Lázár János növelné a közbeszerzések nyilvánosságát
A közbeszerzések nyilvánosságát növelő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek Lázár János május közepén.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az új törvény - amely a tervek szerint idén november elsején lépne hatályba - érdemi változást hoz a közbeszerzéseknél. A közpénzek elköltésének legfontosabb szempontjaként beszélt a nyilvánosság, az átláthatóság növeléséről.
Szavai szerint az értékelések során nem a legolcsóbb ajánlatok kapják majd a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.
A javaslat - amely a hazai és az uniós forrásokra is vonatkozik - rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Mintegy 30 százalékkal csökkenti a közbeszerzési eljárások határidejét, csökkenti az üzleti titoknak minősülő adatok körét, pontosítja az összeférhetetlenségi, kizárási okokat, felelősségi viszonyokat - sorolta a miniszter, aki példaként hozta azt is, hogy 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni.
Ezzel összefüggésben Lázár János célként jelölte meg, hogy a kis és közepes cégeket is helyzetbe tudják hozni, a nagyok ne tudják őket kiszorítani.
Mint mondta, a törvényjavaslatot május 19-én nyújtja be, a vitát pedig két részletben folytathatja le a Ház, és nyáron további konzultációkat tartanak.
Bejelentette azt is, hogy legkésőbb 2016 nyarától az egész közbeszerzési rendszert digitalizálják, azaz minden közbeszerzés az e-közigazgatás segítségével zajlik, megszűnik a papíralapú ügyintézés. Ezt részben a visszaélések kizárásával indokolta a miniszter.
Lázár János arról is beszámolt, hogy nemcsak az állami, hanem az államtól kapott pénz elköltése is közbeszerzés-köteles lesz, a tervek szerint 25 millió forintos értékhatártól.
MTI
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az új törvény - amely a tervek szerint idén november elsején lépne hatályba - érdemi változást hoz a közbeszerzéseknél. A közpénzek elköltésének legfontosabb szempontjaként beszélt a nyilvánosság, az átláthatóság növeléséről.
Szavai szerint az értékelések során nem a legolcsóbb ajánlatok kapják majd a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.
A javaslat - amely a hazai és az uniós forrásokra is vonatkozik - rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Mintegy 30 százalékkal csökkenti a közbeszerzési eljárások határidejét, csökkenti az üzleti titoknak minősülő adatok körét, pontosítja az összeférhetetlenségi, kizárási okokat, felelősségi viszonyokat - sorolta a miniszter, aki példaként hozta azt is, hogy 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni.
Ezzel összefüggésben Lázár János célként jelölte meg, hogy a kis és közepes cégeket is helyzetbe tudják hozni, a nagyok ne tudják őket kiszorítani.
Mint mondta, a törvényjavaslatot május 19-én nyújtja be, a vitát pedig két részletben folytathatja le a Ház, és nyáron további konzultációkat tartanak.
Bejelentette azt is, hogy legkésőbb 2016 nyarától az egész közbeszerzési rendszert digitalizálják, azaz minden közbeszerzés az e-közigazgatás segítségével zajlik, megszűnik a papíralapú ügyintézés. Ezt részben a visszaélések kizárásával indokolta a miniszter.
Lázár János arról is beszámolt, hogy nemcsak az állami, hanem az államtól kapott pénz elköltése is közbeszerzés-köteles lesz, a tervek szerint 25 millió forintos értékhatártól.
MTI
Hozzászólások