milliárd forintra nő a déli határszakaszon a kerítés költsége.
Elmondta, az Országos Bírósági Hivatal a többletfeladatok ellátására 295 millió forintot kap, az Emberi Erőforrások Minisztériumának is biztosítanak 76 millió forintot. Hozzátette, a Honvédelmi Minisztériumnak a határvédelmi bázisok kialakítására, az őrzés-védelmi feladatokra, informatikai eszközökre, illetve személyi juttatásokra kell még forrás, ez akár a 10 milliárd forintot is elérheti. Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság által február 16-án elfogadott jogszabály szerint az EU külső határain mindenkit, így az uniós állampolgárokat is ellenőrizni kell.
Az uniós külső határán a személyi ellenőrzését visszaállítják - értékelte az intézkedést, jelezve, hogy annak bevezetésére 20 nap van. Ismertette: az uniós állampolgárokat ugyanúgy igazoltatni kell, mint azokat, akik nem állampolgárai az EU-nak, a személyes okmányokat ellenőrizni kell a nemzetközi informatikai rendszerben, ki kell szűrni azokat, akik potenciális kockázatot jelentenek. Lázár János jelezte, várakozás - akár 8-10 órás torlódás - is előfordulhat emiatt a határon és a kormány csak addig tudja ezt az intézkedést betartatni, amíg az nem okoz aránytalan társadalmi kárt.
Kitért arra is, hogy február 22-én állapodott meg az Európai Tanács és az Európai Parlament új jogszabályok elfogadásáról, hogy az ukrajnai állampolgárok vízum nélkül léphessenek be az EU-ba. A tervek szerint akinek biometrikus útlevele van és ukrán állampolgár, vízummentesen léphetnek be - ismertette. A miniszter tájékoztatott a visegrádi országok csütörtöki varsói csúcstalálkozójáról, ahol két dokumentumot fogadtak el, az egyik Európa jövőjével, a másik az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatos.
Elmondta, március 25-én az Európai Uniót alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából Rómában lesz uniós csúcs, ahol nyilvánvalóan előkerül Európa jövője. A visegrádi országok szerint erős nemzetállamok, erős országok kellenek az unióban - hangoztatta. A V4-ek egyeztettek a 2020-as költségvetési ügyekről is; a kormány kiemelten készül a költségvetés megtárgyalására, ebben szövetségese lesz Lengyelországnak, Szlovákiának és Csehországnak - közölte.
Lázár János elmondta, a V4-ek közösen fordulnak az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit jogszabály védje. Arra akarják kötelezni a kereskedőket, hogy folyamatosan adjanak információt a fogyasztóknak arról, amit vásárolnak milyen minőségű, illetve hogy más minőségű Magyarországon, mint Európa nyugati részén - mondta.
Magyarország tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció ellen - hangsúlyozva, hozzátéve, a nagy multinacionális vállalatok "élelmiszeripari szeméttel" árasztják el Közép-Kelet-Európát, kettős minőségben állítják elő termékeiket. Lázár János beszámolt arról, Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel találkozik a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy a magyar álláspontról tájékoztassa őket az uniós csúcs előtt. Kérdezték az LMP által a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban benyújtott országos népszavazási kérdésekről. Lázár János úgy értékelte, ma Magyarországon a kispártoknak van "egy láthatósági problémájuk".
Ha ma lennének a választások az LMP nem jutna be a parlamentbe, és nyilvánvalóan valami nagy dolgot kellene csinálniuk, hogy láthatóvá váljanak - mondta. A miniszter szerint olyan ügyről van szó, amiről a nép már szavazott a 2014-es választáson. Az LMP mindent megtett annak érdekében, hogy akkor ez a beruházás legyen a legfontosabb döntési szempont - közölte. Hozzátette: a kormány tiszta lapokkal játszott, törvényhozásban pedig az LMP is elmondhatta álláspontját.
Ez nem vonja el az LMP jogát attól, hogy népszavazást kezdeményezzen - jegyezte meg. Rögzítette: az atomerőmű beruházásnál kevés átláthatóbb beruházása volt a magyar államnak. Szerinte a népszavazási kezdeményezés politikai akció, az nem az atomerőműről szól, mint ahogy a Momentum Mozgalom kezdeményezése sem az olimpiáról szólt. Kérdésre beszélt arról, hogy a miskolci városi és megyei kórház összevonásával létrejövő úgynevezett szuperkórház az összevonás után kiemelt támogatásra számíthat. Kitért arra is, hogy még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének hozzákezdeni a budapesti szuperkórház-beruházáshoz.
MTI
Hozzászólások