Lázár: elengedhetetlenül szükséges a módosítás
A kormány célja az, hogy meggyőzze a parlament ellenzéki frakcióit: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ország határait megvédjék - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Lázár János elmondta, a miniszterelnök erről egyeztet a frakcióval rendelkező pártok vezetőivel, pénteken az MSZP elnökével, a jövő héten pedig a Jobbik elnökével találkozik.
A már folyó egyeztetésekre hivatkozva közölte, úgy látja, meglesz a többség az alaptörvény módosításához.
A kvótareferendummal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a választópolgárok döntése az alaptörvény része legyen. Emlékeztetett: a kormányfő által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitája hétfőn kezdődik a parlamentben, zárószavazása pedig november első vagy második hetében lehet.
A miniszter a jövő heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyarország politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kötelező kvótát, vagyis hogy lekerüljön az európai politikai napirendről ez az ügy.
Kifejtette: azt akarják elérni a miniszteri tanácsokban, az Európai Bizottsággal (EB) folytatott párbeszédben és az ET-ülésen, hogy az EB adja fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseit.
Lázár János azt mondta, támogatják azt a német törekvést, amely például Törökországgal, az afrikai államokkal kötött megállapodásokkal kívánja a bevándorlást fékezni, de Magyarország szerint ezzel együtt nem lehet lemondani a határok védelméről. Megjegyezte, nevetségesen kevésnek tartják a határ védelme érdekében meghozott uniós döntéseket.
A miniszter azt mondta, várakozásaik szerint az ET vezetői a jövő héten "visszaveszik a korábbi döntési jogaikat", megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes lehet a kvóta.
Kitért arra, hogy csütörtök este Bécsben az ET-ülés előkészítése végett találkozik Thomas Drozda osztrák miniszterrel.
Mint mondta, "nyilvánvaló őrültségnek" tartja azt, hogy a New York Times publicisztikájában nácinak minősítette a kormányt. Szót emelt egyes európai politikusok nyilatkozatai ellen is.
Azt mondta, az uniós alapszerződésből semmilyen formában nem következik az, hogy egy ország elveszítse a kohéziós forrásokhoz való jogát. Ha nincsenek kohéziós pénzek, Magyarországnak meg kell védenie saját gazdaságát - mondta.
A Miniszterelnökség vezetője azt is közölte: nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása érdekében.
A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: Magyarország az első a visegrádi négyek között, és a hatodik helyen áll az Európai Unióban a pénzügyi kötelezettségvállalások területén.
Mint részletezte, eddig 272 pályázati felhívást tettek közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a teljes keret 71 százaléka.
Lázár János azt is közölte, hogy a kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a magyar-szerb határszakasz védelmére. Kifejtette, az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba került a déli határon.
A minisztert megkérdezték arról is, hogy mintegy kétszázezer feltöltős SIM-kártyát vettek szervezett bűnözői körök. Azt felelte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egyeztetéseket folytat a szolgáltatókkal, és a szabályozás szükségességét vizsgálja. Az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő szerdai ülésén foglalkozik.
A tárcavezető jelezte azt is: felajánlotta a testületnek, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György közép-európai befolyásáról, továbbá azokról a módszerekről, amelyekkel megpróbál "megváltoztatni" egy országot, a döntéshozókat pedig megpróbálja érdemben befolyásolni.
Értékelése szerint az amerikai üzletember a nyelvek, a határok, a nemzeti kultúra és identitás feladása mellett van, az európai és a magyar baloldal pedig az Európai Parlamentben "szállást csinál" a gondolatainak, "lámpással vezetik be" azokat az EP döntéshozatali rendszerébe.
MTI
Lázár János elmondta, a miniszterelnök erről egyeztet a frakcióval rendelkező pártok vezetőivel, pénteken az MSZP elnökével, a jövő héten pedig a Jobbik elnökével találkozik.
A már folyó egyeztetésekre hivatkozva közölte, úgy látja, meglesz a többség az alaptörvény módosításához.
A kvótareferendummal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a választópolgárok döntése az alaptörvény része legyen. Emlékeztetett: a kormányfő által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitája hétfőn kezdődik a parlamentben, zárószavazása pedig november első vagy második hetében lehet.
A miniszter a jövő heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyarország politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kötelező kvótát, vagyis hogy lekerüljön az európai politikai napirendről ez az ügy.
Kifejtette: azt akarják elérni a miniszteri tanácsokban, az Európai Bizottsággal (EB) folytatott párbeszédben és az ET-ülésen, hogy az EB adja fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseit.
Lázár János azt mondta, támogatják azt a német törekvést, amely például Törökországgal, az afrikai államokkal kötött megállapodásokkal kívánja a bevándorlást fékezni, de Magyarország szerint ezzel együtt nem lehet lemondani a határok védelméről. Megjegyezte, nevetségesen kevésnek tartják a határ védelme érdekében meghozott uniós döntéseket.
A miniszter azt mondta, várakozásaik szerint az ET vezetői a jövő héten "visszaveszik a korábbi döntési jogaikat", megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes lehet a kvóta.
Kitért arra, hogy csütörtök este Bécsben az ET-ülés előkészítése végett találkozik Thomas Drozda osztrák miniszterrel.
Mint mondta, "nyilvánvaló őrültségnek" tartja azt, hogy a New York Times publicisztikájában nácinak minősítette a kormányt. Szót emelt egyes európai politikusok nyilatkozatai ellen is.
Azt mondta, az uniós alapszerződésből semmilyen formában nem következik az, hogy egy ország elveszítse a kohéziós forrásokhoz való jogát. Ha nincsenek kohéziós pénzek, Magyarországnak meg kell védenie saját gazdaságát - mondta.
A Miniszterelnökség vezetője azt is közölte: nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása érdekében.
A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: Magyarország az első a visegrádi négyek között, és a hatodik helyen áll az Európai Unióban a pénzügyi kötelezettségvállalások területén.
Mint részletezte, eddig 272 pályázati felhívást tettek közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a teljes keret 71 százaléka.
Lázár János azt is közölte, hogy a kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a magyar-szerb határszakasz védelmére. Kifejtette, az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba került a déli határon.
A minisztert megkérdezték arról is, hogy mintegy kétszázezer feltöltős SIM-kártyát vettek szervezett bűnözői körök. Azt felelte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egyeztetéseket folytat a szolgáltatókkal, és a szabályozás szükségességét vizsgálja. Az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő szerdai ülésén foglalkozik.
A tárcavezető jelezte azt is: felajánlotta a testületnek, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György közép-európai befolyásáról, továbbá azokról a módszerekről, amelyekkel megpróbál "megváltoztatni" egy országot, a döntéshozókat pedig megpróbálja érdemben befolyásolni.
Értékelése szerint az amerikai üzletember a nyelvek, a határok, a nemzeti kultúra és identitás feladása mellett van, az európai és a magyar baloldal pedig az Európai Parlamentben "szállást csinál" a gondolatainak, "lámpással vezetik be" azokat az EP döntéshozatali rendszerébe.
MTI
Hozzászólások